Adorjánvár

Adorjánvárat valószínűleg Geregye nembéli Écs fia Pál országbíró építette  valamikor 1236-76 között. Geregye Pál IV. Béla kedvelt embere volt, 1241-ben ő védte a Duna vonalát a tatárok ellen. A pusztító hordák kivonulása után a rend helyreállításában segítette a királyt a Tiszántúlon és Erdélyben, amiért jutalmul  1236-ban hatalmas területeket kapott a tatárok miatt elnéptelenedett Biharban. A vár a Berettyó és mellékágainak egyik szigetén épült fel, a mocsaras terület és a folyó kiváló védelmet biztosított az erősségnek. A vártól délre egy mára elpusztult település, Adorján feküdt.

Adorjánvár első említése 1277-ből ismert, amikor a király ellen lázadó Geregye Miklóstól ostrommal foglalta el Kán nembéli Miklós választott esztergomi érsek a király nevében. Geregye Miklós is fogságba esett. IV. László 1278-ban Váradon ítélkezett a lázadók felett, Adorjánvárat elkobozta a Geregyéktől és Borsa nembéli Tamásnak és fiainak adományozta. A Borsák nem sokáig voltak hűségesek a királyhoz, 1287 kora tavaszán Borsa Tamás ispán fiai a Kőszegiek oldalán harcoltak immár IV. László serege ellenében egy csatában. 1290-ben pedig amikor IV. László a Borsák körösszegi várát ostromolta, valószínűleg az ő megbízásukból gyilkolta meg 3 kun orgyilkos a királyt a sátrában.

A Borsa Tamás fiai  IV. László halála után III. Andrást támogatták a királyi cím elnyerésében.  1294-ben a király és a Borsák között fegyveres konfliktus alakult ki.  Borsa Lóránt/Roland erdélyi vajda  fegyverrel foglalta el a váradi püspök fenesi várát. A király augusztusban már Váradon volt és onnan vonult a sereggel Adorjánvár alá, ahol a vár nem nyitotta meg a kapuit előtte, mire a királyi sereg véres  ostrommal foglalta el az erősséget.  III. Andrásnak több oklevele is fennmaradt, amiben az ostromban megsebesült, vagy meghalt híveinek családjait megjutalmazta.  Ezek szerint Pécz nembéli Aladár a vár ("sub castro Adrian vocato ") ostroma alatt esett el, és az Aba nembéli Kompolti Herchweg vajda testvérének, Kenének Péter nevű fia is. 1295-ben János comest erősíti meg Necpál birtokában, mert többek között Adorjánvár alatt ("sub Castro Adryan") harcolt a király oldalán. A király büntetésből elvette az erdélyi vajda címet  Borsa Rolandtól, de aránylag enyhe büntetéssel úszta meg és Adorjánvárat is megtarhatta Zsoldos Attila szerint azért, mert Fenes ostroma egy viszály fegyveres megoldása lehetett.

III.András halála után a Borsák I. Anjou Károly hívei, Adorjánvár Borsa Kopasz/Jakab birtokközpontja. 1304-ben már bizonyosan ő a vár ura, 1306-ban Kopasz nádor adorjáni várnagya Zudus mester  . A király 1315-ben elvette a nádori méltóságot Kopsztól, aki fellázadt a király ellen. A Borsák seregét 1317. nyár elején  Debrecen mellett csatában győzi le Debreceni Dózsa a királyi sereggel, erre Kopasz Adorjánvárába húzódik. I. Károly ostrom alá veszi Adorjánvárt, július 1-én már a vár alól kelteztet okleveleket ("sub castro Adryan"). A várat a királyi serege elfoglalta. Kopasz Sólyomkőre menekül, azt a királyi sereg augusztusban foglalja el, miután kiéheztették az őrséget. Kopasz is fogságba esik, de a király nem fejezteti le (* a régi szakirodalomban a lefejezés szerepel).   Adorjánvár királyi vár lett, Debreceni Dózsa embere, Pós mester került az élére. 1349-ig a szabolcsi ispán honorbirtoka volt, majd I. Lajos idején a királynéi birtokok közé sorolták.

