Salgó

Salgó

A vár rövid története

"Talán nem volt Magyarországon vár, mely olyan közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt." - Petőfi Sándor

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól ÉK-re egy 625m magas vulkáni kúpont találjuk Salgó várát. A név jelentése "fénylő, ragyogó, verőfényes, napsütötte hely, hegycsúcs". Festői, zsákszerű egymásra rakódott szürke bazaltoszlopok fogják közre azt a magot, melyre a középkori vár épült.

A Kacsics nembéli Illés egyik fia volt az a Péter, akivel először 1246-ban találkozunk az oklevelekben, ekkor a füleki várbirtok határjárásában "Tarian" föld — vagy annak egy része — birtokosaként említik. Péter testvének utdajára, Tarjáni Miklósra kell gondolnunk akkor, amikor Salgó várának építése szóba jöhet. Tarjáni Miklós rokonaihoz hasonlóan behódolt 1308-ban Csák Máténak, sőt szűkebb köréhez tartozott még 1316-ban is. 1318-19 körül azonban sietve Károly Róbert oldalára állt, így fiai megőrizhették várukat és birtokukat. Rokonaik azonban elvesztették váraikat: Somoskőt, Baglyaskőt, Hollókőt és Sztrahorát.

A vár első okleveles említése (Castrum Salgow) 1341-ből való, amikor Somoskő határjárásakor a testvérek: Illés és Miklós közös váraként szerepelt. 1345-ben egy oklevél II. Miklóst salgóinak, Illést szőllősinek nevezte. 1348. október 21-én a váci káptalan előtt Salgói II. Miklós (maga, valamint János és István nevű fiai nevében) valamint Illés fia: Dénes, fivéreivel Benedek, III. Miklós együtt elhatározták, hogy Tarján nevű, Salgó vára melletti birtokuk és Salgó vára kivételével minden birtokukon megosztoznak.

A vár és uradalma 1411-ben már a rokon Szécsényi Tamás unokája, Salgói Simon birtoka (erdélyi vajda, országíró, főajtónálló).

1460 nyarán Giskra huszitái foglalják el Andrisko és Uhrik vezetésével. Még ez év szeptemberében ostrommal veszi vissza Hunyadi Mátyás, aki a legenda szerint az ostrom során arcán megsebesült egy nyílvesszőtől. Annyira haragra gerjedt, hogy a szomszédos husziták által megszállt Zagyvafő várát földig romboltatta. 1460. október 7-én 12.000 aranyforintéit elzálogosította Szapolyai Imrének és testvéreinek: Miklósnak és Istvánnak. A Szapolyai család kezében hetven éven át tartott a főúri várrá vált Salgó fénykora, erre az időre esik teljes kiépítése is. 1481-ben a várnagy Kartali Bornemissza György volt. Szapolyai István halála (1499) után fia János, a későbbi király (1526-1540) örökölte.

1527-ben I. Ferdinánd (1526-1564) hívének, Tóthi-Lengyel János kir. asztalnokmesternek adományozta, aki azonban az adományozást nem tudta érvényesíteni. Ugyanekkor János király a Füleket és Csővárat is Ráskaiaknak adományozta.

A Ráskaiak kihaltával Ráskai Dorottya férje, a főként Gömörben birtokos Bebek Ferenc tette rá kezét "örökség" címén a három nógrádi várra, s azokra 1544-ben I. Ferdinándtól — jelentős összeg fejében — adománylevelet is szerzett. Bebek 1548-ban királyi engedéllyel eladta Derencsényi Farkasnak.

A törökök 1554-ben foglalták el Salgót, Kara Hamza bég ágyúknak látszó fatörzseket húzatott a szomszédos hegyre, erre a megrémült védők Ságvári Simon kapitánnyal feladták a várat. Török őrsége 40 fő körül mozgott. 1561-ben a salgói törökök a somoskői vár magyar védőit megtámadták, amikor azok a vár alatt lovaikat legeltették. A cselvetésnek 12 magyar katona esett áldozatul.

1593-ban Fülek visszafoglalása után Prépostvári egri főkapitánynak feladták a török védők. Másik tanulmány szerint (1981-83-as ásatási eredmények) ostrommal vették vissza, a magyar tüzérség Kis-Salgó felől lőtte rommá az erődítést, ami leégett. Maga a birtoktest a Derencsényiek kihaltával a Balassiak kezére jutott, a később már csak "dirutum Castrum Salgo" — a lerombolt Salgó vára tűnik fel a peres iratokban. Salgó katonai szerepe végleg befejeződött, felépítésére nem tettek kísérletet.

Petőfi Sándor 1845. június 11-én látogatta meg a romokat s az élmény ihlette a Salgó c. romantikus költeményének megírására. A látogatás emlékét 1923-ban emléktáblával örökítették meg (galéria).

Források: Cs.Sebestyén Kálmán - Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni új almanach 1.; Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Feld István: Jelentés a salgói vár 1981–83. évi régészeti kutatásáról;

Salgó rekonstrukciós rajzait a Pazirik Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Salgóbányán, a Vár u. végi parkolótól az Ifjúsági tábor mellett vezet az erdei út a várhoz (kb. 700 méter). Alatta a Mókus park pihenőhely. Az út vége meredek.