Mátraszentimre Óvár 753 méteres csúcsa körül már az őskorban erődített telep állt, a helyszínen talált cserépdarabok alapján a késő bronzkori Kyjatice-kultúra sáncvára állt itt. A várhegy a környezetéből minden oldalon meredek lejtőkkel emelkedik ki, a Csörgő-patak völgye 350 méterrel mélyebben húzódik a délkeleti aljában. Északkelet felé a „Két vár köze" nevű, 580 m magas nyereggel kapcsolódik a szomszédos Ágasvárhoz, ahol szintén megtalálható az őskori és középkori vár.
Mátraszentimre Óvár három részből áll. Egy kisebb felső, egy lényegesen nagyobb alsó és a nyugati oldalon egy még sokkal kisebb külső várrészből tevődik össze. A három várrész együttes területe 40,2 ha, az egész sáncvár kerülete meghaladja a 2,5 km-t. A felső vár 1370 m hosszú sáncának koronájára a középkorban mészhabarccsal kötött kőfalat építettek, de mivel régészeti kutatása még nem volt, építésének ideje bizonytalan. Védett területe 11,1 ha, alakja nagyjából háromszög. Okleveles említése sem ismert, pedig a korszak talán legnagyobb terjedelmű vára lehetett. A felső vár nyugati oldalán egy kisebb, sánccal elkerített, 220 m hosszú, átlagosan 50 m széles külső várrész kapcsolódik, területe 0,97 ha. A felső várnál lényegesen mélyebb szinten csatlakozik a 28,1 ha területű alsó vár. A kettő közötti összeköttetést két sánckapu biztosítja. Az alsó vár legnagyobb átmérője 880 m, szélessége középütt eléri a 450 métert. Az alsó sáncot is két kapu szakítja meg. Az egyik az Ágasvár felé, a másik a déli lejtő felé nyílik. A keleti oldalon a várban fakadó források vize három helyen is átvágta a sáncot. A sánc vegyesen kőből és földből épült. Vonalvezetése kitűnő stratégiai érzékre vall. Az alsó vár sáncán több helyütt égésnyomok, un. "vörös sánc" figyelhető meg.
A terület az Árpád-korban az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd királyi birtok. 1265-ben V. István ifjabb király hívének, Rátót nembéli Domonkos fia "Porc" Istvánnak adományozta Ágasvárat és környékét. Ez az oklevél sem említi a szomszédos hegyen lévő Óvár várát.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Források: Dénes József-Nováki Gyula: Őskori várak a Mátrában; Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig;
A ma már Pásztóhoz tartozó egykori Mátrakeresztesen a Harmat utca elején lehet letenni az autót. Onnan a mellékelt térképet követve lehet megközelíteni a hatalmas területű őskori és középkori várak maradványait.
Szélesség: N - 47°55'08.7"
Hosszúság: E - 19°48'36.3"
