Mámai templomrom

Az egykori Máma falu (ma Balatonfűzfő része) területén már a bronzkorban és római korban is éltek.

Máma falu neve a veszprémvölgyi kolostor Szent István-féle, görög nyelvű alapítólevelében található. Az okmányt az 1109-es Kálmán-féle átírásban ismerjük. Ezt a Szent István-féle adománylevél hiteles másolatának tekintik. Az 1109-es latin nyelvű átírásból megtudjuk, hogy korábban (az adományozás előtt) ez a vidék királyi udvarnokföld volt és öt falut — köztük másodiknak Mámát — a király örökjoggal a monostornak adományozza. 1296-ban Lodomér esztergomi érsek újból átírja az István-féle alapítólevelet, majd meg is erősíti. Ebben a megerősítésben már a falvak egyházainak nevei is szerepelnek: a kenesei Szt. Mihály, a szárberényi Szt. Márton, a mámai Szt. László templom "ecclesia Sancti Ladislai de Mama" (amely a Szt. Márton egyház filiája) és a padragi Szt. Mihályról nevezett templomok.

1305-ben ismét találkozunk Máma falu nevével - a veszprémi káptalan és a paloznaki nemesek perében Mamáról három ember tanúskodik: "Filpe, Paulus et Andreas pro se et tota villa Mama."

1328-ban Szárberin (a mai Vörösberény) határjárásakor említik újból a falut. A XIV. századi oklevelekben még többször is előfordul a a falu neve. Nagy Lajos király oklevelében Sancti Ladislai de Mama -ként szerepel.

A XV. század elejéről tudunk a mámai Szent László egyház plébánosáról, akit a szárberényi, kenesei, padragi és csittényi plébánosokkal együtt a veszprémi Mindszent egyház prépostja (Ozorai Pipo káplánja) el akart fogatni.

A falu életéről a XVI-XVII. századokban a rovásadó összeírásokból értesülhetünk. Többször gazdát cserélt, egy időben Palota várához is tartozott. A falusiak gyakran elmenekültek a kettős török-magyar adóztatás elől. A századok folyamán, a török pusztításokkal egyidőben nyilván a templom is tönkremehetett. 1625-ben II. Ferdinánd a győri jezsuitáknak adományozza a lébényi bencés apátsághoz és a veszprémvölgyi kolostorhoz tartozott birtokokat, és kezelésüket Dallos Miklós győri püspökre bízza.

A Rákóczi-szabadságharc idején (1707) Tallián Ádám kapta meg a falut, mint elkobzott fiskális birtokot. 1717-ben a Balaton körüli birtokok ismét a jezsuiták kezén vannak, ám ekkor már Mámát, mint pusztát, Berényhez csatolják. 1719-ben Máma és Sándor elhagyott puszta falvaknak számítanak, melyeknek földjét a szomszédos falvak lakói művelik.

Utolsó ismert adat Máma faluról a XIX. század elejéről származik : az egyik kenesei harangon: "in honorem sancti Ladislai pro praedio Mama" felirat van. A templom délnyugati sarkát 1932-ben le is bontják.