Környe külterületén, a Vértessomló felé vezető út bal oldalán egy Árpád-kori rotunda romja található. Építési idejét a kutatók a 13. század utolsó harmadára teszik, az elpusztult Avas falu plébániája lehetett.
Környe első említése "Kernye" alakban 1238-ból ismert. Az Árpád-korban a Csákok voltak a terület birtokosai, Környe Gesztes várához tartozott. 1457-ben a gesztesi várnagyok Kernye-i vámosait említik, 1495-ben Bakócz Tamás Gerencsér várához Környét is megkapta ("...in possessione Kernye in comitatu Komaromiensi..."). Környe 1529-ben elpusztult.
Maga a templom 8 méter belső átmérővel rendelkezett, kívülről sokszögű, belülről kör alaprajzú hajóval és patkó alakú szentéllyel épült. A hajó közepén nagyméretű középpillér alapját találták meg az ásatáskor. A templomrom mellett 13. század végi érmékkel datált temetkezéseket tártak fel.
1971-ben adták át Környe melletti falaiban konzervált templomromot. E kis léptékű, alacsonyan fennmaradt és aránylag csekély látogatottságra számító romok bemutatását építészettörténeti jelentősége, jelen esetben a rotundának kívül nyolcszögű, belül kör alakú alaprajza, valamint a tér közepén érthetetlenül álló hatalmas pillér indokolja." - Sedlmayr János.
Források: Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1.); Sedlmayr János: Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállításai 1971-1972; Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján (2011);
Környét Vértessomló felé elhagyva az út bal oldalán található a templom konzervált romja. Szabadon látogatható.
Szélesség: N - 47°31'44.4"
Hosszúság: E - 18°21'06.8"
