Nagybiccse

Nagybiccse

Thurzó várkastély

Nagybiccse területe az Árpád-korban a nyitrai püspökséghez tartozott. Birtokként 1234-ben említik először terra Bycha alakban.

IV. Béla 1250-ben a trencsénmegyei Biccse ("in terris nomine Byucha") és Hoznucha földeket, melyeket előbb a tatárjárás után mindenéből kifosztva maradt File bánnak adott, ennek bizonyos orosz hadjáratban történt halála után fiainak: Istvánnak és Miklósnak adja az eladási engedély fenntartásával.

Biccse 1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevelében szerepel először városként.

Szentmiklósi Pongrác még 1454 előtt elfoglalta Biccsét a nyitrai püspöktől és egy 1454-es oklevél egy torony köré épült fortaliciumot említ ("Fortalicium episcopatus ecclesie Nitriensis Piche in circuitu cuiusdam turris constructum."). 1466 előtt Hági Ferenc trencséni főispán zálogbirtoka volt, majd 1468-ban Podmanicky Balázs birtokolta szintén zálog jogon. Az ő 1477-ben történt halála után Mátyás király zsoldoskapitányának, Tettauer Vilmosnak adományozta. Ettől kezdve a hricsói váruradalom része.

1497 jan. 20-án Szapolyai István nádor felszólítja Thetur [Tettauer] Vilmos fiait: Jánost, Györgyöt és Lászlót, hogy a Mátyás király által Thetur Vilmosnak adományozott trencsénmegyei Hricsó várát, Biccse várkastélyt ("castellum Byche") és várost adják vissza Podmaniczky Balázs fia Lászlónak.

II. Ulászló 1500-ban Imreffy Mihálynak adta Hricsó várát és Biccse várkastélyt az erdélyi Csicsó váráért cserébe.

1509 május 16-án a nyitrai káptalan előtt Podmaniczky Vencel a trencsénmegyei Ricsó vára, Biccse várkastély ("...ac castelli et oppidi Bycha vocatarum in comitatu Trinchiniensi...") és város felkérésétől eltiltja Megyeri Imrefy Mihályt és fiát, Jánost. 1536-ban újra a Podmaniczky testvérek nyerték János királytól és I. Ferdinánd alatt is megtarthatták. 1547-ben a castellum elpusztult.

1559 kezdetén, Podmaniczky Rafael halálát és családja fiági kihalását követően megindult osztozkodásban Thurzó György és Ferenc Hricsó várát és a Biccse mezővárost (kivéve a biccsei kastélyt és a hozzá tartozó 50 jobbágyhelyet, amelyek átmenetileg Podmanczky özvegyének a kezén maradtak) kérték zálogba az uralkodótól (a szomszédos Lietava ekkor már Thurzó birtok volt). A 12000 forintnyi zálogösszeget Thurzó nem tudta kifizetni, ezért a birtokokat az ezt kifizető vingárti Horváth Gáspár magyar királyi kamarásmester özvegye, Johanna de Lykerka szerezte meg. Végül 1563-ban Thurzó Ferenc volt nyitrai püspök váltotta ki 17000 forintért Biccsét és Hricsót. A zálog közvetlenül Thurzó halála előtt 1574-ben örökadományra változott ("Inscriptio castri Rychio et castelli Bychye vocatorum pro summa viginti millium ducentorum et quadraginta novem florenum Hungaricalium Magnifico Francisco Turzo modo infrascripto facta").

Thurzó a korábbi gótikus vizivár maradványait felhasználva négy kerek sakoktoronnyal megerősített három szintes, középen kaputornyos reneszánsz várkastélyt épített 1571 és 1574 között. A vizesárok felett két felvonóhídon keresztül lehet a várudvarba belépni. A kapu feletti felirat szerint a várat az alapjatól építették fel. A négyszög alaprajzú várkastély belső udvara a késő reneszánsz jegyében készült, elsődleges funkciója már a reprezentáció volt. Emeleti falait magyar és külföldi hősöket ábrázoló falképekkel díszítették, még a kémények oldalait is címerekkel és domborművekkel csinosították. A várkastély építésze a milánói Kiliano Syröth de Mediolano volt. Thurzó Ferenc a vákastély befejezését már nem érte meg, özvegye, a szigetvári hős Zrínyi Miklós lánya, Zrínyi Katalin és gyermekei vették birtokba.

