Rezi

Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomit szikláin áll. 1236-ban zalai várföld néven emlegetik a források: Rezy terra castensis de Zala. A korabeli források szerint IV. László király Rezi uradalmát elcseréli Tomaj nembéli Tibával annak boldogkői uradalmáért. Tőle fegyverrel ragadta el Pécz nembéli Apor. A várat valószínűsíthetően a falu tulajdonosai, Apor és Lukács építethette, bár néhány helyen valószínűsítik, hogy a lakótornyot a Tátikát is építtető Zlaudus veszprémi püspök emeltethette.

A XIV.század elején a Kőszegieké a vár, tőlük 1321-ben Károly Róbert seregei ostrommal veszi el. Rezi várát ilyen néven először 1378-ban említi először oklevél - ekkor adományozta I.(Nagy) Lajos király a várat összes tartozékával együtt Lackfi István nádornak.

1397. febr. 27-én Zsigmond király Lackfi István nádort hűtlenség miatt lefejeztette a Kőrösi gyűlésen. Összes birtokát elkobozták. 1399. jan. 17-i levelében Zsigmond utasította Rezi és Tátika királyi várnagyait, hogy a keszthelyi polgárokat régi szabadságaikban ne háborgassák. 1401-ben Eberhart zágrábi püspök és testvére kapták adományba. 1415-ben Tátikával egyetemben még az ő tulajdonuban van, de a püspök halála után visszaszáll a koronára. 1421-ben 10 000 arany forint fejében Zsigmond elzálogosítja a várat és uradalmait Medvei János zágrábi püspöknek és Medvei Rudolfnak. Tőlük 1427 júniusában hatalmaskodások miatt elveszi és gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozza (pl.: 1423-ban Zsigmond utasítja Gersei Pető Jánost, Zala vármegye főispánját és Tátika vár várnagyát, hogy Bothka Péter rezi várnagy ellen járjon el, aki Szánthó mezőváros [Zalaszántó] királyi polgárait és hospeseit háborgatta).

1440-ben a Pethők I. Ulászlót támogatják Erzsébet királyné ellenében, ezért az utóbbi Zágorhidai Gyögynek adományozza Rezi várát is, de ténylegesen soha nem birtokolta.

1450-ből fennmaradt egy oklevél, miszerint gersei Pethő László és Pető Tátika és Rezi birtokaik után lucrum Camere (kamara haszna) fejében 1 pint bort kell adózzanak (galéria).

Mátyás király halála után Miksa császár trónkövetelőként fellépve megszállja a Dunántúl jeklentős részét. Rezi vára is a németek kezére kerül. Kinizsi Pál foglalta vissza 1491-ben (ez volt a híres fekete sereg utolsó hadjárata). Ez után a várat jelentősen megerősítették.

Pethő János Rezibe költözését Keszthely 1548-as felégetése utánra tehetjük. 1550-ben már források is igazolják. A török időkben a népes Pethő család egyik részének Rezi volt a menedéke, a másik felének Tátika.

Rezi először 1550-ben került veszélybe, mikor a törökök Veszprém felől Tátikáig, Sümegig nyomultak előre, de ostromra nem került sor. Az 1554-es török rablóhadjárat végig pusztította a Balaton északi részét, így valószínűleg Rezit is támadták. A várat 1555-56 körül királyi parancsra megerősítették (3 méterrel megemelték az udvar falait, így azok kb. 9 méter magasak lettek).

Rezi végvárrá válása Hegyesd 1561-es eleste után következett be. 1561. ápr. 18-a előtti napokban a törökök váratlanul megjelentek Tátika és Rezi alatt, de a környék feldúlása során a várakat nem ostromolták. Hegyesd 1562-es visszafoglalása után a veszélyezettség csökkent. Giulio Turco 1571-72-es felmérése során a várat még jó állapotban láthatjuk.

1571-ben a gersei Pethő család úgy határozott, hogy az eddigi 12 helyett csupán 5 darabontot tartanak fenn Rezi várában, hiszen komoly harci szerepe nem volt. A család anyagi hanyatlása után pedig fenntartása nagy gondot jelentett, ezért a várat sorsára hagyta. Lehetséges, hogy a szomszédos Tátika 1589-es ostromakor pusztult el. Egy 1592-ben kelt oklevélben már "dirutis castris Rezy", azaz rombadőlt Rezi várról olvashatunk.