Abaújvár templom

Abaújvár ispáni várában a 12. században felépült esperesi templom  a korai középkorban Abaúj vármegye egyházi központja volt.  Az ispáni vár és a mellette kialakuló település jelentőségét az Árpád-korban az is fokozta, hogy a Lengyelországba menő hadiút mellett feküdt.  Az esperesek 1245 után már nem itt, hanem az egri káptalan tagjaiként már Egerben tartózkodtak.  A falu temploma a vártól mintegy 500 méterre, a Rozgonyiak vagy Drugethek idején, a 13 - 14. században épülhetett, még négyzetes szentéllyel. Plébánosa 1332-ben a pápai tized szerint 29 garast fizetett. Ebben a korban épülhetett a templom körül az erődfal is.  A déli fal nyugati végén megtalált keskeny, lőrésszerű ablak is a templom román kori építését feltételezi. 

Abaújvárt Zsigmond király 1394. május 3-án a Perényi Péternek, a későbbi országbírónak adta, ő építteti át a templomot már a gótika jegyében 1400 körül. Perényi feltehetőleg a saját temetkezési helyének szánta, ezt az elméletet erősíti a 2008-ban előkerült sírköve is. A templom belsejét is gótikus freskókkal látták el, a kutatás mai állás szerint a hajó töredékesen feltárt képei későbbiek a szentélyben találhatóknál.  A templom nyugati homlokzatán volt a bélletes, félköríves záródású, gótikus, pálcatagos bejárata (ezt ma a torony rejti). Szakács Béla Zsolt felveti, hogy esetleg az Árpád-kori négyzetes szentélyt a 14. század első felében már a Drugethek átépíttethették gótikus sokszögűre, "akár azért, mert az anarchia évtizedei alatt elpusztult, akár az Abák emlékezetét felülíró szándékkal. Az sem lehetetlen, hogy az ikonográfiailag nagyon figyelemre méltó beregi csoport (Csaroda, Lónya, Gerény, Palágykomoróc, Laskod) szintén vonalas stílusát is a Drugetek honosították meg ezen a vidéken. Az abaújvári falképek biztos más műhely termékei, de nem feltétlenül sokkal későbbiek."

Abaújvár lakosai a földesúrral együtt az 1540-es években már Luther vallását követték, a templom freskóit fehérrel meszelték le, így szerencsére ez alatt megmaradtak az utókornak. 1617-ben a hajó új fedést kapott, 1652-ben készült a faragott kőszószék. 

1730-ban  a templomhoz kapcsolódó alápincézett sekrestyét elbontották. 1793-ban épült a temető kerítőfala, felhasználva a korábbi körítőfal kő anyagát. 1806-1807-ben a hajó déli három gótikus ablakát beszűkítették. 1834-ben egy földrengés után a templom északi falát meg kellett támasztani támpillérekkel. A templom neogótikus tornya 1866-ban épült a kassai Molnár János tervei alapján. Eredetileg csak a fa harangláb helyett akartak egy kis tornyot építeni, de végül a templom nyugati végéhez ragasztva valósult meg az építkezés. Költsége a korabeli dokumentumok szerint elérte a 3000 osztrák forintot. Myskovszky Viktor 1876-ban lerajzolta a templom akkori állapotát (galéria). Jelentésében leírta, hogy a templomban nem láthatót falfestmények. A rajzán még jól látható a hajó déli falán egy gótikus bejárat és egy keskeny ablak. 1886-ban statikai problémák miatt a hajó déli falát újjá kellet építeni, ekkor tűnt el a déli bejárat.

Az 1912-es felújítás során bukkantak a fedőréteg alatti falképekre. Ekkor a szentély északkeleti falán és a diadalíven kerültek elő alakok. Ezeket a korai kutatás (Radocsay Dénes, Tóth Melinda) még az Árpád-korra, a 12. századra, illetve a 13. század utolsó harmadára datálta. A későbbi kutatások soránt Bartos György és Lángi József  viszont a falképeket a 15. század első felére datálta, a Perényiek gótikus átépítéséhez kötve.

1938. szeptember 19-én Dex Ferenc írta jelentésében: "Abaújvárt a XIV. századbeli templom gótikus szentélyében a középablaktól balra eső ívmezőben kb. 200x500 cm nagyságú freskót találtam. A függőleges falfelület haránt mezőkre van osztva. Legfelül Krisztus ül felhőkön. Alatta egy sor soktornyú, árkádos palota. Az árkádokból alakok néznek ki, melyek közül a középső az alattuk levő írásra mutat. Az írásból a Bartoloneum ... szót tudtam kibetűzni. Balról a gótikus oromfalban a Madonna képe látható, felette angyallal. Az írás alatt balról fekvő, meztelen glóriás alak. Ez alatt életnagyságú szürke, fehér és okker ruhájú glóriás alakok láthatók. A falkép technikája al fresco, murva alapra festve. Fehér alapon rajzos fekete, vörös, okker festés. Nagy része még mész alatt van. A jobboldali középső rész azonban már teljesen hiányzik.  ... A templom minden bizonnyal teljes felületében ki volt festve. Úgy a nagyjából kibontott, valamint a még mész alatt rejtőző festmények feltétlenül megérdemlik a restaurálást, annál is inkább, mert ... országunkban ilyen gazdagon díszített templom alig van ebből a korból". 

1997-ben és 2008-2009-ben a kutatások során kerültek elő újabb falképek a régi vakolatok alól. Ekkor derült fény arra, hogy a gótikus templom falait a korábbi falak külső oldalára építették. 2008-ban az ásatás során került elő a templomhajó kőburkolatának elemei között másodlagos helyzetben, faragott oldalával lefelé, két darabra törve Perényi Péter riolittufából készült sírköve.  A két, 1998-ban feltárt sírhelyek közül bármelyiké lehetett.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor