Appony vára

Appony vára

(Oponický hrad)

Appony várának romjai Nyitrától északra, a Tribecs-hegység fő hegygerincének erdőkkel borított 333 méter nagas délnyugati nyúlványán találhatók.

Appony várát a Csákok építették a 13. század második felében. Első említése 1300-ból való, ekkor Csák mester birtokolta. Az oklevél említi Csák mester apponyi várnagyát, Bogyoszló fiának Bálint nádasdi nemest (Valentino filio Buguzlay nobili de Nadas nunc castellano magistri Chaak de castro Oponh). Csák mester halála után testvére, Csák Máté örökölte.

Ez a korai vár egy 8,5-8,9 méter közötti átmérőjű, kb. 20 méter magas hengeres toronyból állt, amelynek a támadható oldal felé kicsúcsosodó éle volt. Ezt egy kis kierjedésű kőfal vette körül.

A trencsényi nagyúr halála után I. Károly seregét meg sem várva Gutkeled nembéli Amadé fia Miklós soproni főispán sereggel hatolt be az oligarcha területére és négy várat elfoglalt, köztük Apponyt és Bajmócot ("...Midőn Trenchul-i Péter fia Máté meghalt, Miklós mr. a területére támadva Opon, Grogh, Preuge és Baymach várait elfoglalta, és a királynak átadta, Máté többi várnagya is átadta várát a királynak. "). A király 1321. máj. 19-én Temesváron kiadott oklevelében Márkus fia Jánosnak adja Opon [Appony] vár visszavételében megmutatkozott hűségéért Vgroch és Ozlyan falvakat. Appony királyi vár lett egészen 1392-ig.

1325-ben Kenez nevű királyi várnagyot panaszolta be Elephanth-i Mátyás hatalmaskodás miatt.

1389-ben Zsigmond király hosszabb ideig tartózkodik Apponyban. Ekkor Kaplai Dezsőnek zálogosította el 1000 forintért.

1392 március 26-án Zsigmond király Appony királyi várat Kovarcz és Lehota birtokokkal, továbbá Pereszlény és Körtvélyessel, melyeket Appony várához csatolt, átadja Cseklészi Miklós fiúsított leányainak, vagyis Eőri Péternének, Thuróczi Benedeknének és Vesszős Tamásnénak. 1395 április 21-én megosztoznak a cseklészi javakban az időközben özveggyé vált Eőri Péter, Thuróczi Benedek és Vesszős Tamás. Az osztozkodás után Appony vára a hozzá csatolt részekkel Eőri Péternek és fiainak, Tamásnak és Miklósnak jutott. Eőri Tamás 1396-ban Appony birtokra a hetivásár jogát szerzi meg.

A pécsi káptalan 1411. nov. 23.-án kelt kiadványa irja Eőri Pétert és Tamást először Apponyi néven ("de Apon").

1430-ban az országba betörő cseh husziták rövid időre elfoglalták. A vár megrongálódott a harcokban. Az első jelentősebb építkezés ekkor történt: kiépült a vármagot körülvevő új kőfal.

1450-ben Apponyi Péter unokatestvérének, Apponyi Lászlónak az embereit Appony várából kiűzték, okleveleit, drágaságait elvették, ez által 2000 forint kárt okoztak. Péter az erőszakoskodó unokatestvér egyébként vitéz katona volt, és Hunyadi János alatt számtalanszor harcolt a törökkel és a rabló csehekkel.

1488-ban a család tagjai egymással pereskedtek: a nyitrai káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Apponyi Anglis, atyja néhai Apponyi Tamás részeibe Appony várában és tartozékaiban Apponyi Ambrus ellentmondása miatt be nem iktattathatott.

1514-ben Ludányi Rafael és Jabloniczi Cseh János neje Anna fegyveres kézzel megrohanta Apponyi Péter várát, honnan sok oklevelet, 200 aranyforintot, valamint ezüstnemüt raboltak el, melynek értékét a panaszos tizezer aranyforintra becsülte. A tárgyakat a ludányi várban a vizsgálat folyamán megtalálták más idegen dolgokkal együtt. A nagyon magasra becsült értéket azonban 400 aranyra szállították le. 1517-ben II. Lajos Apponyi Péternek és rokonainak (Móricz, Miklós, Ferenc és Benedek) Appony váráról és tartozékairól uj adománylevelet ad.

A 16. században Appony várbirtok a kisebbek közé tartozott, mindössze 3 falu tartozott hozzá: Appony, Sipkó és Vágőr 116 házzal.

A török veszély miatt a korszerűtlen várat 1542-ben megerősítik. Ekkor épül meg a hengeres, "Teres" nevű ágyútorony.

A vár életében a legnagyobb változásokat a 17. század eleji átépítés hozta. A külső várudvar északkeleti részén új palotaépületet építettek és az ágyútornyot lakóépületté alakították át. Megépült a vár szárnya is. Az átalakítás a vár középkori magját is érintette, ahol új késő reneszánsz stílusú beépítésre került sor.

Az Apponyi famílián belül birtokviták voltak, ezért 1612-ben két reneszánsz kastélyt is építenek a faluban. A várban folyó munkák megszakadnak, a szűkös várat csak mentsvárként használják 1645-ig, amikor egy villámcsapás következtében leég. Ez után végleg elhagyják a várat, amely tetőzet nélkül romlásnak indul.

1708-ban, a Rákóczi-szabadságharc idején a romokat a kurucok még búvóhelynek használták. Ekkor a császári csapatok ágyúkkal lőtték, s ennek következtében még álló részei is jelentősen megrongálódtak.

A várat Könyöki József 1888-ban felmérte. Állagvédelme és feltárása a 2015-ben kezdődött és máig tart (2022).

Források: Dominik Repka-Peter Sater: Az apponyi vár (Oponický hrad) 2015. és 2016. évi régészeti kutatása és helyreállítása (Castrum Bene); Nagy Imre: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VIII. (Budapest, 1891.); Ethey Gyula: A Zoborvidék multjából (1936); A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. (Budapest, 1906.); Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.); Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. IX. 1325. (Budapest–Szeged, 1997.); Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon. (Budapest, 1977.); Demkó Kálmán: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században.(Hadtört. Közlemények, 1914);

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)

Hol található

Appony vára megközelítése.

A vár a kastély előtti parkolótól kb. 3 km-re van, de aki nem félti az autóját, az tovább mehet a vár felé.A zöld C jelzést kell követni, majd az erdőben a jelzett ponton letérve közelíthetjük meg a várat. Nem túl nehéz túra.

Szélesség: N - 48°26'53.6"
Hosszúság: E - 18°09'23.8"