Uppony Dedevár

Uppony községtől keletre, az Upponyi-szoros két oldalán egymástól légvonalban kb. 450 méterre két vár csekély romja található: Dedevár és Földvár. Okleveles adat egyikről sincs, építőik és tulajdonosaik nem ismertek. Nováki Gyula és Sándorfi György a várak építését az Árpád-korra valószínűsítik, de közelebbi időpontot nem adnak meg. Simon Zoltán feltevése szerint nem zárható ki, hogy Dedevárra vonatkoznak az eddig Dédessel kapcsolatba hozott korai adatok. Dedevár és Földvár közelsége miatt nem zárható ki, hogy ugyanannak a családnak a tagjai építhették őket.

Uppony település birtoklás története sem vezet közelebb a vár építőihez. Ismert az egri káptalan 1281-es határjáró oklevele, melyben megemlítik azokat a határjeleket, amelyek Ákos Ernye fia István mester Uppony nevű földjét választják el a Jétyői nemzetségek földjétől ("...que dividunt terram magistri Stephani antedicti Upun (Uppun) nominatam et terram generationum de Jegheu predictorum."). Várról, településről nem esik említés. Uppony település eső említése az 1332–1335. évi pápai tizedjegyzékben történik, de tulajdonosának neve nélkül. Feltehetően már 1382-előtt a ciszterci rend bélháromkúti apátságának birtoka lett, és annak Mercse székhelyű birtokegységéhez tartozott. Később is egyházi birtok volt, egészen a 16. sz. elejéig.

Upponytól nyugatra 1 km-re a szűk upponyi sziklaszoros után, meredeken emelkedik a várhegy, mint a Fekete-hegy legnyugatibb nyúlványa, mely csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlen alatta folyt az Upponyi-patak és mellette az uppony—dédesi országút. Most a Lázbérci víztároló nyugati ága veszi körül.

"Uppony községtől K-re 1 km-re, a szűk upponyi sziklaszoros után meredeken emelkedik a vár hegye, amely Feketekő-tető Ny-i, alacsonyan fekvő nyúlványa. Korábban alatta folyt az Upponyi-patak és mellette haladt az Uppony és Dédes közötti országút. Jelenleg félszigetként nyúlik be a lázbérci-víztározóba. Ennek a sziklagerincnek a Ny-i végén van a háromszög alaprajzú, egyik csúcsával Ny-ra néző vár. Igen csekély területű, csupán kis részben még ma is álló toronyromból áll. K-ről, a gerinc folytatása felől a sziklába vágott árok védte. A többi oldalon az igen meredek sziklafal adta a vár védelmét. A torony egykori méretét ma már nem lehet rekonstruálni, az É-i meredek hegyoldalra omlott. A falából csak erősen lepusztult csonk maradt kb. 8 m hosszan, szélessége a mai felszín síkjában 2–3 m, magassága eléri az 1 métert. Nem kizárt, hogy egy ún. éllel ellátott torony maradványa. ÉNy-on egy 2 m-es faltömb nyomaival. A kis plató mai mérete 11x9 m." (Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István)