Szepesmindszent (szlovákul: Bijacovce, németül: Betendorf) településen egymástól pár méterre két Árpád-kori templom is található: A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt rotunda és a Mindszentek tiszteletére szentelt gótikus templom.
1258-ban IV. Béla Péter és társainak Becs nevű födjét a szepességi hospeseknek adván kárpótolja őket ("Terram Bech in gratiam Hospitum Scepus cum terris vacuis castri Zemplin Rozwad et Gencs cambiat.") 1278-ban egy határjáró oklevél megemlíti Mindszentet és Bech földet ("terra Ville Omnium Sanctorum és terra Beche"). 1283-ban IV. László király káplánjának, Jakab olaszi plébánosnak és testvéreinek adja Becsfalva királyi falut, melyben Mindenszentek tiszteletére épített templom van ("...villam nostram Bechfolua vocatam in qua ecclesia in honore omnium sanctorum est constructa..."), cserébe annak Ragyóc ("Rogouch") vásárolt falujáért. Tehát Becsfaluból lett Mindszent falu, ami a templomról kapta elnevezését. 1335-ben Demeter kanonokot, Mendzenth-i plébánost említi egy peres oklevél. A települést 1351-ben „Mendzenth”, 1352-ben „villa Omnium Sanctorum” néven említik.
Szepesmindszent templomának építési idejéről megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók ezt az 1250 és 1260 közé tették, az újabb vélemények szerint a templom formáit figyelembe véve ez 1283 után történt, amikor Jakab olaszi plébánosé lett a falu. Ez ellentmond az 1283-as oklevélnek, ami viszont már említi a templomot. Az ellentmondást esetleg a templom mellett álló rotunda vizsgálata oldhatja fel, amely eredetileg viselhette a patrocíniumot. Feltételesen ez lehetett az a templom, amit a betelepülő hospesek építettek.
A Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt körtemplom külső átmérője kb. 7,5 méter, falának vastagsága 0,9 méter. Az épületet 1740 és 1747 átépítették, ebből a korból származnak az ablakok és a belső párkány. A rotunda zsindelytetejét 1773-ban, 1831-ben, 1878-ban és 1909-ben is restaurálták. 1954 tavaszán ismét kicserélték a tetejét, 1990-ben a tornyát javították. A kutatások egy bejárat feletti középkori falkép részletét tárták fel.
A Mindenszentek templom egy hajóval és négyzetes szentéllyel épült a 13. század végén kora gótikus stílusban. A 14. században toronnyal bővítették, majd a 15. század legelején a szentély csúcsíves boltozatot kapott és a templomot falképekkel kifestették. A szentély keleti falán keskeny csúcsíves, mérműves ablak van, melynek nincs osztópillére. Érdekessége a templomnak a hajó déli gótikus faragott bejárata. A szentély déli oldalán egy befalazott gótikus ajtó található, rajt egy íj vésetével. 1740–57 közt a hajót boltozták, átalakították ablakait. A Szent László ciklus falképe ekkor került a padlástérbe, ahol ma már csak töredékesen látható. Ekkor épült a sekrestye is, amely egy félköríves ajtóval csatlakozik a szentélyhez. A templomot többször javították (1812, 1857, 1880, 1930), a falképeit 1960-ban tárták fel és konzerválták, majd a Szent László-ciklust 1960-61-ben restaurálták.
Divald Kornél a 20. század legelején ezt írta a templomról: "Hajójában barokkizált, csúcsíves kori épület. Nyugati tornya lejtős falú, fölfelé vékonyodik s átmeneti jellegű, kettős ablakokkal bír. Szentélye egyenes záródású, egy keresztbolttal, melynek bordái hornyolt élű hasábok. Szentély északi falán szentségfülke, léces kőkeretén lóhereívvel kitöltött háromszögű orom; kovácsoltvas rács, XV. század. Déli kapu kőkerete csúcsíves, ívbélletében három körtetaggal, ívnyílásában hármas ív, liliomos végű sarkokkal. A templom fallal kerített cintermében hengeres kápolna, építészeti tagozás nélkül. Bejárata a templom déli kapujával szemben."
A temetőben a Csáky család síremlékei láthatók.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Források: Fejér, Georgius: Index codicis diplomatici Hungariae ecclesiastici ac civilis stirpis Árpádianae. (Budae, 1830); Ipolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius V. (Győr, 1873.); Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961); Kristó Gyula-Makk Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XIX. 1335. (Budapest–Szeged, 2004.); Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. V. (1347–1352) (Budapest, 1887.); Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma; Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái (1972); Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészeti hagyományok Szepes és Sáros megyében I - II.; https://apsida.sk/c/1624/bijacovce-rotunda;
A templom előtt kb 50 méterrel van egy parkoló. Onnan 1 perc séta a templom.
Szélesség: N - 49°01'32.6"
Hosszúság: E - 20°48'14.4"