Kallósd rotunda

Kallósd rotunda

Szent Anna templom

A templom rövid története

A Zala megyei Kallósd falva felett egy Árpád-kori keletelt körtemplom található patkóíves szentéllyel. Átmérője kb. 5,8 méter. Külsejének hengerpalást-formáját keskeny féloszlopok, lizének díszítik. Az egységes, kerek templom-testből csak kicsit emelkedik ki a nyugati oldalon a félkör-alakú szentély. Falai téglából épültek kő lábazaton. A hajó kupolaboltozatos, szentélyét félkúptető fedi. Belül nyolc csúcsíves ülőfülke van a falban, lépcső vezet a fa karzatra. Oltárképe a névadóját, Szent Annát ábrázolja. Egységében és részleteiben is igen magas minőséget mutat, ami az építők kiemelkedő szakértelmét bizonyítja.

Kallósd a zalai királyi birtokteshez tartozott, 1203 után adta Orosz fiaiank II. András királyunk. Az ő unokája, Karacs fia Mihály építette 1260 körül a nemzetségi templomot, amelyet Szt. Miklós tiszteletére szenteltek (1263-ban már ezen a néven említik Nagykalos templomaként). A 15. században a kapornaki apátság tulajdonába került. A török-korban a falu elnéptelenedett, a templomot is elhagyták. Csak a Rákóczi-szabadságharc után települt újra a falu, a templomot ekkor szabadították ki a bozótból.1740-ben Békási Imre kapornaki apát újjáépíttette, a tető barokk stílusú, de a templom megmaradt az eredeti román stílusban. Az 1800-as években egy előcsarnokkal bővítették, hogy a falu lakói beférjenek. Ezt az 1993-as felújításkor elbontották, így visszanyerte az eredeti körtemplom formáját.

Források: Horváth György szerk.: Historicum, Járatlan utakon, Borsos Mihály fotográfiái az ezeréves Magyarországról (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2001/1); Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái; Busics György: Körtemplomok mint az egykori magyarhosszmértékegység őrzői;

Hol található

Kallósd főutcájáról nyílik a Temető utca, annak a végében a temetőben található.

Szélesség: N - 46°52'09.1"
Hosszúság: E - 17°03'55.8"