Nádasdladány: Nádasdy-kastély

A nádasdladányi Nádasdy-kastély elődje a grófi Schmidegg család barokk udvarháza volt, amely 1738-ban már állt. Ezt az L alakú épületet ábrázolták az első katonai felmérés térképén (1782-85).

A sárladányi birtokot és barokk kastélyt 1851-ben gróf Nádasdy Lipót vásárolta meg, és 1859-ben belügyminiszteri engedéllyel Nádasdladányra változtatta meg a település nevét. Nádasdy gróf a Vas vármegyei Felsőlendváról ide kívánta áthelyezni a birtokközpontot.

Nádasdy Lipót fia, Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona Linzbauer István császári és királyi építészt bízta meg egy reprezentatív kastély megépítésével. A terveken egy historizáló, neogótikus, az angol Tudor-stílust követő, a korábbi barokk épületet átépítő és egy főszárnnyal jelentősen kibővítő épület szerepelt. Linzbauer az épület külső és belső terveit egy angol építész, Joseph Mash A régi Anglia udvarházai című műve alapján készítette el.

Az építkezés 1873-ban indult meg, de beárnyékolta az ifjú grófné korai halála. Az 1876-ra elkészült épületben helyezte el a gróf a családi arcképcsarnokot, ide szállíttatta, és itt rendeztette be a levéltárat, illetve a könyvtárat is. Az építkezések során a régi szárnyat földszintessé bontották vissza, alagsorában a szolgálók lakásait és részben raktárakat alakítottak ki. A földszinten vendégszobák kaptak helyet és a családi kápolna. A szárnyat a föld alatt egy folyosó kötötte össze a főszárnnyal.

A főszárny emeletén voltak a család, illetve a nevelők szobái. A földszintet a reprezentatív helyiségek foglalták el: a könyvtár, az ősök csarnoka, a nagyszalon, billiárd szalon, téli kert. A kastély főterme, az ősök csarnoka motívumai az angol késő középkori építészetre vezethetők vissza, mint pl. a függőgyámmal ellátott konzolok, a terem egész falburkolata, a nagy kandallók jelenléte. Ezeket a legdíszesebb belső tereket Linzbauer halála Hauszmann Alajos tervezte, az ősök csarnoka és könyvtár díszes fa elemeit feltehetőleg Szék Endre budapesti asztalosmester műhelye szállította. A korabeli források arról tanúskodnak, hogy Nádasy gróf az épület berendezésekor a családi kultusz és a vadászati emlékek ápolása mellett már-már kultuszt teremtett feleségének is.

A kastély rendelkezett víz- és csatornahálózattal is. A vizet szivattyúval nyomták föl az épület sarkán lévő torony felső szintjére, egy nagy tartályba, innen került a fürdőszobákba és vécékbe - igaz, meleg víz csak a grófi család fürdőszobájába jutott. Az egyik teraszra egy fröcskölőberendezés révén gombnyomásra üdítő záport lehetett varázsolni a nyári forróságban. Az épületbe illeszkedő, bástyaszerű víztorony tartálya alatti szinten hidegkonyha, a földszinten társalgó, az alagsorban ezüstkamra kapott helyet.

Az 1880-as évekre a kastély könyvtárának állománya meghaladta a 25.000 kötetet. A könyvtárban tárolták a család 2005 db térképlapját és 1155 metszetét is.

1884-85-ben a kastélykert északnyugati sarkában Pett Samu tervei alapján egy templomot építettek, amit Zichy Ilona emlékére Szent Ilonának szentelték. A templom már a historizmus kései fázisát mutatja.

A kastélyt a II. Világháború végén a visszavonuló német csapatok kifosztották. 1945 után vállalati irodaház, községi mozi, óvoda, varroda és italbolt volt egyben. 1982-ben katonai célra megvásárolták, de használaton kívül maradt. 1994-ben már nagyon rossz állapotban volt, 1999 végéig a MÁG felújította. 2007-re számos könyv visszakerült a Nemzeti Múzeumból, az Országos Széchenyi könyvtárból és a keszthelyi Festetics-kastélyból. 2023-ban a kastély teljesen felújítva várja a látogatókat.