Lednic

A Fehér-Kárpátok egyik festői sziklabércén állnak Lednic (Lednica) várának romjai. A település neve először IV. Béla Dulow földjének elajándékozásáról szóló 1259-es oklevelében szerepel birtokosával, Csák nembéli Márk comessel együtt: "comitem Mark de Lednych". Talán ő volt a vár építtetője 1259 és 1262 között. Később Csák Máté birtokába kerül, akinek 1310-ben Ládi Pál nevű várnagyát említik. Csák Máté 1316-ban Beckón kiadott oklevelében szerepel a vár Lednuche néven. Ebben az oklevélben Matheus [Máté] nádor megparancsolja Albertusnak, hogy tüstént küldje ki fiát Kassa [Kasza], Oruslanku [Oroszlánkő], Lednuche [Lednic], Bestruche{e} [Vágbeszterce], Hrychov [Hricsó], Lytwa [Litva] és Strechun [Sztrecsén] várkerületeibe (prouincie), és Matheus ottani jobbágyaitól minden egyes mansio, illetve curia után egy trencséni mérő zabot és egy szekér szénát gyűjtsön be, és haladéktalanul vigye Trencsénbe. Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után királyi vár lesz.

1325-ben Köcski Sándor országbíró magát "Beszterce [Vágbeszterce] és a körülötte fekvő többi vár" várnagyának nevezi. 1326-tól honorként Lackfi István lovászmester kapja meg, az ő Lednicza-i várnagya 1336-ban egy bizonyos Chokaday.

1341-ben a váradi káptalan oklevelei szerit Orros (dict.) Miklós magister a lednici ("Ledneche / Legnyche / Legniche") várnagy (* ez több kutató szerint nem a Trencsén megyei Lednicet jelöli). 1347-ben I. (Nagy) Lajos király Paksi Olivér tárnokmesternek adta cserében annak egy birtokáért. Az ő fia valamikor 1392 előtt elzálogosította egy Henk nevezetű csehnek. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond engedélyezi Kaplai (Kapolyai) Dezsőnek, hogy Henktől kiváltsa.

1403 körül Luxemburgi Zsigmond a sziléziai Kornicei Sobek és Matej Biliks (Bielik Vencel és Szobek) testvéreknek adta zálogba 3000 prágai garasért. A ő utódaik birtokolták 1475-ig.

1432 novemberében a betörő husziták elfoglalták Lednicet és innen fosztogatták a környéket. Uralmuk 1434-ig tartott.

1440 után Lednic urai az özvegy Erzsébet királynét támogatták a belháborúban az Ulászló pártiak ellenében. 1444-ben Giskra pártján álló erősségként említik. 1454-ben Hunyadi János több Trencsén megyei várat vásárol vissza 13000 aranyforintért Cillei Ulriktól. Valószínűleg a lednici Bielikek is meghódoltak a kormányzó előtt.

1458 március 15-én Mátyás király azokért a szolgálatokért, melyeket Podmaniczky László az országnak és a Hunyadiaknak tett, és azon 12 000 forint fejében, mellyel Hunyadi László adósa maradt, a trencsénmegyei Beszterce várát tartozékaival együtt neki adományozza. Az oklevél szerint Lednic ("Lednicze" is a besztercei uradalom tartozéka (az 1471-ben sem változott).

Podmaniczky a várat csak papíron birtokolta, az a Bielik, illetve a Nehéz család kezén volt. Mátyás király 1465-ben Bielik Vencel ("Venceslai Byel de Lednycze") kérésére címert adományozott Lednic mezővárosnak.

A zálog 1475-ben korompai és sárosfalvi Nehéz Péterre szállt, ezt Mátyás király 1475. 07. 14-i oklevelében elismeri és egészen addig az ő birtokukban hagyja, amíg a király ki nem fizet nekik jóval több mint 6000 aranyforinot, amennyit Nehéz Bielik Vencelnek fizetett Lednic ("Castro Lednycz") váráért (galéria). Bonyolítja a helyzetet, hogy ismert egy 1466-ból származó oklevél, amiben Nehéz Péter és Simon elzálogosítják Lednic várát és vámját 3000 forintért Podmanini Podmaniczky Lászlónak.

1504-ben Podmaniczky János és Korompai Nehéz Péter özvegye közt folyt per Lednic zálogbirtoka miatt. Ez év március 4-én II. Ulászló a trencsénmegyei Lednic várát, amely addig Nehéz Péternél, majd özvegyénél volt zálogban, tartozékaival együtt Podmaniczky Jánosnak adományozta. Ez ellen Puchói Marcibányi András, Korompai Nehéz Péter özvegye Zsófia és Nehéz György lánya Potentiana ellentmondtak. A pereskedés éveken keresztül folyt a felek között. Az övegy azonban a lednici zálogot 1504-ben eladta Ráskai Balázs tárnokmesternek, aki 1515-ig birtokolta azt. A Podmaniczkyak megpróbálták érvényesíteni jogaikat a várra, egyenlőre sikertelenül. 1507. jan. 15-én a túróci konvent jelenti II. Ulászló királynak, hogy a király előző évi parancsa értelmében be akarták vezetni Podmaniczky János főkamarást Lednic vára ("castri Lednycze") és tartozékai birtokába, a beiktatásnak Ráskai Balázs tárnokmester ellentmondott.

1515-től 1526-ig Ákosházi Sárkány Ambrus birtokolta, aki Ráskai Balázstól vásárolta meg 8000 forintért. 1522. aug. 16-án innen kelteztet levelet Pozsony városának, és ebben az évben végrendelkezve feleségére hagyta. 1525-ben adománylevelet is kapott rá II. Lajos királytól, így a zálogbirtok státusza megváltozott.

A végzetes mohácsi csata után a Podmaniczky testvérek I. Ferdinánd pártjáról 1529-ben átálltak Szapolyai oldalára (érdekesség hogy rokonuk, Podminiczky nyitrai püspök koronázta királlyá Szapolyai Jánost és később I. Ferdinándot is). Vágbesztercei várukból fosztogatták a Habsburg-pártiak birtokait és külön háborút vívtak Árva, Sztrecsén és Zsolnalitva urával, Kosztka Miklóssal, aki szintén Szapolyai párti volt. I. Ferdinánd 1530-ban Katzianert küldte a rablólovak Podmaniczkyak megfékezésére, akik erre átálltak a Habsburg oldalra. 1535-ben ismét visszatértek Szapolyai oldalára és elfoglalták Hricsó és Lednic várait. Ekkor jutottak ténylegesen a vár birtokába. Ezért a hadjáratáért kapták meg János királytól Palota várát.

Podmaniczky Rafael halála után 1558-ban a vár a királyra szállt vissza. I. Ferdinánd 1559. június 2-án Thelekessy Imre kassai főkapitánynak adományozta. Tartozéka volt ekkor 26 falu. Unokájának, Thelekessy Mihálynak lednicei jószágfelügyelője, Moncsek József ura hallgatólagos beleegyezésével rablóbandát szervezve Lednic várából kiindulva fosztogatott a 16. század utolsó éveiben. Később a vádirat szeint thelekessy is részt vett a rablásokban. Az 1600. évi XII. Törvénycikk megnevezi az egyik bűnét: "Továbbá, minthogy a szentséges császári és királyi felség debrethei és ledniczei Thelekessy Mihály ellen, azt a sulyos panaszt emeli, hogy ő ezelőtt kevés nappal, a közbékét és Ő felsége szabad menedékét semmibe sem véve, nehány katonájával és jobbágyával, a királyt közuton, Ő felségének Erdélyből jövő szekereit fegyveres kézzel erőszakosan, rablómódra megrohanta és Ő felségének az azon szekereken levő ingó javait különböző nemü bizonyos leveleivel együtt elvette, elhurczolta és zsákmányul ejtette." 1600. dec. 26-án Thurzó György Thelekessyt elfogta Biccsén és a tárgyalás után 1601. ápr. 3-án kivégezték. A vagyona a királyé lett.

1601-ben Rudolf császár 140000 forintért Ruszkai Dobó Ferencnek, az egri hős fiának adta el a lednici uradalmat. Ez ellen sokan tiltakoztak, többek között Ákosházi Sárkány Miklós is.

Ruszkai Dobó Anna unokájának, Zeleméri Kamarás Borbálának kezével a birtok Lórántffy Mihályra szállt. 1616-ban az ő lánya, Lórántffy Zsuzsanna kezével jutott hozzá I. Rákóczi György. 1621-ben Bethlen Gábor egyik leveléből tudjuk, hogy Rákóczi György lednici birtokán 400 gyalog állt készenlétben. 1624-ben a vesztes Fehérhegyi csata után a menekülő cseh-morva protestánsokat ("száműzött testvéreket") ide telepítette Rákóczi.

A 30 éves háborúban a Rákóczi birtokok célpontjai voltak a császári csapatoknak. Lednicben Hodossy Ferenc volt a Rákócziak várnagya, aki gyakran tájékoztatta a fejedelmet. 1644 tavaszán Lednicet 2000 német körülzárta, de hamarosan elvonultak a vár alól. 1644 október 14-én I. Rákóczi György Lórántffy Zsuzsannának írta, hogy Esterházy Miklós nádor Lednicet ostromolja: "hogy palatínus vitatja Ledniczét, ha meg nem vette is, de annak sem segíthetünk, elvesztvén Murányt gondviseletlenül Illésházi Gábor rosz ifjú elméje s italja miatt." Végül a nádor 1645-ben árulással elfoglalta Lednic várát, ami csak a linzi béke megkötése után került vissza Rákóczihoz.

1659-ben I. Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna fiaiara hagyta Lednicet, vagy azok örökös nélküli halála esetén a Zeleméri családra.

1670-ben a Wesselényi összeesküvés során I. Rákóczi Ferenc rövid életű felkelést robbantott ki és elfoglalta Tokaj várát. A Bécsbe érkező Zrínyit és Frangepánt az udvar lefogatta és Lobkowitz kancellár levelet íratott Zrínyi Péterrel Rákóczinak, hogy hagyjon fel a felkeléssel. Rákóczi és a felvidéki nemesek beszüntették a harcot. Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt lefejezték, Rákóczit anyja súlyos feltételek mellett mentette meg a vérpadtól. Lipót 1670.04.23-án elkobozta Lednic várát is.

Coledanus János és Palumbini Sámuel evangélikus lelkészeknek 1689-ből való kéziratos énekgyüjteménye megjegyzi, hogy a szerzők a műveiket Lednic várának börtönében, súlyos vasban írták.

II. Rákóczi Ferenc és nővére, Julianna a lednici jószágot 1694-ben négy évi időtartamra Zichy Istvánnak adták zálogba. >1699-ben megosztoznak a birtokokon, Lednic osztatalan közös marad.

II. Rákóczi Ferenc címei között szerepel a Lednic örökös ura cím is ("Nos Princeps Franciscus Rákóczy de Felső-Vadász, comes de Sáros, dux Munkátsiensis et Makoviczensis, arcium, dominiorumque Sáros-Patak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerents et Ónod haereditarius Dominus, etc.").

A Rákóczi-szabadságharc kitörése után 1704-körül a kurucok kezére került a vár.

1707 őszén Ocskay sikeres beckói rajtaütése után megerősítette a még kuruc kézen lévő kis várakat: Lednicet, Kaszavárt, Oroszlánkőt, Vág-Besztercét, Biccsét, Budatínt, Óvárt és Lietavát. A várakat Óvár kivételével igen elhanyagolt állapotban és majdnem üresen találta. Esterházy Antal Érsekújvárról 300 hajdút és 8 tarackot indított útra ezekbe a várakba Winkler Vilmos vezénylete alatt. Winkler október végén írt jelentései szerint a várakat készületlenül találta. Lednicen még az ágyúk töltéséhez való rúd sem volt, Beszterce szűkölködött a vízben - ide bányászokat kért a kút kitisztításához. Lietaván is a kutat kellett kitisztítani. Itt a munkások 12 német rabot találtak, akik már 2 éve voltak a kút foglyai.

Winkler jelentést írt Lednic megerősítéséről: "Lednicze várában Sztraka névő tiszta, eleven kő, bástya formájára vagyon, kire fölső-várbúl kőből kivágott grádicson följárnak, az kire is egy kis taraczkot felhúzattam, baleszátokkal [paliszád] attúl fogva egész várat megkerítettem, alsó-várban hiábavaló faépületet elhányatván, a mint is onnét ellenségnek megfelelhetnek." A várat kellő őrséggel, élelemmel két hóra, besózott és felfüstölt hússal, lőszerekkel stb. ellátta.

De la Motte francia hadmérnök Rákóczi megbízásából 1708 tavaszán végigjárta a várakat. Főként a tüzérség és ellátmány volt a vizsgálat tárgya, de a kicsiny határmenti váraknál felmerült az is, hogy egyáltalán melyikben érdemes őrséget tartani. A jelentése szerint a közeli Oroszlánkőre csak élelmet kell szállítani, a 30 fős őrség évekig védheti. Lednicről ugyanezt írta. Biccse viszont nem védhető hely, csak az ellenségtől függ az elfoglalása.

Az 1708. aug. 3-i trencséni csatavesztés után Ottlyk próbálta meg a kis trencsénmegyei váracskákat védelemképes állapotba hozni Lednictől Lietaváig. Bogády András volt a lednici kuruc parancsnok és 80-100 hajdú lehetett a várőrség létszáma.

1708 októberében a Pálffy parancsnoksága alatt álló Ebergényi hadosztály az áruló Ocskayval elfoglalta Bajmócot, majd Thuróczy Gáspár ezredes árulása után Zsolnát és Budatint. Pálffy csapatai Vágbesztercét és Lednicet foglalta el. Bogády nov. 20-án még írt Lednicről Ottlyknak, tehát ekkor a vár még kuruc kézen volt ("Minket itt trencséni commendáns Morelli mind fenyegetésekkel s mind ígéretekkel elpártolásra csábítani és corrumpálni akarván, próbálgat..."). Végül Hochperg tábornok ostromágyúkat vitetett a vár alá és a védők kénytelenek voltak feladni 1708. december elején.

1711 után az Aspermont-Lynden család kapta meg (Aspermont herceg volt Rákóczi Julianna férje). 1724-ben Mattyasovszky György veszi zálogba. 1754. június 24-én urbárium készült "Arx Ledniczensis részletes leírásával. E szerint a Mattyasovszkyak 1746-ban helyreállították a várat. A vár előtt egy kevésé gondozott kert van, innen az elővárba csapóhídon keresztül lehet bejutni, ami egy toronyból áll. Ebben a toronyban van az őrök szobája és egy tömlöc. A tetők ebben a várrészben újak. Részletes leírás itt olvasható.

Az 1768. május 17-én készült urbárium szerint a falusiak, ha a földesúr itt van, éjjel-nappal tartoznak egy őrt a várba állítani. Az uradalom más falvai kötelesek a várat javítani és a földesúri csűrökből a szénát a várba szállítani. Lednic uradalom fiskális és Aspermont birtok ekkor. A vár kétemeletes és sziklán épült a jelentés szerint.

A 18. század vége körül a várat végleg elhagyták és az romlásnak indult. Mednyánszky Alajos 1825-ben látogatta meg és már romként írta le: "Sziklába vájt nyolcvan lépcsőfokú grádics visz fel az erősség főbástyájára: ez az oldal védelemre szorult, a többiről biztonságosan gondoskodott a természet. De a bástyán és egy tágas kazamatán kívül, amelynek bolthajtásai megérdemlik, hogy megcsodáljuk őket, semmi különöset nem kínál a várrom. "

Divald Kornél az 1900-as évek elején írta a várról: "Falakkal körülzárt tágas udvar, északi oldalán kősziklán épült fellegvár, amelyre a sziklafalból kiugró hengeres bástyán keresztül, a kősziklába vágott, mintegy 10 m hosszú folyosó vezet. A fellegvár szabálytalanul sorakozó kisebb-nagyobb helyiségei sorában a négyszögletes öregtorony az utolsó, amelyből, a hegy gerincén, sziklába vágott folyosó vezet a vár körfalán kiugró sziklafokra. Utóbbi tetején fallal körülzárt őrhely."

1960 és 1962 között volt egy részleges konzerválás. Napjainkban is folynak munkák a váron, így hétköznapokon csak korlátozott ideig látogatható (2022).