Öskü: rotunda

Öskü már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a veterán legionáriusok kaptak. A község közelében avar kori sírmezőt tártak fel a régészek. Öskü település neve, középkori formájában Őskő, összetett név. Második szótagja a 15. századi birtokos Újlaki Miklós által építtetett kastély emlékét őrzi, miként sok magyarországi vár, Bátorkő, Boldogkő, Hölgykő, Detrekő, Kékkő, Sólyomkő, Szarvaskő stb. A középkori magyar nyelvben ez sziklaormon ülő várat, jelen esetben kastélyt jelzett. A név első szótagja viszont a kastély felépítése előtti falunévvel, az Ős-sel azonos. Ez a névforma először a veszprémi káptalan Szent László királynak tulajdonított, a 14. század elején 1082-es évszámmal átírt birtokjegyzékében olvasható ("villa Es"). A 12. század végén II. Endre özvegye Eufrozina királyné a fehérvári kereszteseknek adományozta. A falut Ős-nek írták 1439-ben, sőt még 1488-ban is. 1465-ben "Castrum Eskew" alakban szerepel, mint Újlaki Miklós birtoka. A török időkben (1526 után) elnéptelenedett, a castellumot már 1539-ben pusztaként említik. 1650-ben Várpalota tartozékaként Zichy István győri kapitány kapta meg királyi adományként. Német telepesek hívott be, de a Rákóczi-szabadságharc a kurucok 1705-ben elűzték őket. 1718-től telepítették újra a Zichyek Besztercebánya környékéről behívott szlovákokkal.

Ős a régi magyar nyelvben személynév volt. Az Anonymus által feljegyzett krónikás hagyomány szerint Ősbőnek nevezték a honfoglalás alkalmával Veszprém megye területét megszálló Szalók nemzetség akkori fejét. A falu tehát nevében az ő emlékét őrzi. A mai Öskü a közeli és távolabbi környék településeivel együtt valóban a Szalók nemzetség nagy és összefüggő birtoktestéhez tartozott, de már a 11. század vége felé a veszprémi káptalan tulajdonában volt. A rotunda építése a káptalan tevékenységéhez fűzhető. A hazai rotundák szakértője, Gervers Molnár Vera azt a 11. század végére helyezte. Ezt az a helyreállítás közben tett megfigyelés is alátámaszthatja, amely szerint a templom belső falsíkját olyan lapos, 12-15 cm magas és 15-30 cm hosszú, elnagyoltan faragott kváderkövekből alakították ki, mint amilyenekből az esztergomi vár 11. századinak tartott falai készültek.

Ifjabb Zichy István 1700 tavaszán kötött szerződést a fehérvári Georg Heller ácsmesterrel, az "Eskü"-ben levő, romjaiból újjáépített kápolna olasz tetővel történő lefedésére, a bemutatott terv alapján . A szerződésben szereplő "wällische Hauben" kupola formájú tetőt jelez. Építéséhez 1702 őszén Veszprémben vásárolták meg a szükséges szeget, 1703 elején pedig a deszkát és a zsindelyt, az utóbbit Komáromban.

A templom 18. századi állapotáról a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által 1747-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve tudósít. Aszerint a kőből épült, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kerek templom zsindellyel fedett tetején kis harangtorony emelkedett, egy haranggal. A harangtornyot még az 1846-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi.

Zichy István - aki családja utolsó férfitagja volt - 1853-ban bekövetkezett halála után a várpalotai uradalmat vejei, Waldstein János és Sztáray Albert örökölték. A kerek templomot 1878-ban rendbetetető Sztáray Antal az utóbbi fia volt. Ez az építkezés szüntette meg a hajó kupola tetejéből kiemelkedő harangtornyot és kapta a templom máig ismert alakját. Az építés emléktáblája a bejárat felé van befalazva. Rajta tévesen az áll, hogy egy török mecset volt a templom elődje.

Helyreállítására 1975-76-ban került sor.

Az Újlakiak ösküi "castelluma"

Öskü a 15.században az Újlakiak tulajdona lett a szomszédos Várpalotával és Bátorkő várával együtt. A régészeti topográfia adatai alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a falu déli szélén, meredek szikladombon álló templom nem lehet azonos az Újlakiak középkori "várával", mert annak maradványai a domb alatt elfolyó patak túlsó oldalán magasodó ház falaiban ma is láthatók (galéria). Ez az épület egyébként sem volt vár, a róla szóló, 1461-től ismert adatok "castellum Eskew" néven, tehát kastélyként említik. (Koppány)

Mohács után a két király belharcaiban már romosként említik. 1537-ben Szapolyai János király Palota vára mellett – a már romokban heverő Öskü és Bátorkő várát is a Podmaniczkyaknak adományozta. A törökök a várat lerombolták, csupán az 1962-es vízvezeték építésekor talált néhány oszlopdarab emlékeztet a hajdani erődítményre.