Ordacsehi kisvár

Ordacsehi település 1939-ben Orda és Csehi falvak egyesítésével jött létre. Orda első írásos említése 1230-ból, Csehié 1333-ból maradt fenn. Orda neve türk eredetű és hordát jelent. A Kisvári dűlőben, a legelőn egy korábbi erődítmény kb. 1 méter magas sáncai, széles, feltöltődött várárkai láthatók. Ez a terület a középkorban a Balaton kb. 3 méterrel magasabb vízszintje miatt közelebb esett a tó partjához és a mocsaras terület jó védelmet biztosított. Esős időszakban a gyalogos megközelítése ma is nehézkes a belvíz és sár miatt.

Magyar Bálint 1547-ben Ordán (ma Ordacsehi), az Onda nevű részen várkastélyt épített a török ellen. Ez a fonyódi alsóvár u.n. tarisznyavára lehetett. A gond csak az volt vele, hogy nem saját birtokon építette, hanem a palotai várhoz tartozó földön, ami a Podmaniczky család tulajdona volt.

A castellumot megemlíti az 1546. évi LVI. törvénycikk:
"az ujonnan épitett kastélyok lebontandók és a fekvőjószágok, a melyeket Podmaniczky elfoglalt, uraiknak visszaadandók. Hogy a királyi felség a többi közt tárgyaljon Podmaniczkyval és vigye keresztül, hogy az utóbbi évek alatt épitett következő várakat, u. m. Szerdahelyt Nyitra vármegyében, Bakony-Ujvárt, Veszprém- Ordót Somogy vármegyében, a melyekből körös-körül különféle rablások történnek és a szegényeket nyomorgatják, Ő királyi felségének haladéktalanul adja vissza, s miután visszaadta, Ő felsége bontassa le. A várakhoz és erősségekhez tartozó és más fekvőjószágokat pedig, a melyeket ugyancsak Podmaniczky az utóbbi zavaros idők alatt erőszakosan vagy bármi más módon elfoglalván, kezén tart, Ő felsége végrevalahára adassa vele vissza azoknak, akiket megilletnek."

1548-ban a helytartótanács tervezete említi. 1559-ben is Magyar Bálint kezén volt, csak később adhatta át Thury György palotai kapitány (1559-1566) használatába, mert a vár (több községgel együtt) a Podmaniczky család tulajdonában volt. Giulio Turco hadmérnök 1569-70-ben a fonyódi alsóvárat felmérte, de az ordai palánkról nem ismert rajza. Vagy eltűnt, vagy a váracska már elhagyott, elpusztult volt.

Somogy vármegye 1812-es leírásában ez szerepel: "Orda méltóságos Jankovics János tanácsos úr faluja. Határa, amelynek nagy részét nádas foglalja el, sík helyen fekszik. A mezőn látható annak a várnak a sánca, amelyről az 1546. évi 56. törvénycikkely tesz említést. Római katolikus lakosai magyarul beszélnek."

1935-ben Gönczi Ferenc végzett eredménytelen ásatásokat. Magyar Kálmán 1984-es helyszínelése során viszonylag jó állapotban találta a várat. Közel négyzet alakú. Középső részének négy sarka kissé kigömbölyödik, valószínűleg bástyák nyoma. Árok és külső sánc veszi körbe, a D-i oldalon egy további sánc is van. DNy-i oldalánál a sáncok megszakadnak (bejárat?). 1984-ben "turkálások", beásások történtek, akkor 16. századi cserepek, kályhaszem töredékek kerültek elő.

2012-ben a KÖH részéről Dr. Nagy Levente kezdeményezte a kisvár fokozott régészeti védelmét.