Ducó

Ducó (Ducové) déli részén, a Kostolec-hegy legmagasabb pontján egy részben rekonstruált kora középkori cölöp vár (paliszád) található. Okleveles adat nem ismert róla, csak a régészeti leletek alapján lehet némileg rekonstruálni a történetét.

Az Alexander Ruttkay vezette ásatások szerint itt már az őskorban, illetve a késő bronzkorban erődített telep állt. Ennek a helyén épült itt a 9. század második fele és 10. szádad közepe között egy morva hatalmi központ, udvarházzal. A Nagymorva "birodalmat" a Kárpát-medencét fokozatosan elfoglaló magyar törzsek a 10. század eleján felszámolták. Ducó is legkésőbb a 10. század közepén már magyar fennhatóság alá került.

Ez a korai vár a támadható északi, keleti oldal felől árokkal lett leválasztva a hegygerinctől. A mintegy 5000 m2-es belterületét cölöp falak védték. Belső része 3 jól elkülönített részre volt felosztva szintén cölöp falakkal. Az egyikben áll a több osztatú fa udvarház kőből épített tűzhellyel, mellette egy fa őrtoronnyal. A másodikban szintén fa épüleltet tártak fel, míg a harmadik részben egy kőből épült rotundát, körülötte 23 sírral, amik a tulajdonosok és katonai kíséretük sírjai lehettek. A sírokból lószerszám és fegyverek is előkerültek. A templom építési idejét a régész a sírok alapján a 9. század első harmadára tette.

A körtemplom átmérője 730 cm, az apszisé 365 cm. A templom összesen több mint 12 méter hosszú és csaknem 9 méter széles volt. A falak körülbelül hét méter magasak lehetnek. Belseje vakolt és festett volt.

A morva erődítmény valamikor 940-970 jkörül elpusztult, de a telep és templom tovább élt a hegytetőn. A templom mellé a 10. század felétől a 14. század első feléig mintegy 1300-an temetkeztek. A temetkezések nemcsak a templom közelében folytak, hanem attól távolabb is. A telep már nem volt uradalmi központ, a 13. századtól a temetvényi várbirtokhoz tartozott.

Az ásatások során a talajrétegek felső részében előkerült leletek szerint a 15. században az országba többször is betört husziták szállhatták meg, akik meg is erődítették. Alexander Ruttkay szerint 1460-65 között a Mátyás király ellen harcoló zsebrákok innen ellenőrizték a Vág völgyét. A király 1466-ban saját maga kezdett a csehek által megszállt Kosztolány ostromába. A kitörő Svehla cseh zsoldosvezért a csata során Magyar Balázs katonái elfogták. A király az összes rablót felköttette, erre a vár maradék védői is megadták magukat (őket a budai várnagy fojtatta a Dunába később). Talán ez az esemény volt a ducói vár felhagyásának az oka.

Jelenleg a cölöpfalakat és kaput részben rekonstruálták, a rotunda kőfalait konzerválták. A terület szépen karbantartott, rendezett.