Kőszeg

Kőszeg

Jurisics vár

A vár rövid története

Kőszegen Jurisics Miklós várkapitány és hősies várvédői emlékére minden nap 11 órakor megkondulnak a harangok.

Kőszeg környéke már az ősidőktől fogva lakott volt, egyes vélekedések szerint itt vesztettek csatát az avarok Nagy Károly frankjai ellen. Az egykorú krónikák szerint a vidéken "emberi lakásnak még nyoma sem maradt". Kőszeg "castellum Guntionis" néven szerepel.

Az eredeti kőszegi vár a ma Óház néven ismert torony és rom, amely a Óház-tetőn (609 m) található. 1242 előtt épült, ezt 1242-ben foglalta vissza Osl comes fia Herbold IV. Béla számára II. Frigyes osztrák hercegtől. Ezt a király 1248-ban kiadott okleveléből tudhatjuk meg, ahol "castrum Kuszugh" néven említi "amikor ... Krisztus vezérletével visszatértünk a tengermellékről [ti. a tatárjárást követően], és történt, hogy Ausztria hercege ellen vezettünk hadat, ott, mint más csatákban is, tisztességgel szolgált minket. Legvégül Kőszeg vára alatt, melynek erősségét kedves emberei és hívei ajánlásra méltó csapatával győztesen bevette, miközben övéiből tízen halálos sebet kaptak; az ő diadalmas ostromuknak köszönhető, hogy ezt a várat visszaadta nekünk az égi hatalom". Osztrák kézre minden bizonnyal az 1241-es osztrák támadáskor került (mint Győr is).

A ma ismert kőszegi vár IV. Béla várépítési rendelete nyomán épülhetett, egy 1263-ban íródott oklevélben mint "novum castrum Kyzug" szerepel. Német neve Güns, ami a Gyöngyös patak nevéből eredeteztethető. Az új várat Kőszegi Henriknek és fiának tulajdonítják. 1276-ban várnagya "Bullo noster castellanus in Gunz".

A város első ostroma 1271-ben történt, mikor V. István ostrommal vette be, ugyanis a Kőszegiek Ottokár cseh király pártjára álltak és neki 1270-ben átadták a települést.

1274-ben a IV. László a Csákok segítségével a fövenyi csatában megverte a Kőszegieket, a harcban Kőszegi Henrik is elesett. Legidősebb fia, a hírhedt "lupus rapax" Kőszegi (Németújvári) Iván (János) örökölte Kőszeget. Egy 1277-ben IV. László által kiadott oklevél Kőszeget a Henrik-fiak várának nevezi: "castrum filiorum Herrici Kuzyg vocaturri".

A Habsburg Albert herceg ellen magánháborút viselő Kőszegiek pusztításait megtorlandó 1289-ben az osztrák herceg 30 helységet, köztük Kőszeget is elfoglalta. Kőszegiek még ebben az évben visszafoglalták és bosszúból 500 németnek kezét és lábát levágták. Ezután Albert 1289 nyarán 15000 emberével ismét körbezárta és a várost a várral együtt 33 napos ostrommal elfoglalta. A korabeli krónikák részletesen beszámolnak az ostrom eseményeiről, a korszak összes várvívási technikáját bevetették: az aknát próbáltak ásni, ostomtornyokat használtak és kőhajítókkal támadták a falakat. Az ásatások során kőgolyók kerültek elő. A város nagyrésze leégett. III. Endre és Albert 1291-ben békét kötöttek, melyben az osztrákok lemondtak az elfoglalt területekről azzal a kikötéssel, hogy az ottani várakat le kell rombolni. III. Endre a székesfehérvári országgyűlésen rendelte el az Óház hegyi vár lerombolását. A Kőszegiek jó szokásukhoz híven III. Endre ellen is fellázadtak, a király 1296-ban ostrommal vette be Kőszeget.

1301 után a Kőszegiek előbb Vencelt, majd Ottót támogatták Károly Róbert ellenében. 1323-ban Köcski Sándor és Kanizsai Lőrinc Károly Róbert parancsára Kőszeget ostrommal vette el a Kőszegiektől. Innentől Kőszeg királyi birtok. Kilenc év múlva a király kötelezte a város lakóit a falak, tornyok és árkok megépítésére és ezért 10 évre felmentette őket az adófizetés alól. A mai város alaprajzának kialakulását erre az időre tehetjük.

Luxemburgi Zsigmond 1392-ben a Garaiaknak adta Kőszeget cserebirtokként. Az oklevél érdekessége, hogy az adomány tárgya az egyik Kőszeg vár a "falazott várossal, amely hozzá kapcsolódik", valamint a "másik vár, amelyet hasonlóképpen Kőszegnek neveznek." Eszerint az Óház tetőn lévő vár még állt. A Garaiak megerősítették Kőszeg kiváltságait és jelentős építkezésekbe kezdtek. Ekkor épült a Szt. Jakab-templom és ők építtették a vár nyugati szárnyát, benne a lovagteremmel. 1441-ben I. Ulászló elkobozta a Garaiaktól és guti Országh Mihálynak és Pálóci Simonnak adta.

1445-ben a csecsemő V. László nevében, de saját részére foglalta el III. Frigyes német-római király. Az ostrom után 80 polgárt kihallgatás és ítélet nélkül felakasztott. Tőle kapták 1446-ban a polgárok azt a címert, amelyet ma is használ a város. Valószínűsíthető, hogy a Felsővár ekkortól már elhagyatott.

Hunyadi Mátyás 1483-ban visszafoglalta a várat és a várost és fiának Corvin Jánosnak adományozta. Ezt II.Ulászló is megerősítette, de az 1491-es pozsonyi egyezményben több várral együtt lemondott Kőszegről is Miksa javára, így ismét a Habsburgok zálogbirtoka lett 1647-ig, amikor III. Ferdinánd visszaadta a magyar koronának. 1493-ban a palotaszárnyat újjáépítették. 1529-ben távollétében Jurisics Miklós lett a vár kapitánya (Isztambulban volt követként).

1532: Kőszeg török ostroma

Szulejmán 1532-ben ismét Bécs ellen indult. Jurisics 1532 július 20-án a következőket írja levélben Nádasdy Tamásnak: "Egyébként küszöbön áll a török támadása ez ellen az országrész ellen".

Kőszeg ostroma igen jól dokumentált. Mind török részről, mind magyar részről sok irat maradt fenn. Kőszeg védőinek száma: 28 könnyűlovas, tíz nehézlovas és 8 gyalogos, kb. 100 polgárőr és nagyjából 700 bemenekült paraszt. Az oszmán sereg létszámát 70 - 80 ezer között adják meg. A törököket Ibrahim nagyvezír és maga Szulejmán szultán vezette.

Kőszeg jegyzője ezt írja az ostrom megkezdéséről: "Isten nevében, Ámen. Az 1532. esztendő augusztusának 5. napján, Havi Boldogasszonykor, amely akkor hétfőre esett, kezdődött a törökök hatalmas felvonulása itt Kőszeg városa körül, mely ugyanezen hétfőtől csütörtökig tartott.
Ez alatt a felvonulás alatt a kőszegiek mindennap kitörtek a törökök ellen a magyar külvárosban lévő gyöpre, egészen a Gyöngyös-patakig, s mindannyiszor össze is csaptak velük. A város új selyemzászlaja dobpergés és sípszó közepette mindannyiszor fenn lobogott a városfalakon, miközben igen heves tüzet nyitottak az ellenségre."

