Garamszeg várkastély

Garamszeg várkastély

Garamszeg települést valamikor a 13. és 14. század fordulóján alapították a zólyomi királyi ispánság területén. A váci káptalan által 1357.03.04-én kelteztetett oklevél 1412-ben történt tartalmi átírása említi Ozlar-i Gál fiának: Andrásnak a zólyomi Garanzegh és nógrádi Ozlar birtokon fekvő részbirtokait. 1358-ban az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy László titkos kancellár oklevele értelmében Sós Péter fia Jakab, valamint Panyiki Tompus fiai: Fülöp, János és Miklós között Panyik és Garamszeg (Garanzegh) Zólyom megyei és Oszlár Nógrád megyei birtokokat határjárás mellett megosztotta (galéria). A település 1500-ban "Zyklafalu"-ként szerepel, 1506-ban "Czwiklafalwa" néven említik. 1565-ben ismét ("Garanzegh") a neve.

A faluban kisnemesi és középnemesi családok telepednek le, köztük a Poltári Soós család is. Nógrád, Hont és Zólyom vármegyék alispánja, Poltári Soós János építi fel a négy saroktornyos védőfallal körülvett reneszánsz várkastélyt 1576-ban. Viszont ez nem volt előzmény nélküli, hanem egy a 14. század harmadik harmadában épült kétszintes gótikus castellumot alakítottak át, ami most a várkastély főépülete. A várkastély falait vizesárok vette körbe, melyen egy csapóhídon lehetett átkelni. Az erősség lakó, gazdasági és védelmi feladatokat látott el. A várkastély kapuja felett a Poltári Soósok címere mai napig látható. Az építtető 1596-ban a mezőkeresztesi vesztes csatában kapott sebébe halt bele.

Géczy András felesége, Poltári Soós Fruzsina kezével megszerzi Garamszeget, ezzel a család felveszi a garamszegi előnevet. Fiuk, Gábor 1649-ben a Poltári Soós család kihalásával a két család birtokainak egyedüli ura lesz.

Géczy Zsigmond részt vett a Thököly-felkelésben, melynek következményeként megfosztották birtokaitól. Leánya, a híresen szép Garamszegi Géczy Júlia volt a Jókai Mór által megírt lőcsei fehér asszony. A Géczyek egy barokk kastélyt építenek a faluban a vártól nem messze, és a vár már csak raktártént és börtönként funkcionál tovább. 1690-től az Unesco Világörökségi listás evangélikus fatemplom felépültéig (1726) itt tartják az istentiszteleteket. A Rákóczi szabadságharc idején pénzt vertek a falai között (1704). A 18. és 19. századokban még módosítanak rajt de ezek nem befolyásolják jelentősen a megjelenését.

Divald Kornél művészettörténész, muzeológus a 20. század elején leírta: "Félig romokban, Teleki Róthnak tulajdona volt, épületei négyszögletes udvart zárnak körül négy saroktoronnyal, falakon kulcslyuk lőrések. XVI. századbeli kapu és várpalota emeletén XVII. századbeli gerendamennyezetes terem tönkrement freskókkal oldalfalain. Dél és kelet felől az épületek lebontva, nyugat felől csak egy részletük maradt meg. ".

A romos várkastélyt 2002-ben Water Castle, s.r.o. Banská Bystrica cégnek adták át, akkortól indul meg a rendbetétele, rekonstrukciója. Az épület fő részében a vakolat alatt freskókat fedeztek fel a restaurátorok, amelyek az egykori reprezentatív helyiségek falait díszítették.

Források: Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma; Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében; Gréczi-Zsoldos Enikő: Egy XVII. századi középnemesi misszilis faggatása; A település weboldala;

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)

Hol található

Parkolni előtte lehet. Csak alkalomszerűen van nyitva (2022).

Szélesség: N - 48°38'53.0"
Hosszúság: E - 19°09'26.2"