Gombaszög

IV. Béla 1243-ban az Ákos nemzetségből származó Máté fia Fülöpnek (Nagykemlék várát védte meg a tatároktól) és Detrének adományozta a területet, hogy azon várat és kolostort építsenek. A területek kétszeri, 1318. és 1320. évi felosztása következtében az eredeti birtoktest két részre szakadt, Detre unokái a birtokok megosztása után a Csetneki és Bebek családokra váltak szét.  Gombaszög települést is ők telepítették a 14. században.

A gombaszögi pálos kolostor alapítójának/alapítóinak személye nem egyértelmű, mind a Bebekek, mind a Csetnekiek a magukénak mondták. 1371-ben Bebek György és László, Bebek István udvarbíró fiai valamint testvéreik a pálos remetéknek adták Havasalja, más néven Gombaszög  birtokukat a Sajó bal partján, hogy ott határidőn belül a Boldogságos Szűz tiszteletére monostort építsenek. Ugyanekkor a Bebek családdal rokon Csetneki László és fiai is átadták ottani részüket az építendő monostornak, s ezt az egri káptalan a diósgyőri perjel kérésére írásba foglalta és a Csetnekieket nevezte kegyuraknak ("Csetneki László fiaival, és Csetneki Péter özvegyével egyetértésben, valamint Vörös Miklós fiai, György és Péter nevében is a Zavozalja, más néven Gombaszög [particulam terrae in villa Zawazallya, alio nomine Gombazegh] faluban lévő öröklött földet vagy földrészt az újonnan, a pálos rend Gombaszög faluban építendő Szűz Mária-kolostorának adományozzák mint annak kegyurai"). Bebek György sírkövén viszont az szerepel, hogy ő volt a kolostor alapítója.

1396-ban a Bebekek a kolostornak adományozták a a Borsod vármegyei Szentpéterhez tartozó nagy kiterjedésű szőlőbirtokot présházzal. Valószínűleg a család közbenjárására Zsigmond király felmentette a gombaszögi pálosokat a birtokaikat sújtó adók, valamint (a valószínűleg a bor kivitelét érintő) vám fizetése alól. 1405-ben a Bebek család tagjai a Csetnekiek tiltakozásának ellenére kisajátították a kolostor kegyúri jogát. 1406-ban a további adományt adtak az őseik által alapított gombaszögi Szűz Mária kolostornak, a borsodi Kemej birtokot. A 15. század során több jelentős adományt is kaptak a gombaszögi pálosok a Bebek család tagjaitól, de a szerzetesek önállóan is vásároltak birtokokat. A templom hajójának északi falában talált Zsigmond érme alapján a templomban építkezés folyt a 15. század első harmadában.

A 16. század elején a kolostor kegyurai továbbra is a Bebekek voltak, patrónusa pedig Bebek Imre székesfehérvári prépost. A mohácsi csata utáni polgárháborúban a Bebekek hol a Szapolyai-párhoz, hol I. Ferdinánd pártjához csatlakoztak. Bebek Imre 1533-ban elhatározta, hogy a gömöri templomok harangjaiból Rozsnyón ágyúkat öntet. 1534-ben református hitre tért, a gombaszögi pálosok érezve a veszélyt az értékeiket Rozsnyóra menekítették (2000 Ft arany- és ezüstpénzt, 4 kelyhet, 60 ezüströgöt és egy ezüst keresztet). Bebek Ferenc idejében némileg nyugodtabb idők jöttek a pálosokra, patrónusként 1553-ban adományt is juttatott a pálosoknak.

1556-ban Kiszel Péter murányi udvarbíró írta, hogy a Bebekek megerősítettek négy, a birtokukhoz tartozó várat, Kövit, „Fyghe "-t, Pelsőcöt és Gombaszöget. 1563-ban a Haditanács jegyzőkönyvei szerint a Bebek családnak Szendrő várán kívül saját jövedelmeiből kellett ekkor még Szádvárt, Krasznahorkát, Putnokot, Pelsőcöt, Gombaszöget és Csetneket (Granitz Flecken und Castel) ellátnia, amit békeidőben meg is tudtak tenni. Megjegyzésként az is szerepel, hogy mivel Gombaszög közel fekszik Putnokhoz, az előbbit le kellene rombolni. 1566-ban Bebek György elfoglalta a gömbaszögi pálos kolostort és a szerzeteseket elűzte. Elfogta Lukács vikáriust és Mihály barátot, akiket meg is kínoztatott, és török ruhába öltöztette őket. Csapataival rajtaütött Rozsnyón,  és Jakab nevű polgár házából elrabolta a pálosok kincseit. A kolostort végül Lazarus von Schwendi csapatai foglalták el és rombolták le 1566-ban, vagy 1567-ben.

A régészeti fektárások megkezdéséig csak egy 7 m magasságú falcsonk jelezte az egykori gazdag kolostor helyét. Az első kisebb ásatásokra Peter Tajkov vezetésével került sor 2011-ben. Megállapították, hogy a romokat az eltelt század során megbolygatták. A részletes feltárások 2018-ban kezdődtek Sine Metu Polgári Társulás megbízásából és finanszírozásával,  Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezetésével. Ekkor kerültek elő egy nyölcszög alakú bástya falai az épületegyüttes délnyugati részén.  Felszínre került a kolostor teljes megmaradt temploma is. A boltozott kolostortemplom egyhajós épület volt, sokszög záródású szentéllyel (a szentély teljesen elpusztult, köveit alapjáig kibányászták). A templom hajója 16,5 m hosszú és 8,85 m széles volt, a falazat szélessége elérte az 1,40 m-t. A 2019-2020-as feltárások során kiderült, hogy a korábban bástyának feltételezett épület egy korábbi temetőkápolna volt és  ebbe a nyolcszögletű kápolnába temethették el hajdan Bebek Györgyöt. Ma a Tornagörgőn látható sírkövének másolata látható itt (galéria).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor