Temetvény

Temetvény

Temetvény várának (Hrad Tematín) romjai mintegy 4 km-re találhatók Temervény (Hrádok) községtől délkeletre a Kisinóc-hegység egy 564 méter magas csúcsán.

Temetvény várának építtetője és építési ideje nem ismert. A legújabb dendrokronológiai vizsgálatok szerint a vár legrégebbi része 1241 és 1246 között épülhetett. Engel Pál szerint a vár 1265 előtt királyi vár volt, Fügedi Erik Rosd nembéli Mihályt és Demetert nevezi meg az építtetőknek, és mivel a fontos útvonalakra a környező hegyek miatt nem látott rá, így mentsvárnak határozta meg. Az újabb kutatások esetlegesen a Hont-Pázmány nemzetség Bényi ágából származó Kázmért és fiait is elképzelhetőnek tartják mint építtetőt (ők a közeli Csejte várának építői).

Temetvény vára először egy 1270-ben kiadott oklevélben tűnik fel. Ebben az évben V. István király Endre comes fiainak, Demeter és Mihály comeseknek adományozta Füzér várát. Az indoklás szerint ők megvédték Füzér és Temetvény várát ("...castrum Fyzer et castrum Temethyn...") V. Istvánnak atyjával, IV. Bélával való belháborúja (1264. december közepe és 1265. tavasza között) során. (* Zsoldos Attila szerint az oklevélben szereplő Temetvény nem egyezik meg a Nyitra megyei Temetvénnyel). 1272-ben a király megerősíti Mihály comest Temetvény birtokában.

Ennek a korai várnak az északi részén volt a befelé nyitott toronnyal védett bejárata, és a délkeleti sarkában egy szabálytalan négyszög alaprajzú torony állt. A mostani déli palota helyén egy épület nyomait is megtalálták a kutatók.

Okleveles adat nincs rá, de valószínűleg 1299 előtt Temetvény várát is erőszakos úton szerezte meg Csák Máté. A vár ekkor megsérülhetett, mert a dendokronológiai vizsgálatok szerint a tartományúr valamikor 1298 és 1316 között átépítette, amely főleg a vár északi és nyugati részét érintette. A várhely legmagasabb pontján öregtorony épült. Temetvénynek a Csákok által épített közeli Tapolcsány várával hasonló a 14. századi alaprajza, és a két öregtorony is szinte azonos méretű (9x9 méter). Csák Máté halála után ez a vára is királyi vár lett. Az 1332-es pápai tizedjegyzék a vár uradalmához tartozó Hradek pébánosát említi.

1348. augusztus 1-én I. Lajos király az Újlakiak ősének, Raholcai Tót Lőrinc tárnokmesternek és fiainak adja a nyitramegyei Temetvény várát a hozzá tartozó falvakkal együtt, azoknak a nápolyi hadjáratban szerzett érdemeikért ("...quoddam castrum nostrum regium Themetyn vocatum in comitatu Nytriensi existens cum villis scilicet Harastnuk Pesseen Zeredahel Rety Madro et alia Madro Marwan Banya Duchreuy Harka Mosoch Lehata et Ratun vocatis ad ipsum castrum...").

1426-ban Ocskay Mihály az Újlakiak temetvényi várnagya.

1453.09.14-én V. László adományozási oklevelében megemlíti Themetwen várát, amely Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán tulajdona és békés birtokában voltak már elődei is. Temetvény egészen 1524-ig, Újlaki Lőrinc herceg haláláig a család kezén maradt, de soha nem töltött be fontosabb szerepet, csak birtokközpontként funkcionált. Az Újlaki család birtoklása alatt az északi palotát gótikus stílusban bővítették ki.

1524-ben II. Lajos király Temetvény várát és uradalmát (Bayna és Pesthyen oppidumok, Zerdahel, Lehota, Banyka, Rethee, Raduok, Horka, Kysmodroh, Nagmodroh, Olehota, Wylehota, Hwbyna és Morawany falvak és Ducibrod praedium) Thurzó Eleknek zálogosította el örökre 25.000 forintért.

Thurzó Elek 1543-ban fiú utód nélkül halt meg. Míg a rokon ág férfi tagjai a szepesvári és bajmóci uradalmat kapták meg, addíg lányai királyi engedéllyel semptei, galgóci, temetvényi és richnói domíniumokat. A rokonság között rögtön megindult a pereskedés a birtokokért. 1549-ben Temetvény Thurzó özvegye, Székely Magdolna és Báthori András (tárnokmester, Thurzó Elek idősebbik lányának, Annának a férje) közös birtoka. 1569-ben Thurzó Erzsébet, és férje Julius zu Salm und Neuburg gróf birtoka. 1596-ban halt meg Salm Anna, ekkor Temetvény Thurzó Elek néhai bátyjának, Györgynek az utódai kezére került (Thurzó Miklós, Kristóf, Elek és Szaniszló). 1597-től kezdve a Thurzóknak évi 30.000 forintott kellett volna adniuk Salm Waichardnak 120.000. forintos tartozásuk fejében. II. Rudolf 1598-ban elrendelte a végrehajtást (a Thurzók tiltakozása és 12 000 forintos törlesztése ellenére), melynek értelmében Temetvény és tartozékai, valamint Pöstyén és Banka oppidumok mindaddig Salm gróf birtokába kerülnek, amíg a Thurzók ki nem fizetik adósságukat. Közben 1599-ben a vidéket elpusztították a Vág-völgyét végigdúló török-tatár hadak. Salm gróf és a Thurzók pereskedni kezdtek egymással és a birtok a Magyar Kamara kezelésébe került 1601. szeptember 10. és 1602. június 20. között, majd Salm grófé lett. A Thurzóknak csak a birtok kis része maradt meg a várral együtt.

1605-1606-ban Bocskai hadai és a császári zsoldosok fosztották ki a környéket. A vár ostromáról egyik esetben sincs adat.

A három Thurzótól Apponyi Pál váltotta magához Temetvényt, amit testvérei halála után Thurzó Szaniszló nádor váltott vissza. Végrendeletében egyetlen lányára, Évára hagyta a temetvényi birtokot, azzal a kitétellel, hogy ha hajadonon, vagy utód nélkül halna meg, szálljon idősebbik fiára, Ádámra ("Aszt azért az Themetvén wárát in suis pertinentiis hagjom az én szerelmes leaniomnak Evanak, mivelheogy azt az pénzt fordítottam arra, kit eő nekie in paratis hagihattam és adhattam volna azon negiven niolcz ezer forintban, es a mellé ha az ur Isten szerencsét parancsol neki, készpénzt eött ezer aramat körmeczit illien conditioval, hogy ha vagy haiadon feőwel vagy ha az ur Isten szerencsét parancsol neki maradék nélkül meg halna, kit a fölsíges ur Isten az eő szent fiaiért ell tawoztasson, tehát akkor Temetvén vara minden tartomaniaval szallion a fiamra Adamra.") 1627-ben meghalt Thurzó Éva, majd 1636-ra kihalt a Thurzó család férfiágon. A hatalmas vagyon visszaszállt a királyra. Thurzó Szaniszló leánytestvéreinek utódai felléptek az örökség megszerzéséért. Egy feljegyzés szerint 1632-ben összesen 19 szakállas puska és öt tarack volt a várban. 1637-ben összesen hat katona kapott fizetést a várban.

a 17. században két kisméretű kerek toronnyal biztosított elővárat építettek az északi elővár kapujától nyugatra.

1638-ban III. Ferdinánd Szepes várát Csáky Istvánnak és nejének, Forgách Évának adományozta Temetvény egy részével együtt. Temetvény másik részeit Johann és Andreas Rottal, és leánytestvérei kapták. Csáky István 1641-ben 5555,5 forintért meghatározott időre elzálogosította Temetvény reá eső részét Sándor Ferencnek, aki rögtön tovább zálogosította Hubina falut Plathi Ferencnek. 1653-ban Rottal Zsuzsanna a rá eső részt zálogosította el Berényi Györgynek.

1662. november 4-én I. Lipót megerősítette III. Ferdinánd 1638-as oklevelét, ebben Temetvény tartozékaiként Hubina, Moraván, Kismodró, Hradok, Huorka, Réte másképpen Lúka, Nagymodró, Olehota, Újlehota és Ducó falvakat nevezték meg. Egy nappal később Szepes várában Csáky (VIII.) István végrendelkezett, amelyben fiára, Istvánra hagyta a temetvényi birtokrészt.

