Szakolca: Kálvária-domb

Szakolca: Kálvária-domb

Árpád-kori vár helye

A terület tulajdonosai Hont-Pázmány nembeli Tamás és Sebes voltak 1209 óta. Szakolcáról az első ismert oklevél II. András idejéből, 1217-ből származik. Ebben "...terram quamdam nomine Zakolcha rudem et desertam..." alakban szerepel, pusztaként. Egy 1256-os okirat Achillest és Kozmát említi, akik Tamás unokái voltak. A helyi hagyomány szerint 1108-ban itt született II. Vak Béla király.

A 12. században épült Szent György rotundától északra, a városka legmagasabb pontján, a Kálvária-dombon jól kivehető árok veszi körül az elrendezett dombtetőt. Itt állt Szakolca vára. A 35 x 45 m méretű téglalap alakú magot minden oldalról kb. 10 méter széles és több méter mély árok és sánc vette körül. A dombot a kutatók szerint a kálvária építésekor 2 méterrel megemelték, így a vár nyomai mélyen a föld alatt vannak. Valószínűleg a Szent György rotunda is a korai vár védelmi övezetén belül épült fel.

A település az Árpádok időszakában Holics várának a tartozéka volt. A vár a 13. század elején épülhetett és az Árpád-ház kihalása utáni pártharcok során semmisülhetett meg. Okleveles adat nem maradt fenn róla.

Szakolca az Anjou királyok alatt megerősödött, I. Lajos 1372. okt. 6-án szabad királyi városi rangra emelte és 1374-ben már épültek a várost körülvevő falak.

1632-ben a Kálvária domb tövében jégvermet alakítottak ki. A domb első szobrait, stációit a jezsuiták kezdték felállítani 1703 és 1710 között, majd 1817-ben újabb 14 stációt építettek hozzá.

Források: Karczag Ákos - Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei II. Bp. 2018. 1075. o.; Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi III. Vol. 1. (Budae, 1829.);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Szakolca északi részén, a Szent György rotundával szemben található. Parkolás a környező ingyenes parkolókban.

Szélesség: N - 48°50'56.8"
Hosszúság: E - 17°13'28.8"