Márkusfalva Máriássy-vár

"Nos Ladislaus dei gracia Rex Hungarie memorie commendantes significamus quibus expedit vniuersis quod nos Nycolao filio Nycolai ad peticionem et instanciam eiusdem in suis possessionibus et maxime pro utilitate et comodo regni nostri castrum concessimus construendum, Ita tamen ut de ipso castro mala coumittere non presumant dátum In uilla Chegue In festő sancti Ihoannis baptiste." - 1284-ben IV. László király várépítési engedélyt adott Miklós fia Miklósnak azzal a feltétellel, hogy "abból rosszat cselekedni semmikép se merészkedjék".  Ezt sokan Márkusfalvára értelmezték, miután a Máriássy család levéltárában van az oklevél. A várépítés helye nincs megnevezve a dokumentumban, és Fügedi Erik szerint ez nem is Márkusfalvára, hanem Velezd várára vonatkozott, ráadásul a Hontpázmány nemzetségből származó Miklós fia Miklósra. Annyi bizonyos, hogy a 2006-os falkutatás szerint csak a 14-15. század fordulóján épülhetett a legkorábbi építmény a mai vár helyén.

Az mai vár helyén lévő udvarházat Máriássy István szepesi kapitány, Szepes és Sáros várak várnagya kezdte el várszerűen megerősíteni. Máriássy a nagyhatalmú szepesi grófoknak, a Szapolyaiaknak volt familiárisa. A Szent Mihály templom melletti udvarház megerődítése ellen a lőcsei tanács tiltakozott 1507 tavaszán, ami egy hosszú ellenségeskedésnek a kezdete volt. II. Ulászló 1507. július 15-én parancslevelet bocsátott ki, miszerint a tudomására jutott, hogy Máriássy a neki tett ígérete ellenére egy vár építését kezdte meg, pedig a király udvarház emelését engedélyezte (galéria).  Máriássy végül megegyezett a lőcseiekkel: "Először. Máriássy István kötelezi magát, hogy Márkusfalvi udvarházába avagy másképp várába nem építi, foglalja bele a Szent Mihály templomot, valamintazt fallal nem övezi, azonban a nevezett várból avagy udvarházból átjárót készíthet a nevezett egyházhoz.
Továbbá [Máriássy] a várat tovább nem növelheti, tornyokkal és tapasztott kerítéssel nem, csupán egyszerű kerítéssel veheti körbe, árok nélkül. Árkot pedig csak nyilvánvaló szükség esetén és Lőcse város hatóságának beleegyezésével készíthet. 
Továbbá [Máriássy] Lőcse és a Szepesség egyetlen ellenségének sem nyújthat menedéket, hanem Lőcsével és a többi szepesi várossal jó szomszédi kapcsolatban, barátságban kell maradnia.
Továbbá [Máriássy] István úr a lőcseieket Márkusfalván nem vámoltathatja, s ameddig Sáros várát is irányítja, Eperjesen sem követelhet vámot a lőcseiektől.
Végezetül a felek ígéretet tesznek arra, hogy egy ítélőmestertől a fentiek tárgyában oklevelet kérnek, valamint jó hírükre és becsületükre fogadják a fenti pontok megtartását."
1513-ban a szepesi káptalan okleveláben a Máriássy rezidencia "vár vagy másképp ház"-ként szerepel.

