Teplafőszékely, Brezó

Selmecbányától északkeletre kb. 5 km-re található Teplafőszékely (szlovákul Podhorie) település, és innen 1,5 km-re egy 812 méter magas hegyen találhatók Teplafőszékely / Brezó várának lepusztult romjai. Okleveles adat nem ismert róla, csak a régészeti leletek utalnak történelmére.

A vár nagy kiterjedésű volt, kb. 0,6 ha. Feladata a Körmöcbányát és Selmecbányát összekötő út ellenőrzése volt. Alaposabb régészeti kutatás hiányában a régészeti leletek alapján a vár legkésőbb a 13. század második felében épült, és a 13-14. századokban használták.

A települést jelen ismeretek először szerint I. Lajos király 1352. április 20-án kiadott oklevele említi Sekken alakban. Ebben az oklevélben a király értesíti Zobonya fia László saskői (Saaskw) várnagyot, hogy visszadja Selmecbányának ("Sebenych") több más birtokkal együtt a települést, amit még Vesszős magister, korábbi várnagy foglalt el jogtalanul. Ez alapján feltételezhető, hogy a vár a 14. század közepén Selmecbányához tartozhatott. 1388-ban Teplafő ("Theplafew") és Székely ("Zekel") falvak Saskő várához tartoztak. Az oklevél nem említi a várat.

1560-ban I. Ferdinánd király határkijelölő oklevele megemlíti a régi vár alatti kutat. Ez a vár elhagyottságára utal.

A viszonylag nagy alapterületű vár két részből állt. A keskenyebb, lekerekített téglalap alakú vármag 80 x 20 méter átmérőjű. Nyugati oldalán állhatott a palotarész, keleti oldalán volt a kapuja, előtte árokkal. A kapu északi oldalán torony nyomai észlelhetők. Az udvar közepén volt a ciszterna. A vármagtól keletre állt a külső vár, amelybe északi oldalról lehetett bejutni. Déli falai mellett gazdasági épületek álltak. Mind a két várrészt kb. 1,5 méter vastag kőfal vette körül. A vár nyugati és keleti oldalait a sziklába vágott árkokkal védték.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXVI. 1352. (Budapest–Szeged, 2018.); DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Szlovákia • Štátny archív v Banskej Bystrici Pobočka Banská Štiavnica • Selmecbánya város levéltára: Selmecbánya város tanácsa: Az Országos Levéltár által visszaadott oklevelek és iratok (U 436) • 235585; Ján Beljak - Martin Bóna - Pavol Maliniak: Žakýl Castle (2021); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet; Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov (2007); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951);

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

A várhelyet több irányból is meg lehet közelíteni. A térképen jelzett helyen lehet az út mellett lehet letenni az autót. Innen az eredei úton előbb a kék, majd zöld jelzét kell követni. A 2. számú jelölésnél lehet rövidíteni egy jelöletlen földúton. Az útvonalon jelentős szintkülönbségeket kell leküzdeni. A várhelynél ismertető tábla és pihenő is van.

Szélesség: N - 48°30'30.5"
Hosszúság: E - 18°56'04.8"