Béla: Gersei Pethő várkastély

A Varasd vármegyei Béla várát és települését Corvin János herceg zálogosította el Gersei Pethő Lászlónak, Tamásnak és Ferencnek. Beriszló Péter vránai perlej 1510-ben megpróbálta peres úton visszazerezni, de pénz híján nem tudta a zálogösszeget letenni, ezért maradt a Gersei Pethő család kezén. A mohácsi vész után I. Ferdinánd király új adománylevelet állított ki Pethő Benedek részére Béla várára, valamint a hozzátartozó Cerje, Tuzsna és Ivanec helységekre.

A vár alatti településen építette Gersei Pethő 1605-ben a várkastélyát. Egy 1607-es leírás szerint az épületnek két szárnya volt középén magas toronnyal és sarkain négy védőtoronnyal. A várkastélyt árok vette körbe, amin felvonóhídon lehetett átkelni. Ekkor még a hegytetőn állt Béla vára is, amiben őrséget is tartottak. Ismeretlen időpontban a várkastélytól 300 méterre egy új kastélyt (Béla 2) is építettek, amely 1648-ban már állt. Pethő  Iván 1682-ben bekövetkezett halála után a birtokok 1730-ig az özvegye kezében maradtak, majd visszaszálltak a királyra. III. Károly először a Pálffyaknak adta, majd 1740-ben gróf Erdődy László kapta meg. A Pethők leányági leszármazottjai viszont már 1736-től pereskedtek a birtokokért.

A mai épület a háromszintes toronnyal a nyugati homlokzatán, a kőrítőfalak sarkain kisméretű kör alakú tornyokkal valószínűleg a 18. századi átépítés eredménye. A Pethő örökösök 1817-ben kapták vissza a birtokokat, amit felosztottak 15 család között. Bélát a Josipović, a Lovančić és a Barabás családok kapták meg. Az örökösöktől 1858-ban az illír mozgalom támogatója, báró Ožegović Metel vásárolta meg. Az ő idejében volt a kastélyok fénykora,  a horvát érzelmű politikai és kulturális élet legjelentősebb alakjai gyakran megdordultak Bélán. A II. világháború után államosították. Iskola működött benne, majd az Ožegović család kapta vissza, akik 2004-ben eladták egy magánszemélynek. Egy 2024. márciusi hír szerint Varasd megye megvásárolta a leromlott állapotú kastélyt a tulajdonosától. 

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor