Zalacsány végvár

Zalacsány végvár

A vár rövid története

Csány "Chan" első okleveles említése 1019-ből ismert, ekkor a későbbi Szt. István király a település piaci vámját a zalavári apátságnak adta.

1334. aug. 28-i oklevelében I. Károly király a a magban szakadt Herránth fia Péternek ["Petri filii Herránth"] Csány nevű birtokát a Zala vize mellett ["iuxta fluvium Zala inter villás Chan"], Lindvai Miklós zalai főispánnak ["Nicolaus filius Stephani de Lyndua comes Zaladiensis"] adományozza.

1365-ben a Hahót nembéli Csák család a birtokos, ők a Csány család ősei.

1475-ben Mátyás király megerősíti a Csányiakat birtokukban. Valószínűleg ők építették a tornyos udvarházat a patak mellett. Az emeletes, háromosztatú, hosszanti oldalán bejárati toronnyal bővített épület a késő középkori magyarországi kastélyok jellegzetes megjelenési formája, felépítése hasonlított a Devecserben, vagy Szászváron épült kastélyokéhoz. Mérete nagyjából 10 x 20 méteres lehetett. Sági Károly 1955-ben a felmérésekor megállapította, hogy még az alapfalait is kibányászták és a kincskeresők bolygatták a terepet.

Legkésőbb a török veszély fokozódására az udvarházat szigetté alakították. Turco rajzán a sarkain bástyákkal megerősített palánkvár látható, amelyet egy kisméretű kapuépítményen és a patakon átvezető hídon lehetett megközelíteni. A várat az udvarház mögött egy palánk választotta ketté.

1555-ben Csányi Ákos panaszolja, hogy nem tud a vár őrzésére 90 gyalogot felfogadni. Egy másik levele szerint 1558-ra a palánk elkészült, de az árkokat még meg kell ásatni. 1559-ben Nádasdy Tamásnak jelentette, hogy a palánk állapota gyatra, pénzt kér a javíttatására. 1582-ben 10 fő őrségről tudunk.

A kisméretű várat Sági felmérése szerint valamikor 1569 után átépítették, ez esetleg összeköthető Kanizsa elestével. "Leglényegesebb az ebben az átépítésben, hogy a Turco által jelzett mesterséges szigetet megsemmisítették, a várat nyugati irányban megnövelték, és a hosszanti oldalak közepére is egy-egy rondellát iktattak be. A vár hossza 74 m lett az átépítés után" (Sági). Mivel Csányról 1600 után hallgatnak a források, feltételezhető, hogy mind a lakosság, mind a vár lakói ekkor elhagyták a gyenge erődítményt.

Sági szerint a vártól nyugatra a vögy feletti domboldalon található Zsidóvár ennek a palánknak lehetett megfigyelőpontja, u.n. tarisznyavára.

Pusztulásának időpontja nem ismert: vagy 1600-ban Kanizsa elestekor, vagy 1683 után, a visszafoglaló háborúk végeztével funkcióját vesztve elhagyva dőlt össze.

Források: Sági Károly: A zalacsányi törökkori várak; Kőnig Frigyes: Végvárak a Magyar Királyságban; Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.); Vándor László: Középkori várépítészet Zalában;

Hol található

Zalacsányon a horgásztónál lehet parkolni. Innen a mezei úton kb 4-500 méter a nehezen kivehető várhely. Az árkai már csak két oldalán láthatók, erősen benőve fákkal, bokrokkal. Magánterületen van.

Szélesség: N - 46°48'09.9"
Hosszúság: E - 17°05'37.7"