Valpó

Valpó (horvátul Valpovo) település nevét az ógermán Walpoto szóból származtatják, aminek jelentése: "a földbirtok ura".

A települést az 1332-es pápai tizedjegyzék Eghhazawalpo néven említi.

Valpó birtokosa, Sólyag Iván 1397. február 23-án törvényes utód nélkül hunyt el. Birtoka visszaszállt a királyra. 1397. márc. 2-án Zsigmond király Maróti János fiának Jánosnak, tekintettel az ország végvidékein a törökök és rácok ellen, továbbá a Bulgária ellen vívott harcokban szerzett érdemeire, mely harcok alkalmával unokatestvére, Miklós fia Dénes, életét is veszté, a Baranya vármegyében fekvő, és az utódok nélkül elhalt Solaghi Sandrin fiának, Jánosnak tulajdonát képezett Valpó és Nádas birtokokat adományozza.

1405 után Valpó vált Maróti János bán legfontosabb központjává, ahol elkezdi építeni a várat. Először nagy valószínűséggel a ma is álló kerek öregtorony épült meg, melynek a bejárata az első emeleten volt (ez ma is látható). Maróti 1415-ben török fogságba esett, ahonnan csak 40000 forint váltságért szabadult. 1431-ben bekövetkezett haláláig a vár nagyrésze megépült. Az építkezést fia és örököse, Maróti László folytatta, aki a várban megépítette a Szent László tiszteletére emelt templomot.

Egy 1438. évi forrás oppidum et castrum Walpo néven említi a települést és várát. Ez első okleveles említés magáról a várról.

1450-ben Szentgyörgyi Tamás vránai perjel tesz panaszt Maróti János özvegyének valpói várnagya, Nagyvölgyi János ellen, aki hatalmaskodott Nekcseszentmártonon. 1453-ban Maróti László bán özvegye és két fia: Lajos és Mathius azt kérik András pécsi püspöktől, hogy a Maróti László bán által épített Szt. László várkápolna rektora kapjon teljes joghatóságot a vár lakói felett a gyónás, és a többi szentségek kiszolgáltatását illetőleg és ebből a célból az oltáriszentséget éa a betegek olaját állandóan a várkápolnában őriztethesse. Az indoklás szerint veszélyes a település templomába járni ezekben a bizonytalan időkben.

1467-ben Maróti Mátyus királyi lovászmester, hogy részt vehessen Hunyadi Mátyás moldvai hadjáratában, Henyei János valpói várnagytól és Pákai István megyericsei várnagytól 5000 aranyforintot vett fel több birtokért cserében.

1479.04.15-én Maróti Mátyus özvegye a Valpó várában lévő Szt. László kápolnának tett adományokat.

1481. május 9-én Mátyás király Valpót rokonainak, Vingárti Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta. Ez nem vonatkozhatott az egész birtokra, amit látni fogunk Maróti Mátyus özvegyének 1504-es oklevelében (ő is rokona volt Mátyás királynak).

1496 januárjában II. Ulászló király Valpón adott ki oklevelet, ahol Vingárti Geréb Péter vendége volt. Geréb nádor itt is halt meg. Halálos ágyánál meglátogatta Corvin János herceg, akire több birtokát is hagyta.

1503 májusában Valpó várát és oppidumát Vintgárti Geréb Péter nádor halála után özvegye, Kanizsai Dorottya örökölte. Mivel ő Perényi Imréhez ment feleségül, Valpó a kezével együtt a Perényieké lett.

1504 január 18-án a székesfehérvári káptalan előtt Margit asszony, néhai Horogszegi Szilágyi Ozsvát leánya, néhai Marothi Mátyus özvegye Walpo várát és mezővárosát tartozékaival együtt néhai Rozgonyi Apollónia gyermekei, Chaki Miklós csanádi püspök, László és Ferenc, Bajnai Both Andrásné, Anna asszony, Hédervári Ferencné, Borbála asszony es Katalin javára felvallja, magának csak Sarkfalvát es Petherdet s a drávai révet tartván meg. 1505 október 24-én ők II. Ulászló király előtt lemondtak Valpóról Perényi Imre nádor javára.

1509. április 7-én Perényi Imre nádor Valpón ad ki oklevelet. Halála után Kanizsai Dorottya 1531-ig irányította a vár és birtokát. 1522-ben Valpó várának 3 kapuja és kapunállói vannak feljegyezve.

1526 júl. 31-én (egy hónappal a mohácsi csata előtt) II. Lajos utasította Batthyány Ferenc dalmát-horvát-szlavon bánt, hogy Valpó közelében tartózkodjon ("Videtur autem nobis, quod et antea vobis perscripseramus, ut veniatis iuxta Walpo, ut quandocunque iusserimus, citius et commodius possitis illinc ad nos venire."). A király elrendelte a véres kard körbehordozását is.

Perényi Péter 1542-es levelezése alapján ekkor Vas Miklós volt Siklós és Valpó prefektusa.

Valpó 1543-as eleste

II. Szulejmán 1543-as hadjárata során május eleján Murád pozsegai szandzsákbég körülzárta Valpó várát, amit ekkor Árky Mihály védett alig száz katonával és kevés tüzérségi eszközzel. Szinán csausz megörökítette Szulejmán parancsát a vár elfoglalására : "Te, ki szolgám Murád bég s a pozsagai liva emírje vagy! Mihelyt legmagasabb parancsom hozzád érkezik, a Valpova nevű várat barátságosan kérd fel a gyauroktól, a benne levő feslett erkölcsű hitetleneknek adj kegyelmet és gondoskodj róla, hogy minden óhajtásuk szerint történjék. Ha ama gonoszok elfogadják legmagasabb kegyelmemet és feladják a várat, azonnal vedd birtokodba és oda érkezésemig gondoskodj őrizetéről és védelmezéséről, a mint szükséges. Ha azonban ellenkeznek és nem adják fel: akkor egy órát, egy percet sem késve menj, támadd meg a nevezett várat és ágyúztasd, míg én oda érkezem."

Valpó ekkor a tornyokkal védett vizivárból és erődített településből állt, de korszerűtlen volt és csak kisebb török csapatoknak lett volna képes ellenállni. Az ostrom első szakaszában (máj. 10 - jún. 4.) Murád ágyúállásokat épített ki és visszaverte a vár felmentését megkísérlő kisebb magyar erőket. Június 4-én megérkezett a szultáni előhaddal Ahmed pasa, aki megkezdte a vár lövetését, majd jún. 13-a körül rohammal foglalta el a várost. Az ostrom befejező szakaszában a várfalakon lőtt réseket rohamozta a török sereg, de a védőknek sikerült a rohamokat visszaverniük. Dzelalzade Musztafa szerint a törökök összesen 3137 golyót lőttek ki és a várnak minden oldalát lerombolták. Végül a megfogyatkozott őrség szabad elvonulásért jún. 22-én megadta magát. Szinán csausz szerint Árky szultáni ziametet kapott. Perényi másik vára, Siklós, július 7-én esett el.

Több török történetíró leírta az ostromot és várat. Dzselalzade Musztafa szerint "A nevezett várat, mely terjedelmes síkságon fekszik, minden oldalról víz veszi körül; igen magas bástyáival, hegy nagyságú tornyaival, roppant falaival és feneketlen mély árkával igen erős vár." Ezzel szemben Pecsevi a várat inkább kisebb kastélynak mondja, de sok gonosz volt benne és több ízben visszaverték a muzulmán harcosokat. Szinán csausz szerint Valpót a szultán Murádnak adta.

1599-ben a 15 éves háború alatt Pálffy Miklós több hajdúcsapatot is leküldött a déli megyékbe a dunai török utánpótlást elvágandó. A híres tolnai rajtaütés során a hajdúk minimális emberveszteség árán több ezer törököt vágtak le. Ezután a hajdúk egy rövid időre elfoglalták Valpót is és innen ellenőrizték a hajóforgalmat. Végül felgyújtották a várat és visszavonultak.

1608-ban Valpóról vezényeltek át 31 azabot Hasszán aga vezetésével az újra törökké lett Székesfehérvár őrségébe.

1687-ben Valpóba 500 gyalogot és 50 lovast vezényelt a török hadvezetés. Június 16-án a bajor választófejedelem csapatai Valpó alatt egyesültek Lotharingiai Károly erőivel. A keresztény erők táborhelyéről térkép is készült Valpó ábrázolásával (galéria). A török védők ekkor még elutasították a vár feladását, bízva az Eszéknél táborozó török csapatokban. A nagyharsányi győzelem után Lotharingiai Károly herceg Dünnewald tábornokot 10 000 katonával a Szerémség elfoglalására küldte. A katasztrofális vereség hatására megrémült törökök sorban adták fel Eszéket, Vucint, Valpót, Erdődöt, Valkóvárt, Újlakot, Péterváradot, Karlócát, Pozsegát és Dubicát.

Valpó a visszafoglalása után a kamara alá tartozott, majd 1721-ben III. Károly Peter Anton Hilleprand von Prandau bárónak adományozta.

Az erődítmény romos déli részén a 18. század első felében barokk kastély alakítottak ki és egyben a gótikus várkápolna is átalakításra került. 1801 szilveszterén tűz ütött ki a várban, mely a Hunyadi Mátyás budai könyvtárából származó, itt őrzött könyvek többségét is elpusztította. Von Prandau báró a leégett épületet már a kornak megfelelően klasszicista stílusban építette újjá. 1885-ben a vár új birtokosa a gróf Normann Ehrenfels család lett, ők birtokolták egészen 1945-ig. Ekkor a grófi család Ausztriába költözött. A 63 helyiségből álló, több mint 4000 m2-es épületegyüttes formája a mai napig nem sokat változott. A várat és kastélyt park veszi körbe.

Jelenleg (2022 nyara) múzeum van az eléggé elhanyagolt várban, kastélyban. A múzuem nincs állandóan nyitva. Látogatásunkkor sem a kastélyba, sem a toronyba és sem a templomba nem sikerült bejutnunk.