Köpcsény Óvár

Köpcsény Óvár

Kittsee, Altes Schloss

Köpcsény (ma Kittsee) település eredetileg besenyő határőr település volt Koeche néven. A Duna szélesebb ága valamikor a település közelében folyt, ezt mind a terepviszonyok, mind oklevelek igazolják (pl. Zsigmond király, 1430). Köpcsény várának építtetője és építési ideje nem ismert, de egy hitelesnek tekinthető 17. századi metszet egy normann tipusú keep-et, tornyot mutat (lásd: Tower, Rochester, Dover, stb... ). A történészek általában IV. Béla tatárjárás utáni várprogramjának részeként tekintik, de Dénes József felveti, hogy az akkor már elavult torony típus inkább még III. Béla időszakában épülhetett, aki 1186-ban Capet Margitot vette feleségül. Margit első férje az angol trónörökös, Henrik herceg volt. III. Béla talán az ö kedvéért építette rögtön a határon a londoni Tower hasonmását még 1186 előtt. Mindenesetre a hely jelentőségét mutatja a későbbi királyi esküvők és tárgyalások Köpcsénybe hozása.

1198-ban Köpcsénynél táborozott Barbarossa Frigyes császár keresztes hada, és várta az engedélyt, hogy áthaladhasson Magyarországon.

1264-ben a Köpcsény melletti Feierfeld mezőn kötött házasságot IV. Béla fia, az ifjú Béla herceg Brandenburgi Kunigundával, II. Przemysl Ottokár unokahúgával.

Osztrák szerzők szerint 1271-ben a várat Ottokár elfoglalta és lerombolta. Erre az eseményre viszont nincs okleveles adat.

1291-ben Köpcsényben találkozott III. András és Albert osztrák herceg, mielőtt megkötötték a hainburgi békét.

1344-ben Jakab pozsonyi bíró volt a köpcsényi vár királyi várnagya. Ez az első hiteles forrás a várról. 1363-ig királyi vár lehetett, ekkor I. Lajostól zálogba veszik vámjával együtt a Vörökő várát is birtokló Wolfartok, Rudolf és Eglolf (Castrum Kuchhe). 1368-ban köpcsényi "Herr" Mihály kezelésében van a vár. 1390 után Zsigmond király Scharfenecki Frigyesnek és Hermannak adta zálogba. 1416-ban Köpcsény ismét királyi vár volt. Ekkor a király a Wolfartoknak zálogosítja el. 1418-ban Wolfart Ulrik özvegye a tulajdonosa, majd 1422-ben Kapler Péter volt pozsonyi ispán birtokolja.

1426 febr. 5-én Zsigmond király emlékezetül adja, hogy néhai Kapler Péter pozsonyi várnagy özvegye: Waltpurga, továbbá fiai: János és Péter, valamint leányai: Margit, Borbála és Orsolya neki azon a 2000 aranyforinton felül, amelyért cserébe a Moson megyei Köpcsény vára és oppiduma, továbbá Pammern birtok egészében és Redendorff birtok felerészben náluk van zálogban, kérésére neki további 4500 aranyforintot adtak, és vállalták, hogy a mondott vár felújítására 2000 aranyforintot fordítanak. Ezért saját akaratából, és felesége, Borbála királyné egyetértésével meg a főpapok és főurak tanácsából az említett birtokokat minden tartozékukkal és jövedelmükkel együtt elzálogosítja Waltpurgának, fiainak és leányainak, és örököseiknek, vállalva egyúttal azt is, hogy ezeket Waltpurga életében sem ő, sem utódai nem válthatják vissza, ám az asszony halála után erre mind neki, mind utódainak az összesen 8500 forint zálogösszeg kifizetésével joga van. Kiköti továbbá, hogy a vár felújítására vállalt 2000 forintból évenként legalább 300 forinttal el kell számolniuk vagy neki, vagy e célra kirendelt officiálisának. Waltpurga a szerződés értelmében megerősítette a várat és külső fallal vetette körül.

Köpcsény (Kittsee) az osztrák-magyar határ egyik meghatározó átkelőhelye volt. 1430-ban Luxemburgi Zsigmond a Hainburg-Köpcsény-Oroszvár kereskedelmi út kötelező használatát írta elő. A pozsonyi "aranybullában" a Köpcsény és Pozsony közötti rév vitában Pozsony mellett döntött: "Elhatározzuk és rendeletben adjuk jelen iratunkkal, hogy megnevezett Pozsony város polgárai, lakói és az ott tartózkodó jövevények közül bárki, aki az említett úton innen Oroszvár vagy Hainburg felé a Dunának a város és Keptsee közötti ágán minden árujával, élelmiszereivel és egyéb felszereléseivel, bárminéműek legyenek is azok, tetszés szerinti menynyiségben most és minden időben vám fizetés nélkül, bármilyen rendelkezés is van erről Keptsee részéről megállapítva vagy a jövőben születnék ilyen határozat, átkelésnél, visszatérésnél, továbbutazásnál szabadon és jogaik teljes biztonságában közlekedhessenek".

Cillei Ulrik Hunyadi Jánost V. László nevében Köpcsénybe hívta, ahol el kívánta fogatni, vagy megöletni ("Ugy határozott tehát — másodszor is szerencsét próbálva —, hogy a Magyarország határán lévő Coche mezővárosba [Köpcsény] utazik kíséretével együtt és a kormányzót is idehívatja tárgyalásra; az volt az elhatározása, ha eljön, vagy Bécsbe hurcoltatja, vagy a mezővárosban megöleti."). Hunyadi átlátott a szitán és 2000 fegyveressel érkezett a találkozóra Bonfini szerint. Csak a mezőn kívánt volna találkozni a királlyal, de Cillei ragaszkodot a városi találkozóhoz, így azvégül elmaradt.

1463-ban Kapler Miklós pereskedik Köpcsény birtokért. 1469-ben Kewpche néven említik az oklevelek.

1469-ben a Szentgyörgyi és Bazini grófoké. 1493 jan. 30-án a pannonhalmi konvent előtt perelte Szentgyörgyi Péter testvéreit, Kristófot és Györgyöt Óvár, Köpcsény ("Kewpche in Mosoniensi "), Dévény, Vereskő, Detrekő, Bazin, Szentgyörgy, Eberhard és Borostyán birtonok ügyében.

1515 júliusában II. Ulászló Köpcsényben fogadta Miksa német-római császár követeit. Innen indult tovább a trautmansdorfi mezőre a hármas királyi és császári találkozóra.

1527-ben itt fogadták a Habsburg-pártiak I. Ferdinánd királyt. Köpcsény ekkor romos, "félig lerontott torony".

1529-ben a Bécs ostromára vonuló török hadak elfoglalták és felégették a várat. 1543-ban fiágon kihalt a Szentgyörgyi család, Köpcsényt Szentgyörgyi Margit kezével Wolfgang Pucheim szerezte meg. A romos várat csak 1555-ben építették újjá. Ezt egy címeres kő jelzi az évszámmal (* ezt az évszámot Könyöki még 1555-nek látta, a későbbi leírások 1552-nek). Ekkor kaphatta meg a mai formáját, de még négy emeletes volt.

1576-ban Miksa királytól az akkor királyi főkancellár, egyben győri püspök Liszty János kapta meg. 1578-ban bekövetkezett halála után birtolait fiai örökölték.

1619-ben Bethlen Gábor hadai táboroztak itt hosszabb ideig. A vár 1623-ban már lakatlan állapotban volt (talán a Bethlen-féle háborúk miatt). Az 1660-as években Liszthy Kristóf a várat rendbehozatta és benne is élt a családjával, de a család másik ágát nem engedték be. Ezért kezdte el építeni a várkastélyt Liszty János, amely 1668-ra készült el.

Liszty Lászlót hamis pénz verésért 1662. febr. 16-án Bécsben kivégezték.

1676-ban Köpcsény birtokot Liszty János I. Lipót engedélyével eladta Esterházy Pálnak. Matthias Greischer 1680-as metszete még épnek mutatja a londoni Towerre hasonlító tornyot (galéria). 1683 máj. 8-án I. Lipót meglátogatta a Köpcsénynél táborozó Lotharingiai Károlyt és hadait. A Bécs ellen vonuló török hadak a várkastélyt és várat is felégették. Esterházy Pál részben javíttatta, de már nem várként funkcionált.

Egy ismeretelen utazó 1712-ben skiccet készített Köpcsényről (galéria). Ezen romosnak tűnik a vár épülete.

Az 1720-as adóösszeírás Köpcsényt mezővárosként említi. Bél Mátyás az 1730-as években romosként írja le a várat: "A másik, Pozsonnyal átellenben és a városban levő épület azonban még ma is romos állapotban van, és a törökdúlás óta még nem építették újjá."

A várat 1730-40-es években valamikor ismét megjavították. A törmelékben talált téglákon a monogram Eszterházy Pál herceget jelzi építőként. Ekkor bontották vissza kétszintesre. 1737 körül 7 zsidó család élt várban. Valószínűleg még mindig használatban volt a börtön, amely a földszinten, a kastély bejáratától jobbra lévő sarokban volt.

Egy 1780-ban készült rajz mutatja az átépített várat. Ezen látható a kutatók szerint később épült magtár épülete is (galéria). Ez az épület látható egy 1810-es térképen is, de Könyöki 1884-es felmérésén nem szerepel. A magtár építésének ideje további kutatást igényelne. A várat már csak raktárként hasznosították.

Az Esterházyak 1870 körül eladták Köpcsényt a Batthyány grófoknak. Ők is magtárnak és a szolgálók elhelyezésére használták a korábbi várat. Az évtizedekig elhanyagolt falak már javításra szorultak, a boltíves pincék viszont tökéletes állapotban voltak.

Könyöki 1884-ben röviden leírta az általa látottakat: "...Ezen kis várkastélyt mellvédfal és egy széles árok vette körül, mely a vizet a Duna ágaiból nyerte. Az épület emeletes és igen erős falakkal bír. Az udvaron látni a kutat és a lépcsőházat. Találunk még ott csigalépcsőket, melyek szintén az emeletbe vezetnek. E lépcsőház ajtaján felett látható a szt. Györgyi grófok czimere és az évszám 1555. Egyébb nevezeteset ez épületről nem mondhatok."

Köpcsény mezővárosa 1914 után magtárként használta az épületet és a város felőli szárnyát bérlakásokká alakította át. A csarnokok stukkódíszekkel és freskókkal díszített magas támpillérei és a boltíves mennyezetek a rekonstrukció során elvesztek. 1933-ban lecsapolták a régi vár csatornáját és vizesárkát. 1945 áprilisában bombatalálat érte a kastélyt, ami tönkretette a gabonatárolót és a főépület egyes részeit.

Napjainkban a vár épülete magántulajdonban van, és részenként újítják fel. Az épületet hosszú idő után újra lakják. A területát megtisztították, a fák nagy részét eltávolították (a 2007-es légifelvételek még romosan és elhanyagoltan mutatják). A vár belseje nem látogatható (2022).

Források: Gecsényi Lajos: Gazdaság, társadalom, igazgatás. Tanulmányok a kora újkor történetéből (Győr, 2008)Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján; C. Tóth Norbert - Mikó Gábor: Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 55. (Budapest, 2017); Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14-ik századi Magyarországon; Dénes József: A köpcsényi "Tower" (VKT, 2005); Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára III. (1439-1499) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 10. (Győr, 2010); Bél Mátyás: Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Moson vármegye.; Csorba Csaba: Regényes váraink.; Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött (2014); Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000); https://www.kittsee.at/kittsee-infos-u-sehenswuerdigkeiten/kittsee-einst-und-jetzt/;

Hol található

Parkoli a környező utcákban lehet, ahonnan 1-2 perc séta a vár. Belseje nem látogatható, magánterület (2022)

Szélesség: N - 48°05'35.1"
Hosszúság: E - 17°04'02.4"