Szepeskörtvélyes Máriássy kastély

A szepességi Szepeskörtvélyes (szlovákul Spišský Hrušov) kastélyáról kevés szó esik a szakirodalomban.

Körtvélyes először IV. Béla 1253. június 7-én kiadott oklevelében szerepel "villa Kurtues" alakban. 1282. március 16-án IV. László eladományozta Körtvélyest a Görgeyeknek ("Detricus fiának: Arnoldus comesnek, testvérének: Jordanus-nak és Arnoldus comes fiának: Detricus-nak adja a Szepes megyei Kurtueles nevű földet illetőleg erdőt eddigi határai között azzal a feltétellel, hogy a Szepesség szokása szerint évenként egy fertő és egy uncia aranyat fizetnek a királynak, viszont semmiféle szolgálattal nem tartoznak a szepesi királyi várnak."); Az 1500-as évek elején a Tótfalvi Svábi családnak vannak birtokai Körtvélyesen. 1555-ben  Kolba Miklós leánya Márta körtvélyesi nemesi kúriáját említi peres okirat.

A Máriássy-kastély, amely ma a városi hivatal épülete, eredetileg reneszánsz épületként épült 1596-ban a település weboldala szerint. 1673. november 24-én a frydmani (Frigyesvágás) kastély tartozékainak összeírásában szerepel a kétemeletes, kőből épült udvarház, melynek felső emeletén nincs tető. 1720-ban az udvarház részletes leírása tágas lakószobát jegyez fel a földszinten ("in qua prout atrium nomine intrantur ad sinistram partem unum cubiculum sat amplum”). Az emeletre kőlépcső vezet. Az ottani szobák lakhatatlan állapotban vannak, de könnyen helyreállíthatok. A 18. század közepén barokk stílusban alakították át a romos épületet, majd a 19. század elején a homlokzatot klasszicista stílusban módosították.

Kétszintes, hosszúkás alaprajzú, háromrészes tömbszerkezetű épület. A homlokzaton egy központi, háromöböles rizalit található, amelyet a földszinten pilaszterek, az emeleten pedig pilléres loggia tagol. A központi előcsarnokot lunettás dongaboltozat fedi. Az egyik helyiségben reneszánsz faragott mennyezet található, a polgármesteri hivatal kartusán az 1596-os évszám és kezdőbetűk láthatók. Masszív zsindelytetővel fedték. 1995-96-ban belső és külső javításokat végeztek a kúrián. Az előcsarnok, a polgármesteri hivatal és az anyakönyvi hivatal eredeti állapotában maradt meg A kastély erődítettségéről nincs tudomás.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor