Salgó

Salgó

A vár rövid története

"Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt." - Petőfi Sándor

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól ÉK-re egy 625m magas vulkáni kúpont találjuk Salgó várát. A név jelentése "fénylő, ragyogó, verőfényes, napsütötte hely, hegycsúcs". Festői, zsákszerű egymásra rakódott szürke bazaltoszlopok fogják közre azt a magot, melyre a középkori vár épült.

A Kacsics nembéli Illés egyik fia volt az a Péter, akivel először 1246-ban találkozunk az oklevelekben, ekkor a füleki várbirtok határjárásában "Tarian" föld — vagy annak egy része — birtokosaként említik. Péter testvének utdajára, Tarjáni Miklósra kell gondolnunk akkor, amikor Salgó várának építése szóba jöhet. Tarjáni Miklós rokonaihoz hasonlóan behódolt 1308-ban Csák Máténak, sőt szűkebb köréhez tartozott még 1316-ban is. 1318-19 körül azonban sietve Károly Róbert oldalára állt, így fiai megőrizhették várukat és birtokukat. Rokonaik azonban elvesztették váraikat: Somoskőt, Baglyaskőt, Hollókőt és Sztrahorát.

A vár első okleveles említése (Castrum Salgow) 1341-ből való, amikor Somoskő határjárásakor a testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. 1345-ben egy oklevél II. Miklóst salgóinak, Illést szőllősinek nevezte. 1348. október 21-én a váci káptalan előtt Salgói II. Miklós (maga, valamint János és István nevű fiai nevében) valamint Illés fia: Dénes, fivéreivel Benedek, III. Miklós együtt elhatározták, hogy Tarján nevű, Salgó vára melletti birtokuk és Salgó vára kivételével minden birtokukon megosztoznak.

A vár és uradalma 1411-ben már a rokon Szécsényi Tamás unokája, Salgói Simon birtoka (erdélyi vajda, országíró, főajtónálló).

1450-ben Giskra huszitái foglalják el, és tíz évig fosztogatják a környéket. 1460-ban ostrommal veszi vissza Hunyadi Mátyás, aki a legenda szerint az ostrom során arcán megsebesült egy nyílvesszőtől. Annyira haragra gerjedt, hogy a szomszédos husziták által megszállt Zagyvafő várát földig romboltatta. 1460. október 7-én 12.000 aranyforintéit elzálogosította Szapolyai Imrének és általa testvéreinek: Miklósnak és Istvánnak. A Szapolyai család kezében hetven éven át tartott a főúri várrá vált Salgó fénykora, erre az időre esik teljes kiépítése is. Szapolyai István halála (1499) után fia János, a későbbi király (1526-1540) örökölte.

1481-ben névszerint ismert várnagya: Kartali Bornemissza György. 1527-ben I. Ferdinánd (1526-1564) hívének, Tóthi-Lengyel János kir. asztalnokmesternek adományozta, aki azonban az adományozást nem tudta érvényesíteni. Ugyanekkor János király a Füleket és Csővárat is Ráskaiaknak adományozta.

A Ráskaiak kihaltával Ráskai Dorottya férje, a főként Gömörben birtokos Bebek Ferenc tette rá kezét "örökség" címén a három nógrádi várra, s azokra 1544-ben I. Ferdinándtól — jelentős összeg fejében — adománylevelet is szerzett. Bebek 1548-ban királyi engedéllyel eladta Derencsényi Farkasnak.

A törökök 1554-ben foglalták el Salgót, Kara Hamza bég ágyúknak látszó fatörzseket húzatott a szomszédos hegyre, erre a megrémült védők Ságvári Simon kapitánnyal feladták a várat. Török őrsége 40 fő körül mozgott. 1561-ben a salgói törökök a somoskői vár magyar védőit megtámadták, amikor azok a vár alatt lovaikat legeltették. A cselvetésnek 12 magyar katona esett áldozatul.

1593-ban Fülek visszafoglalása után Prépostvári egri főkapitánynak feladták a török védők. Másik tanulmány szerint (1981-83-as ásatási eredmények) ostrommal vették vissza, a magyar tüzérség Kis-Salgó felől lőtte rommá az erődítést, ami leégett. Maga a birtoktest a Derencsényiek kihaltával a Balassiak kezére jutott, a később már csak "dirutum Castrum Salgo" — a lerombolt Salgó vára tűnik fel a peres iratokban. Salgó katonai szerepe végleg befejeződött, felépítésére nem tettek kísérletet.

Petőfi Sándor 1845. június 11-én látogatta meg a romokat s az élmény ihlette a Salgó c. romantikus költeményének megírására. A látogatás emlékét 1923-ban emléktáblával örökítették meg (galéria).

Források: Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1.; Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Feld István: Jelentés a salgói vár 1981–83. évi régészeti kutatásáról;

Hol található

Salgóbányán, a Vár u. végi parkolótól az Ifjúsági tábor mellett vezet az erdei út a várhoz (kb. 700 méter). Alatta a Mókus park pihenőhely. Az út vége meredek.