Döröske

Döröskét ("... uilla que dicitur Druska ...") IV. Béla 1244. október 28-án, Körmend részére kiadott oklevele említi először. Döröske kicsiny, egyhajós, félköríves szentélyű, tégla építésű temploma a 13. század második felében épülhetett. Kegyura és építtetője valószínűleg a Döröskei család volt. 1276. október 6-án már említik a Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt templomot, amikor Döröskei András a helyi birtokrészét a templom kegyurasági részével együtt adta el ("...terram suam in Dereske sue porcioni cedentem, cum omnibus utilitatibus suis, et porcionem suam in ecclesia sancti Jacobi apostoli existentem... "). 1278-ban Derecskei Sixtus, Dereske ("...Dyriske terre ...") nevű birtokának felét a Nádasd nemzetségbeliek beleegyezésével Nádasdi Imrének adta el.  A templom közelében egykor egy erődített lakótorony állt. 

A templom alapozásánál 8 cm-es, a felmenő falainán 4,5 cm-es kézi vetésü téglákat használtak. Ugyanilyenekből épült az egykori lakótorony is, ami a két épület egykorúságára utal.

A templom a török korban többször leégett, pusztulásnak indult és csak a 1731-től állították helyre. 1894-ben nyitottak új ajtót a nyugati falán és ekkor vágtak új ablakokat a hajó déli falán. 

Az 1991-es kutatás során került elő a templom déli falán a 13. századi bélletes kapu, felette egy elfalazott lőrés ablak, és két másik román ablak a szentélyen. A hajófalon körben, szabályos rendszerben megtalálták a lefaragott lapos lizénák nyomát is. A templom hajójábanban poroszsüveg-boltozatos födém van, a szentély felett negyed gömb kupolaboltozat. A felújítások során visszakapta az Árpád-kori kis falusi templom képét.