1663-ban elesett Érsekújvár és Galgócot is elfoglalták a törökök. Temetvényben csekély őrsége nem tudta megvédeni a környék falvait, azok az érsekújvári vilajet adófizetői lettek. Valószínűleg az 1668-as inventáriumban leírt háborús sérülései a várnak ekkor keletkezhettek. Egy perirat szerint Temetvény várából fél tucat katona rajtaütött a fosztogató törökökön.

1664-ben Temetvény birtokosai özv. Fitter Jánosné, Csáky Ferenc, Sándor Gáspár és Sándor János voltak. Az 1668. július 18-án kelt inventárium lejegyzi a vár fegyverzetét és a sérült falait: "az Szobai Kamarai es Bottyar Pinczey és azoknak falai meglehetős allapottal vannak, az egy smind bezelek, hogy semmire kellők az Uar kerőletinek vagy külső falnak egyik része mégh az haborúban kidűlt uolt [volt], ki mostis azon allapottal van, és fal helyeth faből rőt kalittka van épetve. [palánkkal pólták a kidőlt falat]".

1670-ben elhunyt Csáky Ferenc, kinek egyetlen fia, István korán meghalt. Mivel gyanúba keveredett a Wesselényi összeesküvésben, nemcsak tisztes eltemetését tiltották meg, hanem elkobozták ingóvagyonát, a temetvényi birtokrésze pedig királyhű testvérére, Csáky (X.) Istvánra szállt. Ő 1676. június 26-án zálogba adta Bercsényi Miklósnak és utódainak. Bercsényi egy részt átengedett özvegy Csáky Ferencnének.

A korábbi közlésekkel szemben Bercsényi Miklós NEM Temetvény várában született 1665. december 6-án, hanem Bécsben 1665. szeptemberében és a Stephansdomban kersztelték meg szeptember 24-én.

Az 1684-es inventárium szerint a vár Csáky Istvánhoz tartozó része 8 szobából, egy konyhából, pincéből és tárházból állt, melyekből az alsó emeleten volt 3 szoba, egy kisebb szoba és egy nagyobb fülke volt. A vár közelében lévő majort, amely nem sokkal korábban épült, elhanyagoltnak írja. Az alsóvárban két kocsi volt, az egyiket a várnagy használta. A Sándor család része 5 szobából és egy tárházból állt.

A Thököly-felkelésben való szerepéért Csáky (X.) Istvántól elkobozták a vagyonát, így Temetvényt is. Később kegyelmet kapott és 1693-ban I. Lipót, megerősítette birtokaiban, és a kihalt Rottal és Fitter családok részeit is neki adományozta, illetve a zálogosok kezében hagyta.

1702. július 28-án az Csáky István özvegy és gyerekei felosztották egymás között a birtokokat. A temetvényi jószág Csáky (XII.) Istvánnak jutott, de a várat ekkor Bercsényi Miklós birtokolta, akinek a felesége Csáky Krisztina volt.

Pontos adat nincs róla, de a kurucok 1704 körül foglalhatták el Temetvényt.

Esterházy Antal generális tábori könyvében 1707 nyarán lejegyezte, hogy Temetvényt elfoglalták az osztrákok Viszlai brunóci tiszttartó miatt, aki megakadályozta Turóczi 50 hajdújának a várba vezénylését. Starhemberg 1707 őszére a kurucok ellen megerősítette a várakat, így Temetvényt is. Októberben Ocskay László körülzárta Illava labanc őrségét, erre Viard lovasságát összevonva Temetvény vára alól október 7-én Nagy-Tapolcsány környékére csapott le, ami Ocskayt visszavonulásra kényszerítette. Esterházy október 8-án írta Rákóczinak: "A német Séllyéhez szállott, fölállítani kezdett postírungjainak ím mindjárt végét is éri, nem lévén egyéb hátra a séllyeinél és gutáinál, a többit penig szép lineában felicissime elvégezte, csaknem egymást érő szomszédsággal, oly formában, hogy postírungoknak Beczkó, Újhely, Csejthe, Pöstyén, Nagy-Szombat, Szered, Galántha, Séllye és Guta vannak deputálva s már ez két utolsón kívül föl is állítva. Prsesideált erősségei penig nekie : Vöröskő, Detrekő, Stomfa, Szomolyán, Berencs, (?) Sassín, Jókő, Temetvény, Leopold, mely megnevezett helyekre úgy fölosztotta gyalogságát, hogy pro hic et nunc az egész táborán két battalionnál több nincsen; sőt némely postírungokban és erősségekben lovas hadakat is helyheztetett, kik portázó kicsapásokat tegyenek a Vágón innen való földre ; mely is hogy annyival jobban succedáljon nekie : mindezen helyeket két commandóra osztotta, lévén Beczkótúl fogva Szeredig Viard, Szeredtűl fogva penig Gútáig Maximilian Starnberg helyheztetve. Viard már is szerencsét próbált : tegnapi napon általcsapván, csaknem Nagy-Tapolcsán vidékére penetrált...".