A vártól elkülönülő késő reneszánsz épületetet, az un. Nászpalotát Thurzó György nádor építette 1601-ben a lányai esküvőjére. A díszes épület homlokzatát stukkó- és sgrafittódísz ékesíti. A földszinten négy boltozott helyiség van, köztük a konyhával, az emeleten egyetlen 34,5 × 12,5 m alapterülétű nagytermet alakítottak ki. A plafont kazettás famennyezet díszíti, alatta körbefutó festett frízzel. Hasonló falfestés díszíti az ablakfülkéket is, a terem egyik oldalán pedig fakarzatot emeltek a zenészeknek.

1605-ben Bocskai hajdúi és a török segédcsapatok feldúlták Biccsét, mely során a várkastély is megrongálódott. Később Bellosics hajdúkapitányt Illésházy nádor kivégeztette "Biccse vár és város barbár feldúlásáért". A megrongálódott kastélyépületet 1603-1612 közt Andreas Pocabello építette át.

Thurzó György nádor 1611 jan. 7-én Biccsén ítélte el Báthori Erzsébet csejtei úrőt a neki tulajdonított szadista gyilkosságok miatt. A tanúvallomásokból kitűnik, hogy Báthori Erzsébet Beckón, Sárváron, Keresztúron és Csejtén vadállatias kegyetlenségből többszáz leányt és asszonyt halálra kínoztatott és megöletett. Bűntársai közül a nádor özv. Nagy Istvánné Jó Ilonát és özv. Szeőch Benedekné Szentes Dorottyát előbb ujjaiknak hóhér keze által fogóval való kiszaggatására és azután máglyán való megégetésre, Ujváry, másként Ficzkó János inast lefejezésre és holttestének elégetésére, Boda Jánosné Beneczky Katalint pedig, mivel bűnössége még nem volt bebizonyitva, egy ideig fogvatartásra ítélte. Maga Báthori Erzsébet felett a nádor nem ítélkezett. A történészek mára megállapították, hogy a vádak koncepciósak voltak.

Egy 1612-es urbárium felsorolja Thurzó György biccsei uradalmát: Bytche arx [vár], Bytche oppidum [mezőváros], Mala Bytcza, Jeszenicza, Sztupne, Brwnisstje, Popradno, Szetiechow, Pssurnowicze, Petrowicze, Kolarowicze, Rowne et, Rimanowicze, Dluhepole, Horni Hriczow, Lehotka, Dolni Hriczow, Zawadka, Hluboke, Chotiessowa, Popradie, Thurzofalwa.

Thurzó György fia és örököse, Thurzó Imre Bethlen Gábor alvezére volt. Amikor fiatalon elhunyt, özvegyét, Nyáry Krisztinát 1624-ben Esterházy Miklós vette feleségül. Az özvegy kezével a biccsei várkastély átment Esterházy tulajdonba. Mivel a család székhelye Kismartonban volt, a biccsei kastély gazdasági feladatokat látott el, uradalmi tisztek laktak benne és börtönként is szolgált. 1649-ben Esterházy László elzálogosította Biccsét Illésházy Gábornak, aki a mezővárost tovább zálogosította a jezsuitáknak. Rákóczi László a levelezési szerint 1657 körül meg kívánta venni Biccsét Illésházytól, de az üzlet végül nem jött létre (Rákóczi a vásárlásra félretett összeget a kistapolcsányi és zborói építkezéseire költötte).

1708-ban megszállják a császári csapatok, akik között Juraj Jánosik, a későbbi híres rabló is szolgált.

