Oszlop (Oslip, Uzlop) település eredetileg két részből állt, és 1300-ban említi oklevél először "duo Zazlup" alakban. Ekkor a Gutkeled nemzetségé volt. 1369-ben Zazlup-i Hemlinus királyi familiáris szerepel oklevélben. 1377-ben I. Lajos király az ellene fellázadt Oszlopi Trochmannak Oszlop nevű birtokát, az ott épített várral együtt ("fortalicio in dicta Zazlup"), Szentgyörgyi Teumlinnek újvári várnagynak és testvérének Péternek adományozta. Az oklevélben említett oszlopi vár helye jelenleg ismeretlen. Mátyás király Grafeneck Ulrichnak adományozta Oszlopot 1489-ben, a vár ekkor már rom volt.
Oszlop ("Uzlop") Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomának keresztbordás hajója 1310-ben épült Esterházy Pál nádor 1696-ban megjelent "Mennyei korona, az az Az egész Világon lévö Csudálatos Boldogságos Szűz Kepeinek rővideden..." c. munkájában leírtak szerint. Esterházy megemlíti a földben talált Boldogságos Szűz képet, amely csodatévő hírében áll. Ez a kép talán a tatárjárás alatt kerülhetett a földbe, és megtalálása helyén építették fel a templomot.
A településre 1527-ben érkezett meg az első horvát népesség. Oszlopot is elpusztították a törökök 1529-ben és 1532-ben. A templomban történt ásatások két égési réteget is találtak, ami talán az akkori leégésekhez köthető. A "csodatévő" kép is ekkor tűnt el. 1569-re már a falu többsége horvát ajkú volt.
A templomhoz a 16. század végén (1591?), vagy a 17. században építették hozzá a vastag falú gótikus tornyot, amely védelmi funkciókat is ellátott. Ebbe a háborús időkben csak a templom felől lehetett bejutni, de onnan is csak olyan magasságban, amit lóhátról nem lehetett elérni. Kizárólag létrán lehetett felmászni a bejáratig. A szentély is a 17. században épült. A templomot ismeretlen időpontban lőréses kőfallal vették körbe. Ennek ma már csak kis része látható visszabontott formában.
A 2013-as helyreállítás alkalmával találták meg az eredeti gótikus bejáratot. A középkori járószint egy méterrel lejjebb volt, ezt valószínűleg a Wulka gyakori áradásai miatt emelték meg. A templom kórusa a török és kuruc veszély elmúltával épült, amikor a torony védelmi funkciója már megszűnt. Az 1713-as vizitácó szerint akkor a templomnak még két tornya volt. Ennek sem a helye, sem a lebontásának időpontja nem ismert.
Források: Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi VII. Vol. 5. (Budae, 1841.); Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889); Esterházy Pál: Mennyei korona, az az Az egész Világon lévö Csudálatos Boldogságos Szűz Kepeinek rővideden fől tett Eredeti. Mellyet sok tanuságokbol öszue szerzett, és az áetatos hivek lelki idvösségekre ki bocsatott uijonann GALANTHAI ESTERÁS PÁL, Szentséges Romai Birodalombeli Herczeg Magyar Országi Palatinvs 1696. Esztendöben. Meg szaporittatott pedig az előbbenni, kőnnyu ugy hogy az Historiáknak száma Ezer Harom Száz; Juhász László: Burgenland Várvidék (1999); http://www.pfarre-oslip.at/index.php/unsere-pfarre.html;
Gemeinde Oslip (Oszlop) településen, a Kirchenpl. 5. alatt találkató. Mögötte kis parkoló.
Szélesség: N - 47°50'01.4"
Hosszúság: E - 16°37'16.7"
