Vulkapordány erődített templom

Vulkapordány erődített templom

Wulkaprodersdorf

Vulkapordány, német nevén Wulkaprodersdorf, horvátul Vulkaprodrštof kis mezőváros Trianonig Sopron vármegyéhez tartozott.

1292-ben oklevél egy latin nyelvű említi először Vulkapordányt. 1307-ben "Kuhidparadan" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Gutkeled nembéli "kis" Kozma comes és fia Ivánka, valamint Adony fia Ivánka és fia Miklós megosztoznak több birtokukon. 1321-ben András fia Bathur-i [Báthori] Bereck maga és fiai, illetve György fia János és testvére birtokaikon, köztük "Paradan" [Vulkapordány] és Thephel Sopron megyi bortokokn megosztoznak. A településen átfolyó, mai nevén Wulka patak neve akkor még Seleg volt ("iuxta ryuulum Seleg"), amin kőhíd állt.

A templom első említése 1337-ből ismert. Ebben az évben Durug-i Iwánka fia Leukus maga és a testvérei nevében pereskedett a a Kwhydpardan-ban lévő birtokrészeiért. 1342-ben ismét osztozkodnak a Suprun megyei Durug és Pordan nevű örökbirtokon: a család néhány tagja a saját részet eladta vagy elzálogosította, de Lewkus és Jakch viszont nem, ezért saját részeiket ők békésen birtokolják, s ha az elidegenített részeket vissza tudják szerezni, ezeket is osszák fel egymás között.

1362-ben Nagymartoni Lőrinc comes fia Miklós mester tartozásai fejében elzálogosította " a Suprun megyei Perdan" [Vulkapordány] birtokban lévő részét Lackfi Imre lovászmesternek.

Szulejmán szultán Bécs elleni 1529-es és a Kőszeg elleni 1532-es hadjáratai alatt, majd az 1550-es pestisjárványban annyira kipusztult a falu, hogy lakosság híján horvát telepesekkel kellett újratelepíteni.

1580-ban Máthésy István győri nagyprépost a győri káptalan őrkanonokjának járó tizednegyed megfizetésének megtagadása miatt kiközösítés alá vetett vulkapordányiakat a büntetés alól feloldozza. Később a nagyprépost Lencsi Orbán és Bálint vulkapordányi lakosok ellen elfogatóparancsot adatott ki.

Vlahovich János plébános 1611-től szolgált az Esterházy birtokhoz tartozó Vulkapordányban, ahol saját költségén templomot, majd iskolát is építtetett. A kora barokk templom építése 1630-ban kezdődött és 1642-ben szentelték fel. Az 1650-es években a templomnak a szentélye és hajója is boltozott volt. 1674-ben Vulkapordány templomának 3 tornya volt: két kisebb a két sekrestye felett emelkedett, a harmadik magas toronyban voltak a harangok (2 db). Valamennyi torony pirosra festett zsindelytetős. 1680-ban a vizitátor a sekrestyében találta a gyóntatószéket. Felszólította a plébánost, hogy a zsinati határozatnak megfelelően helyezze át a templomba.

1683-ban a Bécset ostromló török csapatok elpusztították a templomot és lerombolták a védőfalát is. A templomot 1713-ra építették újjá és a kerítőfalakat is kijavították. A templom azonban működhetett, mert 1684-ben Thököly Éva Esterházy Pálnak írt levele szerint a Budát ostromló keresztény sereg halottaiért Pornányban (Proderstorff) 15 misét mondatott.

A templom tornya 1801-ben épült. 1866-ban egy tűzvész miatt kellet javítani a templomot. A templombelsőt 1960-ban, külsejét 1973-ban restaurálták.


Források: Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.); Piti Ferenc: Anjou-kori Oklevéltár XLVI. (1362); Vanyó Aladár Tihamér: A katholikus restauráció Nyugatmagyarországon (1928); Dominkovits Péter: Egy soproni városplébános végrendelete a felekezeti küzdelmek korából (Csehi István, 1644); Nemes Gábor: A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527–1600); Esterházy Pál és Thököly Éva iratai. I. Levelezés (Kossuth Kiadó – MTA KIK Budapest, 2022); B. Halász Éva - Piti Ferenc: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387;

Megközelítése

Wulkaprodersdorf Kirchenplatz-nál lehet parkolni közvetlenül a templomnál.

Szélesség: N - 47°47'35.8"
Hosszúság: E - 16°29'39.9"