Musztafa Dzselálzáde török történetíró így írta le az ostromot: "Ibrahim pasa őméltósága (...) Kőszeg várához előőrsként elküldte csapatait, hogy öljék meg az ott lakó másvallású gyaurokat. A vár alá érve heves, véres harcba bocsátkozott . Nevezett várost egy nehezen megközelítő domb aljára építettek. A falai olyan vastagok mint az egész világ, tornyai magasabbak a csillagoknál, és annyira erősek, hogy azt még leírni sem lehet. Ha távolról szemügyre veszed, akkor látod benne a várak falait és a lőállásokat. Különös erőssége folytán híre messzire elterjedt. Az előtte és körülötte folyó csatorna annyira széles és mély, hogy azt még az okos ember szemei sem mérhetnék fel. Az a csatorna is külön védelmet képez. Ha valaki belevetné magát a vízbe, nem tudna a meder aljára érni, de azon nem is lehet átkelni, csak a madár tudja átröpülni. A város külső fala mögött még néhány sor várfal húzódik őrtornyokkal együtt , s közöttük kanálisok folynak teli vízzel. A lagimdzsik (aknászok) szörnyű nagy fejszéikkel aláásták a várfalat és már-már a földgolyó közepére értek. Elhelyezték az aknákat, s a lőport meggyújtva a várfalakat felrobbantották, és a harcra kész csapatok a város ellen rohamra indultak, magasra tartva zászlóikat, ezeket kiáltva: Allah, Allah a hatalmas!"

Az ostrom 25 napja alatt a védők 19 rohamot vertek vissza, a védők létszáma lecsökkent 200 főre. Végül az augusztus 29-i végső török roham elmaradt, Szulejmán azzal a feltétellel vonult el a vár alól, ha Jurisics kitűzeti a török lobogókat a tornyokra "csak hódolatot és békét keresett a várkapitánynál az udvarral szemben, és béke lett". Kőszeg ostromáról itt olvashat többet. Jurisics hősi tettéért Ferdinándtól megkapta Kőszeget és báróvá nevezte ki.

Jurisics halála után többen birtokolták Kőszeget, 1603-ban Nádasdy Tamás a birtokosa. A város 1605-ben Németh Gergelynek, Bocskai István vezérének megnyitja a kapuit, de 9 héttel később már ismét a császáriaké. II. Mátyás Kőszeget 1616-ban Széchy Tamásnak adta el.

1620-ban Bethlen Gábor hadai foglalták el, majd amikor egy év múlva a császári csapatok visszafoglalták, a várnagyot árulás vádjával kivégezték.

1647-ben Kőszeg visszakerült Magyarországhoz és egy év múlva szabad királyi város rangot kapott. A várat 1649-ben Széchy Dénes kapta meg.

A Thököly felkelés alatt előbb a kurucok, majd ismét a császári csapatok szállták meg. 1684-ben súlyos tűzvész pusztított, melyben 242 ház égett le. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került. Az 1700. januári tűzvészben az egész belváros megsemmisült.

1704 elején Rákóczi kurucai kezébe került a vár és a város, de már április 20.-án ismét a császári csapatoké. Az esztendő végén a kurucok felgyújtották a külvárost, majd a vár és az őrsége a kurucokhoz csatlakozott. 1706 márciusában újra a császári csapatok Kőszeg urai, de már április közepén elhagyták az elavult várat, meg sem kísérelve védelmét. 1707-ben ismét gyakran gazdát cserél, s ezeket a gyakori változásokat a város igen megsínylette. 1708-ban sem szűntek meg a harci események Kőszeg környékén, de az erődítményeknek ebben már nemigen jutott szerep.

1809. június 7.-én Eugéne Beauharnais alkirály vezetésével francia csapatok foglalták el Kőszeget.

1880-ban lebontották a Városháza utcában lévő régi Alsó kaput, amelynek a helyén a kőszegi ostrom 400. évfordulójára – 1932-re – felépült a Hősök tornya.

A vár 1932-ben határőr laktanya, majd 1954-ben terményraktár. 1955-63 között az OMF feltárta és helyreállítatta. A várat 2011-2013 között felújították.

Kőszeg - Civertan felvétele

Kőszeg - Civertan felvétele

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Holl István: Kőszeg vára a középkorban; Regélő magyr várak; Szövényi István: Kőszeg; Zsoldos Attila: Város a határon. Kőszeg 675 éve királyi város; Bakay Kornél: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen; Feld István: Kőszeg Óház; B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára: Kutatások a kőszegi elővárban;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A faluban a vár alatti parkolóból két irányban is fel lehet jutni a várba, balra a kék jelzést követve végig aszfaltozott úton, jobbra az erdős völgyön keresztül egy meredek lépcsőn lehet feljutni.