Győri Nagyboldogasszony-székesegyház

Győri Nagyboldogasszony-székesegyház

A templom rövid története

Szent László herma

Szent László hermája

Szent László hermája

Szt. László magyar király Nyitrán halt meg 1095-ben, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celestin pápa avatta szentté. Ekkor a sírját felbontva csontjait ereklyetartóba helyezték. A koponya ereklyének ezüstből fej alakú tartót készítettek, majd a sír feletti oltárra helyezték.

1406-ban az ereklyetartó egy tűzvészben megsérült, utána készülhetett el a mellszobor alakú herma.

Az erdélyi felekezeti villongások időszakában a hermát a Báthoriak ecsedi várába menekítették. innen került Gyulafehérvárra.

Náprághy Demeter püspök 1606-ban Prágába menekítette, itt pótolták az elveszett koronát. 1607-ben Náprághy győri püspök lett, akkor kerül a herma Győrbe. A török kiveréséig borostyánkő várában őrizték.

1861-ben Simor János püspök az újonnan restaurált Héderváry-kápolnában helyezte el a hermát.

A Duna és a Rába összefolyásánál, a mocsaras, vizenyős síkságból kiemelkedő Káptalandomb tetején áll a győri püspök vára a székesegyházzal. A püspökséget Szent István alapította 1001-ben.

Győr első püspöke Radla volt. Bizonyára a püspökségnek kellett rendelkeznie egy templommal, de a székesegyházat minden valószínűség szerint Modestus püspök (1009-1037) ideje alatt építették.

A román stílusu épület a feltárások szerint egyhajós, három félköríves szentéllyel záruló keletelt templom volt, amely talán a második építési periódusban alakult ki. Ez az elrendezés meglehetősen ritka Magyarországon. A győri alaprajznak legközelebbi hazai párhuzamai a premontrei templomoknál találhatók, s távolabb elsősorban a délfrancia, spanyol területen. A premontreiek hazánkba telepítése II. István korára tehető (1116—1131), uralkodásának utolsó évtizedére. Ebben az időben Ambrus a győri püspök (1121—1133).

A XIII. század közepe táján és az azt követő évtizedekben több pusztulás is éri a székesegyházat (tatárjárás, a cseh Ottokár támadása). A tatárjárás utáni pusztulás rongálódásainak kijavíttatását Omodé püspök nevéhez kapcsolják (1254—1267), és 1256-ban jelölik meg a helyreállítás idejét. Omodé a Pok nemzetséghez tartozik, akik két premontrei monostort is alapítanak ebben az időben az egyházmegye területén (Pok, Mórichida). Igen nagy a valószínűsége annak, ha az ideig nem épült tornya a székesegyháznak, akkor Omodé építtette a Ny-i homlokzat toronypárját, amely abban az időben kezdett általánossá válni székesegyházaknál. IV. László király 1284-ben kiadott oklevele a győri székesegyházat erősen rongáltnak mondja. Ezután kezdődhetett a székesegyház több lépcsős gótikus átalakítása. A folyamat egyik mérföldköve volt a Héderváry-kápolna építése (1404).

Albert király halála után a győri püspöki vár országos események és kemény küzdelmek székhelyévé válik. Erzsébet özvegy királyné nem volt hajlandó Ulászló trónigényét elfogadni, s gyermeke születését várva a győri püspöki várba húzódott vissza Mihály fia Benedek püspök (1439—1444) oltalma alá. 1440. május 15-én megkoronáztatta újszülött László fiát a Visegrádról Kottaner Ilonával ellopatott koronával, s az ifjú királyt Frigyes osztrák herceg oltalmába, gyámságára bízta. A haddal támadó Ulászló elől Pozsonyba menekült, a Győrt védő Cillei és a püspök Ulászló fogságába került. Frigyes csapatai 1442-ben megszállták a várat, s amint Hunyadi Jánosnak III. Ince pápához intézett panaszleveléből tudjuk, győri megszállása idején ló- és tehénistállókat, téglaszíneket és gyalázatos boltokat építtetett a székesegyház oldalába (1446. "... istállók, béglaszínek, gyalázatos boltok éktelenítik...").

Ezt az állapotot Monoszlói Csupor Gergely (1466—1480) és Nagylucsei Dóczy Orbán püspök (1481—1486) építkezései szüntették meg, akik a székesegyházat későgótikus stílusban átépítették, bővítették. 1466-ban Monoszlai Csupor Demeter püspök kápolnát építetett Szent Demeter tiszteletére. A kápolna helyét írásos emlékeink nem határozzák meg. Bedy Vince valószínűnek tartotta, hogy a székesegyház déli oldalán, a Szentháromság-kápolna szomszédságában épült, "ahol a fal kiképzése, a törött oszlopok finomabb kidolgozása azt sejteti, hogy ezek nem a külső fal díszítésére készültek, hanem valamikor belső fal részei lehettek". Nem tartotta lehetetlennek, hogy a későbbi Prainer-kápolna (Bedy szerint a barokk toronytól délre eső raktárhelyiség) volt eredetileg a Demeter-kápolna.

Az 1529-ben Győrt a védői felgyújtották, és magára hagyták. Ez és az ezt követő rövid török megszállás erősen megrongálta a várat. A török után a katonaság élelem- és lőszerraktárnak használta a székesegyház nagyobb részét, valamint börtönöket is kialakított ott. 1554-ben a várkapitány le akarja bontani a súlyosan rongált székesegyházat.Ezekből az adatokból és az 1566-os felmérési rajzból arra következtethetünk, hogy ebben az időben következett be a székesegyház Ny-i részén egy olyan nagymérvű pusztulás, amely azt ott teljesen használhatatlanná tette. Győrt 1594-ben a törökök elfoglalták, a székesegyház még ép részét ablakokig földdel feltöltötték és ágyúkat helyeztek el benne. A Szentháromság (Héderváry) kápolnát lőszerraktárnak, a templom többi részét istállónak használták.

Győrt 1598-ban Pálffy Miklós rajtaütéssel visszafoglalta. A székesegyház megmaradt gótikus részleteit az 1600-ban bekövetkezett robbanás, majd a Draskovich György püspök olasz építőmesterének (Giovanni Battista Rana) vezetése mellett folyó nagy átépítés tüntette el. Egy tornyot építettek, de csak a templom boltozatáig, onnan fatorony volt. Széchenyi György püspök (1658—1685) 1660-ban fejezte be a torony építését.

Zichy Ferenc (1685-1743) püspök jelentős átépítéseket végeztetett a székesegyházon: a Szűzanya kegyképének új márványoltárt készíttetett, megújult a templom belső díszítése, az oltárok, a freskók, az aranyozások és a falak műmárvány borítást kaptak.

Amikor Napóleon 1809-ben felrobbantatta a várfalakat, a torony megdőlt. 1823-ban hatalmas klasszicista támaszfalat építettek a homlokzat elé.

A következő nagyszabású munkák Széchenyi Miklós püspök idejében készültek (1901-1911). A templom szentélyét lezáró nyolcszögű apszisok helyett a ma is látható román stílusra utaló kör alakú apszisokat építettek, az oldalhajók külön tetőzetet kaptak.

A II. világháború végén, 1945. március 29-én a Székesegyház tornyára a németek gyújtó lövedéket lőttek, a templom részben leégett. Apor Vilmos püspök zokogva nézte végig a pusztulást. A püspököt a bevonuló szovjet csapatok ölték meg, amikor a nőket próbálta védeni.

II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én győri látogatása során felkereste a székesegyházat is. 1997-ben kisbazilika rangra emelte a székesegyházat.

Héderváry kápolna

A székesegyház oldalhajójából nyílik a bejárat a kápolnába, amelyet két karcsú gótikus ablaknyílás kapcsol be a székesegyház belső terébe. Oldalfalaiban ülőfülkék láthatók, nyugati oldalán orgonakarzat épült. Körbefutó párkány zárta le valamikor a fal alsó harmadát, fölötte nyílik a hajó és szentély 3—3 ablaka. Most konzolokon nyugszik a váltakozó támrendszerű boltozat.

A kápolna alapításáról írásos emlékünk van, IX. Bonifác pápa 1404. július 8. keltű bullája. A pápai okirat fontos adatokat tartalmaz Héderváry János győri püspök építőtevékenységére (Héderváry 1386. június 12-én kapta meg a győri püspökséget) "Bonifác ... kedvelt fiának a Győr-egyházmegyei Papuch-i szent Megváltó templom prépostjának üdvözletét ... A minap hozzánk intézett folyamodványában ... János fia István a Veszprém egyházmegyei Buda melletti hévízi Szentháromságról nevezett keresztes rendház szerzetese azt írja, hogy egykor ... János győri püspök szabályszerűen újraalapította a győri székesegyház mellett álló Szentháromság-kápolnát, amelyet illően megajándékozott, hogy ott egy templomigazgató az isteni szolgálatot örökétig elláthassa és azután a kápolnát az említett Istvánra bízta ... Amikor azonban ... az illető Istvánnak kétsége támadt, hogy a megbízásnak ... az említett bizonyos okokból meg tud-e felelni ... ". A püspök részt vett a Zsigmond elleni összeesküvésben, csatlakozott a Nápolyi Lászlót támogató főúri ligához. Miután a lázadók vereséget szenvedtek, a püspök kegyvesztett lett, Zsigmond a győri püspökség vezetését hívére, Alsáni Bálint pécsi bíborosra bízta. Később a király visszafogata a püspököt, sőt fontos államügyeket bízptt rá (pl. a szepesi városok elzálogosítása a lengyeleknek). A püspököt 1416-ban bekövetkezett halálakor a kápolnában temették el.

A kápolnát késő gótikus stílusban 1460-as, 1480-as években a székesegyházzal együtt átépítik.

A török várhábotúk alatt hányatott a sorsa: a Szentháromság-kápolnát Teufel Kristóf várkapitány élelmiszer- és lőszertárolásra foglalja le, s hiába folyamodik a káptalan a királyhoz, a kápolna egészen az 1594-es nagy ostromig raktár marad. Szinán pasa csapatai is lőszert raktároznak benne. Valószínűnek tartjuk, hogy Prainer János várkapitánysága idején (1606— 1633) kapja vissza a káptalan a kápolnát a várőrségtől, s talán ezért is nevezik Prainer-kápolnának.

A székesegyház első nagy barokk átépítése idején (1639—1645) Draskovich püspök szerződésben írja elő Giovanni Batt. Ravának, hogy "a Prainer-kápolnát meg kell hosszabbítani egészen a csigalépcsőig, és a pillérhez új falsarkot kell kialakítani, és elkészíteni a falazatot a másik magasságig, be kell boltozni, befalazni a templomba nyíló ablakot, a csigalépcső azonban megmarad." Másutt azt olvassuk a szerződésben, hogy kényelmes padlózatot kell készíteni, s a templomba nyíló ablakokat be kell falazni. Az előbbi ablakbefalazás a déli hajó falán, a lépcsőtorony mellett nyíló ablakra, az utóbbi ablakok befalazása a kápolna két hatalmas gótikus ablakára vonatkozik, mely a templom felől nyitotta meg a kápolna északi falát.

1861-ben Simor János püspök Lippert Józsefre bízta a Héderváry-kápolna belsejének stílszerű megújítását. Lippert megszabadította a kápolnát a barokk vakolattól, kibontotta az elfalazott pasztofóriumot és a déli ülőfülkéket. A feltárási munkákat Rómer Flóris is élénk érdeklődéssel kísérte. A kápolna Rava által épített nyugati toldalékát igyekezett a kápolnához hangolni, a boltozatot a gótikus szakasz szellemében kiegészítette és stukkóbordákkal hangolta az eredeti gótikus részhez. Ő készítette a kápolna neogót kapuzatát is. Simor püspök a kápolnát Szent László tiszteletére rendelte, s itt helyeztette el a Náprághi Demeter püspök ajándékaként Győrben őrzött Szent László-hermát.

1938-ban bontották föl a kápolna barokk padozatát, ekkor készült a vörös műkő padlózat. A magyar iparművészet története szempontjából jelentős Wilfing-féle festett ablakokat 1956-ban cseréltette ki Sztehló Lili üvegfestményeivel Papp Kálmán püspök. Ugyancsak ő állíttatta fel elődje — Apor Vilmos — vörös márvány szarkofágját (Boldogfai Farkas Sándor műve) a kápolna kórusa alatt, s az itt kialakított sírkápolna falait Mattioni Eszter hímeskő falburkolatával díszítette.

Szent Lázár templomrom

A székesegyház déli oldalánál az Apor Vilmos püspök tere közepén találhatóak a kora Árpád-kori, Szent Lázár plébániatemplom romjai. Építésének időpontja nem ismert, a XI-XII. században épülhetett.

Írott forrásokban 1401-ben, 1457-ben, 1503-ban, 1515-ben, 1548-ban, 1550-ben és végül 1569-ben fordul elő a templom vagy plébánosa. Az utolsó alkalommal már csak kápolnaként jelölik, melynek a csanaki szőlőhegyben volt szőleje.

Egy hajós, keletelt, félköríves szentélyű templom volt. A templom nyugati részében a karzattartó pillérek alapozása került feltárásra.

Források: Kozák K.Levárdy F.Sedlmayer J.: A győri székesegyház Szentháromság (Héderváry-) kápolnája; Kozák A.Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása; Bedy Vince: A győri székesegyház története (Győr, 1936);

Hol található

Győr belváros