Zsiványtorony

Fenyőkosztolányt (Jedľové Kostoľany) az 1622-es úton elhagyva a Zsitva-völgy szűk kanyarja felett áll egy körív alaprajzú torony maradványa, a Zsiványtorony. Története nem ismert, Könyöki János Mátyás király vadászkastélyának gondolta, Báró Forster Gyula Magyarország műemlékeit felsoroló 1905-ös művében a hrussói vár elővédjeként írta le.

A torony építési ideje nem ismert. A közeli Fenyőkosztolány 1424-ben Hrussó várának a tartozéka volt. Egykor erre vezetett Újbánya felé a fontos kereskedelmi hegyi út, melynek forgalma megnőtt, amikor a 14. században megélénkült a nemesfémek bányászata. A környék patakjaiban is megnőtt az aranymosás népszerűsége. A torony az utat őrizte és vámszedő helyként is működött az egykorú dokumentumok szerint. Mátyás királynak egy 1486-iki oklevelében Kosztellan néven szerepel. 1537-ben Hrussói János volt a birtokosa, aki itt valami bányát nyitott meg. A torony pusztulásának ideje és oka nem ismert. A helyi mondák szerint zsiványok lakták (innen is a neve), akik rabságban tartottak itt egy lányt, aki felrobbantotta a tornyot. A torony romjainál az 1910-es években törött puskavég került elő.

A torony alaprajza egy 8 méter átmérőjű szabályos kört mutat. Az alsó szinten a falvastagság kb. 2,7 méter, ez vékonyodik a magassággal. A csonk magassága még ma is 15 méter. Maga a torony 5 emeletes lehetett. A bejárata az első emeleten volt. Valószínűleg egy elővárának is lennie kellett a gazdasági épületeknek, állatoknak. A torony területét a sziklagerinc többi részétől egy mély árokkal választották le. Az innen kitermelt kövekből épült a torony.