1708 májusában Viard Vágújhelyről élelmiszert vitt a temetvényi és illavai császári őrségeknek. 1708 júniusában Ocskay Winkler Vilmos és Czelder Orbán hajdúezereit hagyta Czelder parancsnoksága alatt a szorult helyzetben lévő Temetvény zárolására. Július 31-én Rákóczi Trencsén felé vonuló serege űzte ki a várból a császári őrséget.

Egyes kutatók szerint 1710-ben Heister 3 napos ostrommal vette be Temetvényt és utána megrongálták a várat. Ez a rombolás vagy nem történt meg, vagy nem volt jelentős, mert 1742-ben Bél Mátyás lakottként írta le a várat ízlésesen berendezett szobákkal. Ekkor a Csáky és Sándor család tulajdona volt.

Mednyánszky Alajos 1825-ben járt a temetvényi romoknál. "...Ha nem volna szép innen a kilátás, és nem tenyészne rajta néhány ritka növény (köztük egy olyan, amelyet Wahlenberg új fajként említ), némi mértékben kárpótlást nyújtva a két óra hosszat tartó kapaszkodásért, megbánná az ember, hogy felkereste a romokat: a pusztulás ugyanis még beosztásának nyomait is eltörölte, és semmiféle feltevéssel sem tudunk még hiányos képet sem alkotni a jelentékeny vár belsejéről. ..."

1881-ben látogatta meg a várat Könyöki József. Az ő leírása szerint ekkor báró Mednyánszky Dénes volt a várrom tulajdonosa, aki nem ismerte a vár történetét. A képei alapján ekkor még sokkal jobb állapotban volt a vár.

1906-ban, mikor hazahozták Bercsényi Miklós földi maradványait, egy emléktáblát helyeztek el Temetvény várának egykori bejáratánál. A magyar felirat alá felvésték Bercsényi híres mondását: Omnia si perdas famam servare memento. A táblát 1918-ban eltávolították.

Források: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VIII. 1261–1272. (Pest, 1870.); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet, Temetvény, 1188–1190.; Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007); Csorba Csaba: Felvidéki várak históriája; Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000); Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában; Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon; Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499. (Budapest, 1919.); Dr. Demkó Károly: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században. (Hadtört. Közl. 1914); Merényi-Metzger Gábor: Gróf Bercsényi Miklós keresztelési anyakönyvi bejegyzése (Hadtört. Közl. 2015); Ruzsa-Nagy zoltán: A temetvényi uradalom története a xvii. században (Fons VIII., 2001); Thaly Kálmán: Gróf Esterházy Antal kurucz generális tábori könyve 1706 - 1709; Fedeles Tamás: Miklós király és Lőrinc herceg. Az utolsó két Újlaki vázlatos pályaképe; P. Barta, M. Bóna, K. Heußner - Príspevok k počiatkom hradu Tematín; Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon (1825);

A légifelvételeket a Magyar Várarchívum Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

Megközelítése

Temetvény megközelítése.

Temetvény várát több útvonalon is meg lehet közelíteni. Az általunk ajánlott a térképen jelzett Brezovec síközpont mellől indül. Innen kb 4,5 km nem túl nehéz séta a mezőkön mezőn, erdőn keresztül vezető út. Több helyről jó kilátás nyílik a várra.

Szélesség: N - 48°40'38.0"
Hosszúság: E - 17°55'45.0"