Székesfehérvár: Feketehegy

Székesfehérvár: Feketehegy

Árpád-kori kisvár

Székesfehérvár külterületén, a Feketehegy nevű részen egy Árpád-kori kisvár nyomai láthatók. Ez a terület egykor mocsaras, nehezen járható volt. Okleves adatok jelenleg nem ismertek az erősségről. A várnak a nyomait 1989-ben találták meg a a Szent István Király Múzeum régészei.

A sík, nedves talajú mezőből kb. 90 cm magasan emelkedik ki a várdomb sánca. Alaprajza majdnem telsesen szabályos kör, átmérője nagyjából 40-41 méter. A várat 5-6 méter széles árok vette körbe, amely mára már erősen feltöltődött. Keleti irányból volt a bejárata, ott nincs is árok. A vártól nem messze az elővár halvány nyomai láthatók. A régészek a terepbejárások alkalmával 12-13. századi kerámia töredékeket találtak, ami meghatározza a vár használati korszakát. A vártól északkeletre egy Árpád-kori, valószínűleg az 1193-ban említett Bial falu terült el. Ekkor a székesfehérvári johanniták birtoka volt. A közel háromszög alakú elővárat a tőle keletre lévő falutól egy kb. 70 m hosszú, északnyugat-délkeleti irányú, átlagosan 8 m széles sánc és árok választotta el. Az elővár keletre nyíló bejáratánál sem mélyült le az árok a környező árokszakaszok szintjére.

1991-ben a várkutatók 5 kutatóárkot vágtak az elővár és vár sáncaiba. Ezek ma is jól láthatók (2022). Épületekre utaló nyomokat nem találtak. Az előkerült leletanyag a vár 12-13. századi eredetét igazolta.

Források: Terei György–Nováki Gyula–Mráv Zsolt–Feld István–Sárközy Sebestyén: Fejér megye várai az õskortól a kuruc korig; Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1989. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/43. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1991)Árpád-kor;

A légifotókat a Magyar Várarchívum Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A 8-as út melletti murvás szervizúton közvetlenül a vár mellett lehet megállni. Legegyszerűbb és legjobb minőségű út a Rába utca, azon kell a 8-as felé haladni és arról letérve érhető el a várhely.

Szélesség: N - 47°11'46.4"
Hosszúság: E - 18°21'00.0"