Szalánc vára (Slanec)

Szalánc vára (Slanec)

A vár rövid története

Szalánc vára még a tatárjárás előtt épült, az első okleveles említése 1230-ból való - "Castrum Salis" (Sóvár). Építtetője az Aba nembéli Csama fia Péter volt, a Szalánci család őse.

V. László 1270-ben "Zelench" várát Reinhold mesternek adományozta. Ezután Aba Finta nádor szerzi meg. Finta 1281-ben fellázadt IV. László ellen, aki sereggel törte meg a volt nádor hatalmát. Ekkor volt Szalánc első ismert ostroma. Az egykorú oklevelek sok véres eseményt említenek fel a csata hevéről — Pércsy Dénes súlyos kőütést kapott, Héderváry Péter bánt félholtan vitték el a csata teréről, Miklós Galgóczi főispán halálos sebet kapott, Kinizsy Günther kőütésektől kapott sebekből vérezett. A várat a király seregei elfoglalták. Egy 1282-ben keltezett adománylevélben IV. László megjutalmazza hívét hősies magatartásáért, amelyet "sub castro Pótok et sub castro Zalanch" (Patak és Szalánc) alatt harcolva tanúsított. 1299-ben a szintén Aba nembéli Szaláncziaké a vár és uradalom.

Az Árpád-ház kihalta utáni trónbirtoklási harcokban 1311-ben Szalánczi Péter Aba Amadé fiaival együtt Csák Máté oldalán volt Károly Róbert ellenében. A rozgonyi csatavesztés után 1330-ban Károly Róbert hatalmi szóval rákényszerítette Szalánczi Péter comest, hogy a várat elcserélje Drugeth Vilmossal annak Sáros megyei jóval értéktelenebb birtokaiért. 1346-ban történt halála után - fiú örökös hiányában - birtokait testvére, Miklós örökölte. Az évszázad végén Losonczy László horvát bán lett a tulajdonosa a neje öröksége révén.

A XV-ik század elején László bán fiai Dénes és Zsigmond az uradalom urai. Ebből a korból több panaszos okirat született, melyek a leleszi káptalani levéltár okleveleiben olvashatók. 1414-ben a vár urai Olnodi Czudar Benedeknek Simon és Jakab nevű jobbágyait fogságba vetették. Egy másikban mely 1424-ben keltezett, Losonczy Dénes szalánci porkolábjai tiltakoznak Ujfalusi Miklós, László és Jakab határsértése ellen, amennyiben azok a határaikon túl is vágtak fát.

1440-ben az utószülött V.Lászlót támogató Giskra cseh zsoldosvezér csapatai foglalják el Szaláncot, akinek ekkor az Ulászló párti Losonczy János volt a birtokosa. A vár súlyosan megrongálódott. A következő évtizedekből nem ismert adat a várról.

1493-ban II. Ulászló erdélyi vajdává nevezte ki Losonczy Lászlót, ekkoriban indulhatott a vár újjáépítése. Ez László fia Zsigmond idejében már biztosan befejeződött. Az 1552-ben a Temesvár kapitányává kinevezett Losonczy István Szalánc várában bebörtönözte Báthory Klárát, mert az szeretőjével megölette férjét, a beteg Losonczy Antalt. Báthory Klára börtönéből csak Losonczy Istvánnak 1552.07.27-én történt hősi halála után szabadult meg, amikor a szepesi káptalan előtt nyilatkozatot állított ki, hogy fogságban tartásáért sem az elesett hős özvegyét Pekry Annát, sem ennek leányát perbe idézni nem fogja.

Losonczy István lányát Annát Ungnád Kristóf vette el, így került Szalánc a tulajdonába. Ungnád 1586-ban meghalt, özvegye, a szép Losonczy Anna 1589-ben Forgách Zsigmond felesége lett. Így került Szalánc a Forgách család birtokába, akik 1944-ig birtokolták.

1601-ben I. Rudolf megerősíti Forgách Zsigmond Szalánci tulajdonjogát. 1605-ben Bocskai István csapatai Kassával együtt Szaláncot is elfoglalták, az csak 1607 után került vissza Forgách Zsigmond birtokába. Forgách 1606-ban országbíró, 1618-ban nádor lett. Özvegye 1625-ben Szaláncz várát több birtokkal együtt Bethlen Gábor Erdélyi fejedelemnek zálogosította el.

1644-ben I. Rákóczi György Felvidéki hadjáratakor Szaláncot is elfoglalta. Forgách Ádámnak egy III. Ferdinándhoz intézett leveléből ismeretes, hogy Rákóczi csapatai kifosztották és felgyúlytották a várat. A tulajdonosai a várat hamarosan kijavították.

1678-ban Parchits Kristóf egykorú iró feljegyzése szerint Tököly Imre és Boham Ferenc seregei elfoglalták Korpona városát, Gács, Bozok, Kékkő, Divény, Szaráncz (Szaláncz), Putnok, és Torna várakat. 1679-ben Leslie Jakab császári tábornok közeledtének hírére a szalánci várőrség a várat felgyúlytotta és elhagyta. Leslie a császár parancsára azt a tornai várral együtt leromboltatta. Egy 1682-es összeírásban már lerombolt erősségként szerepel. 1697-ben egy szétvert kuruc csapat Füzér és Szalánc falai közé menekült és onnan fosztogatták a környéket. A megyei csapatok elzavarták őket.

A romas várat nem, de az öregtornyot a Forgáchok a XVIII. század közepén kijavították és 1944-ig abban őrizték a család értékeit. A torony a II. világháborúban megsérült.

Jelenleg állagmegóvási munkák folynak a várban, de látogatható (2018).

Források: gróf Forgách József: Szalánczvár eredete és nevezetesebb eseményei (1906); Detshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár?;

Hol található

Nagyszalánc (Slanec) falva Kassától délkeletre kb 20 km-re található. Parkolni a várhegy alatt a patikánál lehet. Onnan kb. 30 perc alatt lehet feljutni a várhoz, a piros L jelzést követve.