Márianosztra: Bibervár

Márianosztra közigazgatási határán belül, Kóspallagtól délre, a Kishanta- és Korompa patak találkozása mellett emelkedő domtetőn található a 18. században Bibervárként, Pibervárként, Mons Piberként szerepelő vár romja. Okleveles említése nem ismert, de egy közvetett adat utalhat a várra: 1295-ben Kovácsi birtokot Turny-i Domonkos volt visegrádi várnagy ("Dominicum de Turny, quondam Castellanum de Wyssegrad") és az esztergomi káptalan között osztották meg. Az egyik határjel Domonkos falujánál, a Potak nevű folyó torkolatánál volt. Ez a település valószínűleg a vár alatti faluval azonosítható, amelyet feltehetően Toronyaljának neveztek. Ebből az következik, hogy Bibervár eredeti neve Torony volt, és innen kapta Domonkos mester a Tornyi ("de Turny") nevet. A pár száz méterre álló Toronyalja pálos kolstor 1381-ben már állt, ami szintén a vár egykori Torony nevére lehet bizonyíték. Maga a vár a 14. század eleji, Csák Máté és I. Károly közötti harcokban pusztulhatott el. Az elpusztult birtokot vagy maga a tulajdonos, vagy a király adhatta a pálosoknak. A vár építésének lehetséges időpontját az előkerült faragványok alapján 1260 körülre tette Miklós Zsuzsa. A kisméretű vár építtetője egy környékbeli nemes lehetett, és birtokközpontként szolgált.

Miklós Zsuzsa 1980-as ásatása tisztázta a vár alaprajzát. A vár építésének első fázisában egy 3,4m x 4,4m belső méretű torony épült meg 150-170 cm széles falakkal. A nyugati oldalának földszintjén volt a bejárata. A 2. építési fázisban a tornyot 120-150 cm széles köpenyfallal erősítették meg. A nyugati oldalán kőfallal kerített udvart építettek, ennek északi maradványai láthatók ma is a várban. A toronytól keletre lévő keskeny gerincet is kőfal vette körül. Itt kemence, a sziklába mélyesztett ciszterna és egy paticsos falu faépítnény nyomai is előkerültek, amik szerint ez volt a gazdasági része a várnak. A hegykúpot a platónál kb. 5-10 m-rel lejjebb Ny, D és K felől kb. 2,5 - 3 m széles árok övezi. Észak felől a hegy oldala igen meredek. K-i irányban, a nyereg felől még egy É-D-i irányú, a domb gerincét kb. 24 m hosszan átvágó, kb. 3 m széles árok védi a várat. A 2026-os terepbejárásunk alkalmával a torony falai nem voltak láthatók, csak a Ny-i kis udvar körítőfalának északi részei.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. X. (Pest, 1873.); Középkori és török kori erődítések Pest megyében. Szerk.: Kovács Gyöngyi (2022); Magyarország Régészeti topográgiája 9. (1996); Miklós Zsuzsa: Ásatás Márianosztra-Biberváron. Archaeologiai Értesítő 109. [1983] 15.) ; Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351 (Századok, 2014);

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat: