Nagyőr: Szent Anna kápolna

Nagyőr az Árpád-kori Magyar Királyság határvédelmét ellátó településként jött létre. Első említése Eur (Őr) alakban IV. Béla 1251. július 15-i, a túróci (turuli) monostort alapító oklevelében olvasható. 1256-ban megerősített helyként említik, a kutatók egy része szerint itt egy őrtorony állt a Lengylország felé menő út ellenőrzésére, mely a 13. században elpusztult. Ezt az 1969-es kutatás és ásatás nem tudta egyértelműen bizonyítani. IV. László király Landok, Rókus és Nyrer [Nagyőr] helységeket udvari apródjának, Andrásnak, Polyán comes fiának adományozza. Pontos évszáma az oklevélnek nem ismert, csak egy 1299-es átírása maradt fenn. 1302-ben László király (Vencel) a szepesi Ewr települést szolgálataiért (szepesi vár átadása, a szepesi szászok hűségének biztosítása) Jordanusnak, a Scepus-i szászok comesének adományozta. A 14. században a Berzevici család a tulajdonos, a század végén a velük rokon Tarcaiak. A település 1499-ben Varkocs Kristóf kezére kerül, aki egy erődített udvarházat épített.

A nagyőri Szent Anna templom a várkastély mellett épült a 15. század második felében vagy legkésőbb a század végén. A kicsi, egyhajós épület késógótikus stílusban épült, sokszög záródású szentéllyel és északi oldalán sekrestyével. Német forrás szerint már a 12. században már állt a helyén a gyepüőröket kiszolgáló erődített templom.

A 15-16. század fordulóján a déli bejárat elé előcsarnokot építettek téglából. Ez után készültek a templom belsejét díszítő gótikus falfestmények.

A templom Szent Anna főoltára 1500-1520 között készült. A késő gótikus szárnyasoltárok klasszikus típusát képviseli, mozgatható szárnypárral, faragott és festett díszítéssel. Az alsó részen egy festett kompozíció található, ahol Szűz Mária ülő alakja, Jézussal a karjában. Az alak balra van fordítva, ahol a király térdel előtte. Mögötte jobbra a második király és a szolgák ajándékokkal. Jobbra a harmadik király áll ajándékkal, mögötte pedig két páncélos. A baloldali Szent Júdás és Simon mellékoltár is 1500 és 1520 között készült, a jobboldali Szűz Mária mellékoltár 1524-ből való.

A 16. század végén a szomszédos várkastély ura, Horváth-Stansith Gergely a kor ismert humanistája volt, miután a reformáció híve lett, rendszeresen részt vett hitvitákban is. A nagyőri templom is a protenstánsok kezébe került (talán már 1540 körül), ekkor befalazták a hajó nyugati bejáratát és fatribünnel bővítették a templom belső terét (1588- 89). A falakon lévő freskókat lemeszelték. A vörösmárványból készült reneszánsz keresztelőmedence 1593-ból származik.

A 17. század elején az északi falhoz téglalap alakú melléképület épült, amely halottas házként és raktárként működött. A templom védelmére három lőrést is vágtak a falán. 1629-ben a templom mellett reneszánsz, sgrafittóval díszített harangtorony épült a korábbi fa harangláb helyén. 1673-ban ismét a katolikusoké lett a templom.

A 18. és 19. századból kisebb átalakításokról vannak adatok. A 19. század közepén kerültek elő ismét a gótikus falfestmények. Myskovszky Viktor 1867-ben írta a templomról: "A várkastélytól észak-nyugatra, az uton túl áll a nehrei kath. templom, melynek méretei nem igen nagyok, de tekintve az egésznek kezdetleges szerkezetét, azt a csúcsíves ízlés első müvei egyikének mondhatni, melyben a díszítési formák és a párkányzatok a még ki nem fejlődött gót ízlésről tesznek bizonyságot. Legérdekesebbek azonban az e templomban lévő régi falfestmények, (ál-freskók), melyeket szerencsés valék a mészréteg alatt felfedezni, s melyek mind kompozícióra, mind pedig kivitelre nézve párjukat ritkítják ; azért azt hiszem, mübarátoknak és régiségkedvelőknek az által szolgálatott teszek, ha figyelmeztetem őket, hogyha netalán ezen vidéken megfordulnak, a várkastély és a régi templom megtekintését el ne mulasszák, mert sok élvezetet nyújt azok szemlélete."

Divald Kornél leírása a templomról a 20. század legelején: "NAGYŐR (Nagy Eőr, Nähre, Strázky)
Késmárk filiája. Egyhajós, csúcsíves kori épület, nyugati toronnyal. Szentélyében háromoldalú apszis, két keresztboltos szakasz. Hajója osztatlan, két keresztboltos szakasszal. Ablakai XV. századi jellegűek. Szentély hossza: 8,30 m, szélessége: 5,40 m. Hajó hossza: 8,70 m, szélessége: 8,60 m. "

1970-ben statikai problémák és a falak vizesedése miatt jelentős helyreállítást végeztek a templomon és közvetlen környékén. Ekkor kerültek elő a templomot körítő fal maradványai. 1986-ban a későgótikus falképeket kutatták, restaurálásuk 1990-ben készült el. 2008-ban a templom egykori körítőfalát felfalazták 45 cm-es magasságra, hogy láthatóvá tegyék. Lebontották a templom mellett álló ,az 1870-ből származó iskolaépületet és kivágták a fákat is. 2012-ben leburkolták a templom előtti teret, 2015-ben a harangtorony és templom homlokzatát állították helyre.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor