Geczelfalva Bajcsy-torony

Már 1387-ben említik az Árván székelő Bajcsy családot a "Geczelfalvi" előnévvel. A települést a 14. században alapították, elő említése 1415-ből ismert. Geczelfalva/Geczel ma már nem létezik. Bár 1870-ben még 19 háza és 102 lakosa volt, fokozatosan elnéptelenedett és a 20. században Poruba része lett.

1551-ben I. Ferdinánd király címeres nemesi levelet adományozott Ürögi Bajcsy Antalnak és Jánosnak. Bajcsy Antal fia Sebestyén 1573. október 15-én Miksa királytól új adományként megkapta Árvában Geczelowecz [Geczelfalva]  és Benyowalehota [Benyólehota] településeket,  Pozsony megyében Nagygwthor [Nagygutor]  és Kysgwtor [Kisgutor] településeket, amiket eddig is bírtak. ("Noua donatio certorum bonorum Egregio Sebastiano Baychy, filio egregy condam Anthony Baychy modo infrascripto facta."). 1608-ban Thurzó György Geczelowecz településen kúriát adományozott Bajcsy Péternek. Bajcsy bizalmasa volt Thurzónak, 1603 és 1619 között Árva alispánja és örökös megyefőnöke is volt.  A geczeli birtoknak egy részét  1723. jan. 19-én  a nádor isztebnei Dávid Imrének adta, miután azt elvették Bajcsy Gábortól hűtlensége miatt. Azonban miután a néhai Bajcsy Péter viszont a Dávid család isztebnei jószágában volt részes, egy családi kiegyezés folytán a két család az ősi tulajdonú birtokok közös ura maradt. A Bajcsy - Dávid család a 19. század első feléig birtokolta Gecelt a Bajcsy család itteni ágának kihaltáig, majd a Csaplovics családé lett.

Vályi András írta 1794-ben: "Geczel. Tót falu Árva Vármegyében, birtokosa Bajtsi Uraság, lakosai Lutheránusok, fekszik Árva vize mellett, Alsó Kubintól, és Nagyfalutól mintegy fél órányira, határjának egygyik része igen termékeny lapály, déli részében pedig kies ligetek vagynak, legelője jó, fája tűzre, és épűletre elég, nevezetesek szarvas gombáji, második osztálybéli."

1848 májusában az árvai szlovák nacionalisták ebben a toronyban 7 pontban írták le követeléseiket, amelyekben a magyar és a szlovák nyelv egyenlő jogait követelték, hogy Árva népének legyenek képviselői a gyűlésben, helyi szlovák nyelvjárásokban tanítsanak, vagy a szlovák tanárok képviseletét biztosítsák az egyetemeken.

A Bajcsyak reneszánsz kúriájáról kevés információ van. Ma már csak az u.n. Bajcsy-torony maradt meg az egykori épületből, egyes források szerint ez volt a fegyvertár. 2019-től körülbelül hároméves felújítás után a műemlék a belső és külső részén megőrizte rom jellegét. Hogy mikor bontották le a kúria többi részét, arról nem találtam adatokat.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor