Nagyszombat: Szent Miklós templom

1211-ben János esztergomi érsek az esztergomi káptalant a nagyszombati templommal ("Ecclesiam de Sumbat") és annak jövedelmeivel adományozza meg. Ezt III. Ince pápa még ugyanabban az évben megerősítette, és az okleveléből kiderül, hogy a Szent Miklós templomról van szó: "Ecclesiam Sancti Nicolaj de Scembot". Ez a régi, román stílusú templom a mostani székesegyház helyén volt. Tőle pár méterre egy 1240 körül épült rotunda alapfalai is előkerültek.

1325-ben egy tűzvész elpusztította Nagyszombat nagy részét, talán ez, és a lélekszám növekedése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a korábbi templom helyén 1380-ban egy új, gótikus templom építésébe kezdjenek. Az építési munkák szokatlan módon az északi torony földszintjéről kezdődtek, amely kezdetben kápolnaként szolgálhatott a városlakóknak. A gótikus templom 1421-re készült el, három hajóval és sokszög záródású szentéllyel. Ekkor még csak egy torony állt.

Esztergom I. Szulejmán általi 1543-as elfoglalása után az érsekség és káptalan Nagyszombatra költözött. A Szent Miklós templomot székesegyházi rangra emelték és az esztergomi érsek székhelye lett egészen 1820-ig.

Az 1562-1567-es évek kiterjedt javításai során a templom kapott még egy tornyot, az északi torony viszont ekkor még a harmadával alacsonyabb volt.

1618-1630 között Pázmány Péter bíboros barokk mellékkápolnákkal bővítette a templomot, és a berendezési tárgyak nagy részét barokkra cserélték. A templom déli oldalhajóban található Mindenszentek oltára 1635-ből való. Az 1676-os nagy tűzvész után az északi tornyot a déli szintjére emelték, majd mindkettőre barokk sisakokat helyeztek. A 18. század első felében Esterházy Imre püspök építette a nyolcszögletű barokk kápolnát a templom az északi oldalához. A templom körüli temető falát 1770-ben lebontották.

A templom mai főoltára 1814-ben készült. A templomot 1847-ben renoválták, de ez nem járt jelentős átalakulásokkal.

Borovszky Samu Pozsony vármegyét bemutató munkájában dr. Marton József a következőket írta: "... Egész hossza vagy 60 m., melyből a szentélyre 13 m. s a hajóra csak 24 m. esik; a többit a torony közötti csarnok s a nyugati tám teszi. A kurta hajó szélességben nyert, a mennyiben a középhajó szélessége 10 m., a két oldalhajóé pedig 5–5 m. A szentély szélessége kb. 9 m., magassága 18 m. A főhajó magassága 17 m., a mellékhajó jóval kisebb. E méretekből látható, hogy nem csarnoktemplom. Belül, a mellékhajók kápolnáit kivéve, híven megőrizte eredetiségét. Kívülről, a hozzáépítésekkel, sokban megváltozott s kapujával főhomlokzata is elvesztette tiszta stilszerűségét, valamint néhány ablak is hólyagos mérműveket kapott. Gazdag, ötoldalú szentélye különösen tanulságos; nyolcz ablaka szintén tökéletes példája az ízlésnek. A zárkőben összefutó karcsú gerinczek finom érzékre vallanak. A hajó már nem oly szabályos; különösen sokat rontott a stiluson a későbbi kápolnaépítés. Feltünő, hogy a nagy falmezőkön semmi kép sincs. Tornyai a templom magasságáig négyszögűek, azontúl pedig nyolczszegűek. A gyakori tüzek a templomnak is sokat ártottak; nevezetesen a huszita-támadáskor igen megrongálódott. E templom is élvezte Pázmány fejedelmi bőkezűségét. 1629-ben 140,000 forinton kijavíttatja: hét kápolnát építtet a mellékhajókba, márványtalapzatot, új padokat, nagy sekrestyét készíttet s a tornyokat is kijavíttatja. A tornyok eleinte különböző magasságúak voltak s ú. n. hagymakupolát kaptak. Ezeken Szelepcsényi is javított valamit, de az eredeti visszaállítására máig sem gondoltak. Megemlítjük még azt is, hogy az északi torony második emeletében van a városi levéltár legnagyobb része."

A Szent Miklós templom 1918-ban a Pozsony-Nagyszombati Érsekség székesegyháza lett. A 20. század elején a központi hajót neogótikus falfestményekkel díszítették.

A nagyszombati Szent Miklós székesegyház 2008-ban XVI. Benedek pápától elnyerte a bazilika minor címet.