Mária királynő 1389. november 30-án - minden bizonnyal tartozásai fejében - kétezer aranyforintért elzálogosította Adorjánvárat a hozzátartozó falvakkal és haszonvételekkel a kincstartóknak, Kusalyi Jakcs Györgynek, Istvánnak és Andrásnak ("castrum nostrum reginale Adryan vocatum […] cum villis et tributis ad dictum castrum spectantibus ").

1395. február 14-én Luxemburgi Zsigmond (Zsidói)  Csáky Miklós temesi ispánnak és fiainak adja érdemeikért, valamint a temesmegyei Csák várért,  Csőze birtokért, a krassómegyei Kövesd várért s a hozzátartozó vasbányákért a biharmegyei Adorján várat ("castrum nostrum regale Adrian"). A váradi káptalan 1396-ban vezette be őket a birtokba. 1401. február 17.-én a király Csáky Miklósnak és Györgynek adja a bihari Körösszeg és Adorján várait ("quod cum castra Kereszegh et Adryan vocata in comitatu Byhoriensi "). 1421-ben a Csákyak felosztották a birtokaikat, ekkor  a várhoz tartozott Adorján mezőváros, Fegyvernek, Nadántelek, Kecskehát, Borzlyuk, Kővág, Kozmafalva, Doborka, Tótalmás, Sejter és Mezőfalva, Kügy fele, mind Bihar megyében. Szatmár megyében: Daróc, Ákos és Szántó mezővárosok, továbbá Géres, Szilvás, Kisszántó avagy Hidvég, Gyöngy.  Adorjánt Csáky György, Körösszeget Csáky Miklós kapta meg, de Csáky IV. László váradi őrkanonoknak is volt benne része. 1463-ban Csáky Ferenc adorjáni várnagya Pann Ferenc, 1475-ben Kis Ferenc és Kerchy László. 1490. december 21.-én Adorjánvárban végrendelkezett Csáky Benedek.

A 16. század elején Adorjánvár Csáky I. Gábor tulajdona, majd 1511-ben a birtok egy része rövid időre Bakócz Tamás esztergomi érsek kezébe kerül, zálogképpen. 

Az 1550-es évek Erdélyért folyó harcaiban a Csákyak Szapolyai János özvegyének, Izabellának a pártján vannak, a váradi püspök pedig Ferdinánd-pári. 1556-ban  Csáky Farkas fegyvereseivel megrohanta a szalárdi ferences monostort, és a guardiánt is megölték.  Zabardy Mátyás váradi  püspök és bihari főispán,  valamint Tahy Ferenc a királypárti csapatokkal meg akarták ostromolni Adorjánvárat, de erre végül nem került sor, mert a Csáky Pál megnyitotta a vár kapuit és csatlakozott a királyi oldalhoz.

Csáky Pál  amikor szembefordult Báthory Istvánnal erdélyi fejedelemmel elvesztette vagyonát, de Csáky Dénes 1581 után egy rövid ideig első tanácsúr és Báthory Zsigmond egyik fő gyámja volt. Az 1590-es évektől Csáky István töltött be fontos pozíciókat. A család körösszegi ágából származott és nem csak visszaszerezte a birtokvagyont, hanem meg is erősítette azokat. Báthory Zsigmond lemondása után Báthory András mellé állva részt vett 1599. október 28-án a sellenberki ütközetben a Rudolf császár által megbízott Mihály vajda ellen. Birtokait lefoglalták, de Mihály vajda már 1600-ben kieszközölte Rudolfnál, hogy ne csupán Adorjánvárt kapja vissza, hanem Egeres várát is adományként.  1603-ban erdélyi birtokainak jó részét elzálogosítva magyarországi zálogbirtokot szerzett.

