Kövesdi templomrom

Kövesdi templomrom

Csopak

A templom rövid története

A mai Csopak két egykori község - Csopak és Balatonkövesd - összeolvadásával keletkezett.

Első együttes említésüket a XIV. század elején készült, I. László nevére, az 1082-es és 1093-as évre hamisított birtokösszeíró oklevelekben találjuk ("villa Cuesd iuxta Sopok"). Az oklevélben használt pontos hely jelölés megkülönbözteti Kövesdet az Aszófő melletti Kövesd falutól. A szintén hamis 1358. évi oklevélben is két Kövesdről van szó, amelyek közül az egyik Csopak mellett feküdt, és szintén a tihanyi apátság részbirtokaként említi az oklevél. Ezek a hamis, XIII—XIV. században készült oklevelek (főleg az 1082. évi tihanyi összeírás) bizonyíthatóan XI-XII. századi notitiák alapján készültek, és így tartalmukban hitelesnek foghatók fel.

A Balaton-felvidéken birtokos Atyusz nemzetség Bánd nevű tagja a mai Monostorapáti melletti erdőben található Almád bencés kolostorát építette. Az alapítólevél 1121-ben keltezett, ebben Bánd fia Atyusz felsorolja az apátságnak adott birtokokat. Ebben szerepel Kövesd ("Cuesth") is. Az adomány három ekealja nagyságú volt, 6 háznép szolga lakott ott és két vincellér család két szőlőben.

Csopak első hiteles említése 1277-ből származik. A veszprémi káptalan birtoka volt "villa Chopok" amelyben 2 malmot említenek. A falu a középkor végéig a veszprémi káptalan birtoka volt. 1380-ban egy határjárás dokumentumaiban is a veszprémi káptalan a birtokosa. Kövesd ellenben középnemesi birtok volt. Kövesdi nemes még 1513-ban is szerepelt királyi emberként (Kövesdi Pósa Jakab).

1363-ból van az első adatunk a templomról, amely szerint Kövesdi Lőrinc fia Péter egy itteni telkét és 8 hold csopaki szántót hagyott a kövesdi Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt egyházra "ipse quamdam sessionem suam in territorio dicte possessionis Kwes habitam, iuxta viam magnam, qua itur de eadem Kwes in Chopach a parte orientis sitam, ac octo iugera terram arabilium... Ecclesia Sancti Nicolai Confessoris de dicta possessione Kwes".

1372-ben a veszprémi káptalan egyik oklevele említi a Szent Miklós hitvalló tiszteletére kőből épült kápolnát Kövesd faluban "Capella lapidea sub honore b. Nicolai Conf. in villa Kvesd constructa", a fehérvári káptalan 1383. évi oklevelében "ecclesia b. Nicolai" néven szerepel.

1548-ban az egész Balaton-felvidéket feldúló török rablóhadjárat Csopakot és Kövesdet is elpusztította. 1552-ben Veszprém török kézre került és maradt is 1566-ig. Az 1563-66 közötti defterben, az 50 akcse fejadót fizető községek sorában találjuk Kövesd (Köves) falut, amely 4 házzal adózott a veszprémi törököknek.

1783-ban már "eine alte schon zerfallene Kirche" megjegyzéssel szerepel a II. József korában készült I. Katonai felmérés térképlapján. Rómer Flóris 1861-ben sok értékes adatot feljegyzett a templomról és rajzban megörökítette (galéria). "Kövesden máig láthatók a régi plébánia templomnak, mely Szt. Miklósnak volt szentelve, romjai. Kövesd, ma mint fiókegyház Paloznakhoz tartozik és a veszprémi ft. káptalan uralja. A románkori ősi templom a falu udvarán áll, keletelt, egyenes záradékú szentéllyel bír. A szentély hoszsza 2°, szélessége 1°5', a hajó hossza 4°, szélessége 3°. A diadalív falai 2° 6, a többi 2'9"-nyiak és vörös homokkőből állanak. Az ablakok keskenyek, kerekívűek: a szentélyé keleten 4"-nyi széles, majd 3' magas, az ajtó, mely a déli fal végén áll és egyenes szemöldökű, 3'2" széles, 4' magas. A déli fal három ablaktól van áttörve, ezek is kerek ívűek és egyenetlen nagyságúak. Míg még 1861-ben a hajó falainak nagyobb része fennállott, a szentélynek csak zárfala volt meg épségben."

A 19. század végén a használaton kívüli épületet istállóvá alakították, olyan módon, hogy a hajó keleti végébe egy falat építettek, és az így nyert helyiséget náddal lefedték. Az 1861-ben még magasan álló keleti szentélyfalat lebontották, a templom nyugati és déli oldalához lakóépületet toldták. Ez volt a községi pásztor lakása, az istállóvá alakított templomhajó pedig a község bikaistállója. 1964-ben bontották le az romos és üres pásztorlakást.

A rom feltárása és konzerválására 1966-ban került sor. A templom kutatásánál a régészek nem találtak temetkezést, ami azt látszik bizonyítani, hogy a kövesdi Szent Miklós templom nem volt önálló plébánia, hanem már a középkorban is a paloznaki plébániához tartozott. Egy 1383-as adat szerint a paloznaki plébános járt át hetente misét tartani, aminek fejében ő élvezte a kegyúr Kövesdi család által a templomnak adott javakat. Maga a templom tipikus példája a 13. századi Balaton-felvidéki falusi templomoknak.

Források:Koppány: A Balaton-Felvidék románkori templomai; Valter Ilona - Koppány Tibor: A Csopak-kövesdi templom;

Hol található

Csopakon a Kossuth utcában. Ingynesen látogatható.