1862-ben a várkastélyt és birtokot Esterházy Antal Pál herczeg Popper Lipót kereskedőnek adta el. A várkastélyban lakásokat alakítottak ki, míg a Nászpalota járásbíróság lett.

Az 1900-as évek elején Divald Kornél Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma c. munkájában részletesen leírta: "Egykor alighanem felső-magyarországi renaissance stílű, négyszögletes udvart körülzáró emeletes épület, sarkain hengeres bástyákkal, északnyugatra néző főhomlokzata közepén hatemeletes kaputoronnyal. Utóbbi előtt kis előudvar, amelynek külső falai hajdan az egész kastélyt övezték s főhomlokzat felőli részük, a bal oldali saroktorony előtt, még ma is rondellás. Az előudvar kapucsarnoka félköríves nyílású, kváderezett keretű, ívközeiben az egykori felvonóhíd láncainak való nyílások, háromszögletes ormán hármas címer: Magyarországé, Thurzó Ferencé és nejéé... (hármas halom felett lefelé fordított kettős strucctoll, patkó alakú motívumban csillag). A kapualjban kétfelől két-két lőrés. A kastély ablakai a földszinten átalakítva, az emeleten részben még kiugró, párkányos, négyszögletes kerettel bírnak. A kapu hatalmas, négyszögletes, kváderes keretének zárókövén szörnyeteg maszkja, félkörű nyílásának ívközeiben felvonóhídnak való nyílások. A kapu két felén falba karcolt groteszk díszítés, virágok között fantasztikus alak s e fölött balról Vénus(?), jobbról Mars. A kapu fölött két kariatidás, illetőleg atlaszos keretbe foglalt címer között, az ablak alatt felirat nagybetűkkel: Sub auspiciis pii inciutique caesaris Maximiliani II. electi Romanorum imperatoRis ac Germaniae Hungáriáé Bohemiaeque regis Franciscus Thurzó de Betlenfalva sumptibuus Propriis hoc opus a fundamento fieri curavit Errexitque anno Domini 1571. A torony harmademeleti két kis ablaka között félköríves, baluszter alakú pilaszterek közé foglalt predellás, konzolos párkányú fülkékben a Thurzó- és a Forgách-címer. A negyedik emelet két kis ablaka között festett óralap. Az új bádogtető oroszlános gyámköveken nyugszik. A torony alatt a földszinti kapualj bordátlan keresztboltos. Jobbra-balra két, egyszerű renaissance ajtó nyílik. Utóbbi fölött láncon mamutcsont maradványa. Az udvar négyfelől, pilléreken nyugvó félköríves árkádos folyosóval, e fölött toszkán oszlopos loggiákkal bír. Az emeleti folyosó fölött nyílt fafolyosó fut végig, hátsó falán zömök, négyszögletes sgraffito keretes ablakok. A bal oldali árkádsor közepén kezdődve, ennek felét lépcső foglalja el. Utóbbi felső végén, bal felé, ma ablakká átalakított vörös márvány ajtó négyszögletes féloszlopokkal tagolt ormában Thurzó Ferenc és nejének kettős címere F. T. és K. D. Z. betűkkel s 1574. évszámmal. Az emeleti folyosó falain véges-végig bibliai, antik és magyar hősöket ábrázoló alakok óriási chiaroscuro festményei és ékítményes keretbe foglalt latin verses feliratok. A lépcső felett kezdődőleg: Josua, Remus, a délkeleti oldalon: Romulus, Numa Pompilius, Arctaxerxes, Alexander magnus, Scipio maior és Attila, Sandanapales, Joannes Hunyadi Rey. Hungáriáé Gubernátor. A következő oldalon Nicolaus Eszterházy Regni Hungáriáé Palatínus, Paulus Eszterházy J. R. Princeps Aurei Velliferis Eques R. Hungáriáé Palatínus, Nicolai Eszterházy filius Carolus Magnus, Ladislaus rex Hungáriáé, Georgius Castriota, Episcopatum Dux Turcis Scanderbech dictus, Tamerlaus Schytarum Imperator, Sanctus Stephanus, Rex et Proto apostolis Hungáriáé, Braccius, Galeatius Stortia, Constantinus Magnus in hoc signo vinces (felirattal és emblémával). Accius. A torony felőli oldalon: Ludovicus Rex Hungáriáé, Titus Manlius, Matthias Rex Hungáriáé, Stephanus Báthory Rex Poloniae, Curtius (lóháton). A sarokban a csigalépcső fölött két allegorikus alak (csillagászok?). A lépcső felőli oldalon: Árpád, Lehel, Achilles. A torony, udvar felőli oldalán, négyszögletes kettős címer T. és J. F. felirattal (Thurzó- és Forgáchcímer) 1619-ből. A toronnyal szemben levő szárny felereszti tetejéből magas, franciás kémény mered az ég felé, alsó felében arkatutás fülkékben, spanyolos viseletű domborművű alakok, ezek felett egy-egy kisebb kettős arkatura, az egyiken évszám 1574. Ez a belső vár, amely előtt tágas épületnégyszög van. Ennek két szárnya új. A harmadik, a nyugati, régi, emeletes, a földszinten bemeszelt, az emeleten ma is eléggé ép, sgraffito keretes ablakokkal. A földszinti sgraffitók ornamentálisak, csigás lcvélindákból összeróttak. Az emeleteken csigás indák között kétfelől egy-egy sibilla és antik hős, a kapu feletti ablakon ezek alatt még kerubfejek. A kapu külső kerete is sgraffitós s atlaszos pillérei tetején két allegorikus alak állott, a jobb oldali még ma is megvan s Dignitast ábrázolja. A kapu faragott belső kőkerete pompás; keskeny, csigás konzolokban végződő pilaszterein attikai párkány, ezen hasonló, de díszesebb konzolos párkánnyal betetőzött orom, amelynek négyszögű mezejében két dalmatikás angyal kettős címert tart, babérkoszorúba foglalva: G. T. D. B. F. és B. C. D. C. Z. M. betűkkel. A kapu oromfríze hullámos indákkal, közepén maszkkal ékes, párkányán alul tojássor, e fölött rózsákkal váltakozó csigás gyámköves léc. Az orom két sarkán két kőből faragott nőalak ül, a közepén delfines keretben feliratos tábla, tetején angyaloktól tartott, ma letakart címerrel. A felirat ez: Spectabilis ac magnificus Dominus Georgius Thurzó de Bethlenfalva Comes Comitatus Arvensis, Pincernarium Regalium Hungáriáé magister ac sacrae caesareae regieque Majestatis consiliarius ex auctore paterno pro solemnitute nuptiarium clarissimarium filiarum suarum a Domino Deo sibi donaturum. Si Dominus Deus tarn diveas superstites esse volluerat, Palatium hoc fieri et extrui curavit Anno Domini 1601. A lakodalmas ház teteje új, párkánya csigás gyámköveken nyugszik, ezek között hosszúkás, négyszögű keretekben sgraffito állatok és mindenféle fantasztikus állatok. A ház sarkai is sgraffito ornamentumosak. A hátsó homlokzat közepén, a lépcsőnek megfelelő, négyszögletes kiugrás. "

Jelenleg a kastélyban levéltár van és éppen felújítják. Belseje nem látogatható (2022).

Források: Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 2 füzet. (Budapest, 1927.); Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.); Zuzana Ludiková: SOBÁŠNY PALÁC V BYTČI; Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében; http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet; Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai (Művészettörténeti Füzetek 26); Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563); Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma; Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felső-Magyarország - A vágvölgyi megyék. - Trencsénmegye. Lovcsányi Gyulától;

A kastély udvaráról készült felvételeket Szegedi Szabolcs készítette.

Hol található

Parkolni mellette több helyen is lehet, pl. a Hollého utcában lévő parkolóban. Jelenleg nem látogatható (2022).

Szélesség: N - 49°13'13.0"
Hosszúság: E - 18°33'33.7"