1604 októberében Belgiojoso Adorjánvárat jelölte meg a császári csapatoknak gyülekezőpontként, hogy a hűtlenséggel megvádolt Bocskai István Kereki várát elfoglalják. Kereki sikertelen ostroma és az álmosd-diószegi vesztes ütközet után Belgiojoso Adorjánvárból Rakamaz felé hátrál a hajdúk elől.

Az 1625-ös adorjáni urbárium szerint a Berettyó folyón lévő hidakon vámot szednek, fele Adorjánvárat illeti, fele Szentjobbot. Bethlen Gábor fejedelem adott ki bizonyságlevelet arról, hogy özvegy Csáky Istvánné és fiai, István és László megosztották a birtokokat.

1640-ben Csáky László Léva várát és uradalmát 180.000 forintért megvásárolta III. Ferdinánd királytól. Csáky, hogy pénzt szerezzen, Adorjánt uradalmát a várral és Margitta mezővásossal együtt Prépostváry Zsigmondnak zálogosította el 3000 aranyért és 16.333 tallérért. A szerződés szerint Prépostváry halálakor a birtokok visszakerülnek a Csákyakhoz.

Evlia Cselebi török utazó és író szerint amikor 1660-ban Váradot beveszi a török, akkor Ali pasa szerdár elrendelte Adorjánvár elfoglalását és  lerombolását. Az ostrom során a tatárok kirabolták és felégették Szalárdot, a Csákyak sírjait is feldúlták.

1665. március 20-án Csáky László országbíró gyermekei is megosztoztak birtokaikon, Csáky Pál és László örökölték a bihari Adorján birtokot tartozékaival egyetemben. A vár azonban nem volt ténylegesen a Csákyak kezén.

1665. március 16-án Apafi Mihály erdélyi fejedelem a Bécsbe utazó Bánffy Dénesnek utasításba adja, hogy azt kérje a császártól "hogy az mely tartományok, kastélyok, faluk az váradi várnak megvételekor adatott Ali Pasa hitlevele ellen elfoglaltattak tőlünk (t. i. az erdélyiektől) azok az ő Felsége méltóságos interpositiója által visszaadassanak, u. m. Paplező [Papmező],TeIegd, Belényes, Sólyomkő, Kereki, Keresztszeg, Szalonta, Sarkad, Adorján, Bajom, Zsáka, Szentjób, Petrelin, Palota, azon kívül Bihar, Kraszna és Középszolnok vármegyék egészben, Kolos, Doboka és Belsőszolnok vármegyéknek egy része és Arad, Zerini, Békés, Zaránd vármegyéknek eddig tőlünk birattatott részei, melyeket annak előtte is birtanak atyáink, midőn Jenő török kézen volt". Az erdélyi fejedelem kéri a határ kiigazítását. A romos várat az erdélyiek megszállták és őrséget helyeztek bele. Cselebi 1665-ben Mohamed váradi pasa a Hajdúság elleni hadjáratakor járt a várnál. A szultán előzőleg megparancsolta a pasának, hogy Adorjánt foglalja el: "Te, a ki Várad vezire Mohammed pasa vagy! mikor magas iratom hozzád érkezik, a mennyi katona van az ejáletben, indulj meg velük s barátunknak, a német császárnak kérelmére Váradtól nem messze az erdélyországi Hajdúság kerületében levő Székelyhíd várát rombold le s tedd a földdel egyenlővé. A mi Váradunk elfoglalásakor mögötte maradt erdélyi Adorján várát is le kell rombolni, azért ha az erdélyi király katonaságot helyezett is beléje, szintén a német császár kérelmére ezt az Adorján várát is rombold le."  Cselebi tudósít a rövid ostromról is: "Vára egy magas halmon romban volt s kerülete a váradi vezír birtokául rendeltetett. Azonban mostanában a békével ellenkezően Apafi Mihály erdélyi király e Kis-Adorján várát kijavíttatta s katonaságot helyezett beléje, a mi a szultánnak bejelentetett.  [...]   Mohammed pasa szerdár tehát sietve a vár alá ment s a várnak időt és kegyelmet nem adva, még napkelte előtt az összes hitharczosokat ostromsánczba küldötte. Négy darab báljemez ágyújok volt ugyan, de ezek a várnak a szívéig hatottak s néhány helyen a bástyák is a levegőbe repültek. A hitetlenek látván a várnak rombadőlését, mondák : »Kegyelem! oh Oszmán-ház seregének választottja!« s valóban a szerdár felé a bástyákra a kegyelmi fehér zászlót feltűzték és keresztes jelvényüket lehajtván, a várat szerződésre feladták. A hitetlenek békével elmentek Pocsaj vára felé, a várba pedig az iszlám sereg bevonult és a sehrijári fermán értelmében, vár falait két nap alatt a földdel egyenlővé tették, a haai felszerelést, az ágyúkat és más hadi eszközöket Várad várába küldötték." 

Bihar megye 1686–1692 közötti visszafoglalása után Adorján visszakerült a Csákyakhoz, de ők már nem építették újjá a romos várat. 1698-ban előbb Csáky Lászlót, majd 1701 szeptemberében Csáky Istvánt erősítette meg Lipót császár díszes oklevélben Margitta és Szalárd tartozékaiban és egyéb falvak birtokában is. 1699. július 13-án Csáky László lévai főkapitány 50.000 forintért eladta több erdélyi (Szurdok, Egeres) és bihari birtokát (Adorján, Margitta) Csáky Istvánnak.

1724. november 7.-én III. Károly király a Csákyaknak Adorjánban és tartozékaiban gyakorolható pallosjogot adományozott. Egy ezévi okirat szerint a vár köveit használták fel  a szalárdi református templom kijavításához.

Bunyitay Vince írta 1888-ban a romokról: "A várból csak itt-ott maradt fenn még valami. Négyszögű öreg-tornya, bár csonkán és kettéhasadva, a legújabb időkig állt; de 1864-ben egy nyári vihar alkalmával a villám belé ütött s az annyi századot látott épületnek több mint fele része leomlott. Ezen kívűl még csak egy de szintén magas rom emelkedik rajta, valószínűleg hajdani urai lakának, az úgynevezett palotának a maradványa. Különben az egész vár téglaépület volt, eredetileg erős kőfallal kerítve, de ez már körös-körül ledőlt. Maga a vár helye is egy kis emelkedésű földhát, ma jóval szűkebb mint azelőtt, mert legújabban a Berettyó szabályozás alkalmával, a folyó uj medrét a déli oldalának vezették, s az oldalból egy jó darabot levágtak..." Tehát a romos várból a 19. század végén még több falrészlet meg volt (2. katonai felmérés, akvarell). A vár belsejét a Berettyó szabályozásakor nagyban átalakították, sok részlet ekkor tűnt el végleg. A ma is álló, 8 méter magas, 2,8×3,0 méter hosszú, 1,70 méter vastag fallal rendelkező  falsarok 2009-ben menekült meg egy részleges állagmegóvás során. Ekkor leletmentő ásatás is volt, amely a vár több építési periódusát bizonyította. A 13. századi vár lakótoronnyal rendelkezett, valószínűleg palánk vette körbe. Ezt a Borsák és később a Csákyak saját kényelmükre kibővítették, átépítették. "A nagyszámú reneszánsz kályhacsempe és a kevés kőfaragvány jelenléte is arra utal, hogy a 17. század folyamán, újabb átépítés éri az erősség néhány reprezentatív épületét, gondolunk itt a palotára vagy a várkápolnára, de az Apafi-féle újjáépítés mindenképp komolyabb beruházásra utalhat, amikor a teljes várat helyreállítják a korábbi bontások törmelékének a felhasználásával. Ennek a  mementóját őrzi a ma is dacosan álló falsarok." - Mihálka Nándor.