Lébény

A régészeti leletek szerint Lébény már az őskor óta lakott volt. Pannónia I. századi római megszállása után a település területén Quadrata nevű katonai tábor és az azt kiszolgáló polgári település is volt. Az ötödik században hunok, utánuk gótok, longobárdok majd az avarok telepedtek meg a környéken. A honfoglaló magyarok az ő utódaikat és kevés szláv népességet találtak a területen. A régészeti leletek szerint szinte folyamatos volt Lébénynek és környékének a lakottsága.

A lébényi bencés apátságot 1199 körül Saul kalocsai érsek testvérei, a Győr (Geur) nembéli Poth és Csépán alapítják Szent Jakab apostol tiszteletére és földeket ajándékoznak neki. Az új apátságot Pannonhalma alá rendelik, a szerzetesek is onnan érkeznek. Az adományt II. András 1208-ban megerősíti, ez az első okleveles emlék a templomról. Egy keltezetlen oklevél tanúsága szerint Poth nádor ("Poth Comite Palatino"), római zarándokútra készülve, a már felépült templomban szabadítja fel Joachim nevű szolgáját. Poth nádor okleveles említésével 1209—12 között találkozunk, 1213 végén már "hajdani nádor"-ként említik Szala föld ügyét tárgyaló oklevélben. 1219-ben 9 szerzetesét név szerint is ismerjük.

Sem a tatárjárás, sem az 1271-es II. Ottokár-féle cseh betörés nem tett kárt az épületben. A kolostorról a következő századokban inkább a peres okiratokban lehet olvasni: pl. Luxemburgi Zsigmond király egyik 1417-es levele szerint ekkor Simon az apát, aki az elődje által az Owar-i (Mosonmagyaróvár) királyi ispán védelme alá rendelt falvakat követeli vissza.

1487 előtt Hunyadi Mátyás uralkodása alatt III. Frigyes csapatainak betörésekor leég a kolostor és "nyomorúságos állapotban" van. Mátyás ekkor visszaadta a kolostor birtokait és adómentességet is biztosított. 1527-ben II. Lajos özvegye, Mária királyné vette zálogba az apátság birtokait.

1529 októberében a sikertelen bécsi ostromból visszavonuló török csapatok feldúlták Lébényt is. A templom leégett, az északi tornya összedőlt és a boltozat beszakadt. A szerzetesek ekkorra már elhagyták a kolostort.

1563-ban Kolozsvári János csanádi püspök kapja meg az apátság jövedelmeit. Tiszttartójának részegsége miatt ismét leég a kolostor, azonban ekkor még Máthéssy bakonybéli apát újjáépíttet. 1587 körül a győri várkapitányok részéről felmerül az apátság lebontása, hogy köveit a vár építéséhez használhassák fel. A bontásra kiküldött olasz kőfaragók megtagadják a templom lebontását. A templom helyreállítására pénzt gyűjtenek, amit Pannonhalmán őriznek.

1631-ben a jezsuiták kezébe kerül a kolostor, Belecius győri jezsuita házfőnök 7 éven át pereskedett a bencésekkel a kolostor kincseinek és iratainak kiadása miatt. Ekkor már "több mint száz éve tető és boltozat nélkül" volt a templom. Végül 1638-ben állítják helyre.

1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök ismét kifosztják és felgyújtják. A jezsuiták ismét kijavították a sérüléseket.

A rendet 1773-ban feloszlatták, az apátság elnéptelenedett és egészen 1830-ig pusztult. Ekkor a kolostort teljesen elbontották. Az ekkor birtokos Zichyek a templomot átengedték a lébényieknek 1838-ban. A templom 1841. április 24-én ismét leégett. A javítás során kaphatta a barokkos toronyfedést (galéria).

1856-ben August Essenwein bécsi/nürnbergi építész felmérte a templomot. 1862 és 1865 között a templom belsejét javították ki: a vakolat évszázados rétegeit eltávolították, a kőfaragványokat pótolták, restaurálták. A sérült boltozat kvádert utánzó vakolatot kapott. 1872 és 1879 között renoválták a templom külső részét. A vakolatot leverték, a sérült faragványokat javították, pótolták. A munkákat nagyban segítette, hogy mintegy 60 kőfaragó jel megmaradt a falakon. A régi tetőzeteket kicserélték, a tornyok a barokk kupola helyett háromszög oromzatokkal ellátott toronysisakokat kaptak.

a 20. században több alkalommal volt kisebb javítás a templomon: 1971-ben a két bélletes kaput újította fel Kőfalvi Imre és Szakál Ernő, 1980-ban új oltárt kapott. 2011-ben homlokzatát renoválták.

A lébényi templom a magyarországi késő román építészet gyöngyszeme. A templom háromhajós, keletelt, bazilikális elrendezésű. Mind a három hajót félkör apszis zárja. Kereszthajója nincs. A hajókat 4-4 pillér választja el. Tornyainak alsó szintje a templomtérhez kapcsolódik. Két gazdagon díszített bélletes kapuja is van. A kutatások szerint a templom kőanyaga a fertőrákosi puha mészkőbányából származik. A templom belsejének köveit a 19. században durván átfaragták, de nagy eltérés nem mutatkozik az eredetihez képest.