1526. augusztus 29-én Máriássy István fia Ferenc hősi halált halt a mohácsi csatában. A kettős királyválasztás után a Máriássyak Szapolyai-pártiak lettek, míg Lőcse Ferdinánd-párti. 1527. november végén (más adat szerint 1528-ban) a lőcseiek néhány száz fős serege megtámadta Márkusfalvát, kifosztotta és felgyújtotta a Máriássy udvarházat/várat, falait több helyen ledöntötték ("Eodem anno castrum Mariasch a Lewtschouiensibus funditus destruitur et castrum Richno et Zwbersthein"). A lőcseiek a Máriássyak más birtokait is megszállták, és I. Ferdinánd hadvezérétől, Johann von Katzianertől 1529. május 19-én zálogba megszerezték Márkusfalvát. 1549-ben tudta csak visszaszerezni Pongrácz Zsófia, Máriássy Ferenc özvegye. Fia, Máriássy Pál kibékült Lőcsével és valamikor 1560 és 1568 között helyreállíttatta a várat (1560-ban I. Ferdinánd oklevele még romként írja le). Lőcse 2000 forintot is kénytelen volt fizetni az okozott károkért. 1569. november 6-án Miksa király adománylevele is említi a várat: "unacum castello et thelonio ibidem erectis". 1589-ben Máriássy Pál halála után fiai, Ferenc, András, Zsigmond és Pál megosztozkodnak a váron és épületein ("domus sive fortalitiuin"). A dokumentumból kiderül, hogy a vár aránylag kicsi, és csak Pál lakja, a többiek nem. 1644 júniusában I. Rákóczi György hadjáratakor a császári csapatok a márkusfalvi várkastélyt kirabolták és súlyosan megrongálták.

Máriássy Pál egyik unokája, Máriássy Ferenc szepesi alispán a vár alatti dombon - akkor még Csépánfalván - egy négy saroktornyos várkastélyt épített. Froelich Dávid egy 1648-ban kiadott művében megemlíti az új márkusfalvi kastélyt is, amelynek több tulajdonosa van, de a Máriássy családból: "Castellum Marcivillanum in Sepusio ad plures dominos unius tamen familiae Mariassianae spectat".

1673-ban a Wesselényi összeesküvés megtorlásakor Máriássy Imre vagyonát lefoglalták és elkobozták, de sógora, Apponyi György közbenjárására 1674-ben visszakapták. Thököly Imre felkelésekor a Máriássy család több tagja csatlakozott a "kuruc királyhoz".  Ezért 1685 márciusában az időközben elhunyt Máriássy Ferenc fiaitól elvették a birtokaikat, az egész kastélyt, amelyet várfalak vettek körül ("castellum muratum integrum duarum contignationum"). 1690. április 18-án I. Lipót a hűtlen Máriássy Imre javait, ennek nejétől, Osgyáni Bakos Borbálától származó leányának néhány ezer forintért új adomány címén adományozza.

A 18. század elejéig lakott volt a vár, de a kastély miatt egyre kevesebbet törődtek vele.  A Rákóczi-szabadságharc alatt a Máriássiak a fejedelem oldalára álltak már 1703-ban. Heister 1710-ben elfoglalta Márkusfalvát, a várat elkobozta, és csak Máriássi Gábor fia Ferenc szerezte vissza. 1754-ben gazdasági épületekkel bővítették a várat. 1773-ban villámcsapás következtében leégett a tetőzete, egyes részei romossá váltak. A nagytermet Máriássy Farkas 1788-89-ben megújíttatta, melyet felirat bizonyít.  A vár épen maradt saroktornyában helyezték el a Máriássyak családi levéltárát. 1793-ban és 1848-ban is tűz pusztította, de a mértéke nem ismert. 1843-46-ban kisebb helyiségek helyreállításáról van adat. Ebben az időben a család már nem lakta, gazdasági központ lett belőle.

Wéber Samu Újabb adalékok Szepesmegye történetéhez c. munkájában 1905-ben ezt írta a várról: "Ujabb időben leégett a vár, melynek nyugati, része már tökéletes rom. A bástyák, a két kapu és a keleti rész, melyben a családi levéltár őriztetik, még jó karban van. Nagy lovagterme még látható, következő felirattal homlokzatán: Wolfgangus Mariássy de Markusfalva Desolatas Has Aedes Reparavit diebus Maii 1789"

A két világháború között lakatlanul állt, majd államosították. 1972-ben kisebb munkák voltak a váron. de bezárták és üresen állt. 1992-ben Máriássy Péter visszaszerezte a várat, erről egy vele készült riportban lehet olvasni (klikk ide) . Jelenleg a felújítása zajlik, melyben a Teleki Alapítvány révén a Magyar Állam is részt vesz.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor