Végles (Vígľaš)

Végles várának első említése 1390-ből ismert. Engel Pál szerint a vár korábban épült, és azonos lehet azzal a Zólyom közeli Liget nevű vadászkastéllyal ("in Liget, loco venationis nostrae)"), ahol I. Lajos király gyakran tartózkodott 1368 és 1381 között. 1380. aug. 27-én I. Lajos itt kibocsátott oklevelében már várként hivatkoznak rá ("in castro nostro Ligeth"). Régészetileg igazolták ennek a korai várnak bizonyos részeit, de a 14. század utolsó harmadában történt átépítés jelentősen átalakította és részben eltüntette ezt a korai várat.

I. Lajos és Zsigmond király is többször tartózkodott Véglesen, amiről az itt kiadott okleveleik tanúskodnak.

1424-ben Zsigmond több várral együtt Véglest is feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta. 1429-ben Czekei Márton a királyi várnagy és Chery Péter az alvárnagy. Legfőbb feladatuk a királyi vadászatok lebonyolítása volt.

1438-ban Habsburg Albert elvette anyósától a Zsigmond által neki adományozott birtokokat, csak Zólyom, Végles, Saskő, Dobronya és Lipcse várait hagyta meg neki. 1439-ben ezek a várak is Erzsébet királyné tulajdonába kerültek, aki Albert halála után már önállóan intézkedik róluk. A Justh családi levéltár szerint Albert király Cserép várát elcserélte Kussowi (Justh) Jodokkal Véglesért, ami ekkor Justh honor birtoka volt.

1440. aug. 5-én Erzsébet királyné Végles várát és uradalmát átengedi zálogul Eberstorff Reinprecht-nek, mert az Staincz várát és városát Morvaországban neki átengedte, és 5000 forintot is adott. (galéria). A királyné behívta Giskrát az országba és Zólyom várának urává tete meg. Giskra a királyné nevében Végles várának élére saját emberét, Kussowi Jodokot (Jost, Just) és Cernin Henniget nevezte ki, de a vár továbbra is a királyné tulajdona volt. 1446-ban a magyar főurak és Giskra között egyezség jött létre, melyben 4 zólyomi várat, Véglest, Saskőt, Dobronyát és (Zólyom)Lipcsét örökjogon átengedték Giskrának. 1455-ben Henning a véglesi birtokrészét eladta Kussowi Jodoknak.

1451-ben Jodok Hunyadi János kormányzó híve lett, így megtarthatta Véglest Mátyás király uralkodása alatt is.

Mátyás király 1464. 07. 30-án kiadott oklevele szerint még ekkor Jodok ("Cwsaw-i Jodok") Végles ("Wyglesch") várának kapitánya. Halála után fia, Justh András birtokolta Véglest. 1492-ben II. Ulászló király megtiltotta a zólyomi és a dobronyai várak várnagyainak és embereiknek, hogy Justh András erdejébe belépjenek és ott bármifajta vadakat vagy vadat fogjanak.

1497-ben Ráskai Balázs kiváltotta Justh Andrástól és cserében Solymár váráért adományt kapott rá. 1520-ban Ráskai Gáspár kezén volt. Mohács után Ráskai Gáspár és testvére is Szapolyai János király híve lett. A Ferdinánd-párti zólyomi kapitány, Thurn Kristóf 1530 körül megszállta. Thurn jún. 7-én elfoglalta és kifosztotta a garamszentbenedeki apátságot. Az értékeket és a levéltárát is Végles várába szállította.

1542-ben a besztercebányai X. törvénycikk rendelkezik a Mária királyné (II. Lajos özvegye) nevében Thurn által elfoglalt Végles, Lipcse és Dobronya várak visszaadásáról, mivel ezeket Thurn a maga és családja számára foglalta el. Véglest Ráskai Istvánnak kell visszaadni, Dobronyát Werbőczy Imrének, Lipcsét a Nagylucsei Lipcsei és Dóczi családoknak.

1549-ig Thurn családja birtokolta Véglest, amikor is visszaszállt a királyra. Érdekesség, hogy 1547-ben egy inventárium szerint a várban 4681 db ólommal bevont ágyúgolyó volt. 1549 után valamikor Pethő János vásárolta meg a véglesi uradalmat a királytól.

1551-ben a király Végles várát 9000 forintért megvásárolta Pethő Jánostól. Előzőleg a Kamara megerősítette Pethőt a birtokban Bánffy László ellenében. 1552-ben Végles kapitánya, Maschko Menyhért 250 lovasával részt vett a palásti vesztes csatában, ahol fogságba is esett és csak váltságdíjért szabadult. 1557 februárjában még Masko a véglesi kapitány, de még ebben az évben egy peres irat Thayninger Egyed véglesi várnagyot említi.

A király 1558-ban 20500 aranyért Dobó Istvánnak adja zálogba. Dobó rokonát, Zeleméry Lászlót nevezte ki a vár élére, aki megerősíti azt, tornyot és bástyát is építtet 1566-ban. Zeleméry 1564-ben egy nagyobb török portyát űzött el a vár alól.

1568-ban a Dobótól visszaváltott várat Miksa király Balassa Farkasnak adta zálogba 10000 aranyért.

Balassa Farkas özvegye báró Zay Lászlóhoz ment feleségül, aki Végles kapitánya is lett. Végles várának 1/3 része Zay Lászlóhoz került, 2/3 része Balassi Lászlóhoz. A király Zay László részét visszaváltotta, 1581-ben már nekik fizet ki Rudolf király harmadik részletként 7000 forintot Végles vár 1/3-ért.

1575 júliusában törökök elfoglalták Kékkő és Divény várát. A bányavárosok védelmében a Haditanács számos intézkedést hajtott végre, pl. a Szalatna völgyét Zólyom és Végles előterében tóvá duzzasztották. Az 1578. évi 27. tc. elrendelte, hogy Liptómegye 12 napi kézi és fuvarmunkát végezzen Végles erődítésénél. 1582-ben 100, 1583-ban 200 német zsoldos volt a vár őrsége.

1585-ben elhunyt Balassa László, aki Véglesen kelt végrendeletében javait Balassi Bálintra, Ferencre és Balassa Andrásra hagyta. Egy hónap múlva Ernő főherceg megparancsolta a véglesi kapitánynak, Tapolcsányi Jánosnak, hogy a várat adja át Balassa Andrásnak. Balasssi Bálint el akarta foglalni Véglest, de ebben Dobó Ferenc Dunán inneni főkapitány megakadályozta. Végül Ernő főherceg megelégelte a Balassa rokonok torzsalkodását, és mind a 3 Balassát kizárta a véglesi birtokból. Végles királyi döntéssel Balassa Andrásé lett, de a király megtartotta az 1/3-át.

1585. 08. 01-én Ernő főherceg panaszos levelet írt Szinán budai pasának a törökök Végles környéki portyázása miatt.

1589-ben részben leégett a vár. Thanhauser Honor véglesi kapitány Körmöcbányától kért segítséget a vár helyreállítására.

1591-ben Balassa András még nem tette le a zálogösszeget Véglesért, ezért a Magyar Kamara Mátyás főherceget kérdezte, hogy nem lehetne e a várat másnak zálogba adni. 1592-ben Balassa Zsigmond és Imre kijelentette, hogy Véglest átadták Őfelségének. Mátyás főherceg 1593. május 23-i levele alapján viszont még midig a birtokukban volt. Végles birtokáért viszont Balassi Bálint is bejelentkezett a főhercegnél, akit a levelezései alapján már bosszantotta a Balassák viszálykodása.

1605 év elején a visszavonuló Basta hadait üldözve Bocskai hadvezére, Rhédey Ferenc rövid ostrommal vette be Véglest, Zólyom várát, Besztercebányát, majd Lévát. Innen Nyitra elfoglalására indult. Végles csak a bécsi béke megkötése tán került vissza a királyi Magyarországhoz.

1607. júliusában a véglesi uradalmat a kamara átadta Pogrányi Benedeknek.

Bethlen Gábor hadjáratai alatt többszöt is megszállták a várat az erdélyi hadak (Pogrányi György Bethlen híve volt). 1621-ben Daróczi István és Herencsényi István füleki kapitányok elfogták Bethlen hívét, a betegeskedő Rhédey Ferencet, aki Füleken el is hunyt. Bethlen hadai Végles alatt Daróczi csapatait megverték és magát Daróczit is elfogták, akit később Várad főterén karóba húztak Rhédey halála miatt. Herencsényi nem sokkal később feladta Fülek várát Bethlennek. 1624 májusában vonultak ki a várból Bethlen katonái.

1631.09.17-én Pázmány Péter bíboros kérte Végles uradalmának egyházi kézbe avló adását, de ez nem történt meg.

1636. július 4-én összeírták a vár épületeit és fegyvereit. "...az negyedik kis kerek bastia penigh 16 lépésnyi kerületü..." A várban volt ekkor istálló, szerszámos ház, három lóistálló hat-hat lóra, deszkákkal elrekesztve. Külső vár kerítése "boronabol rottak huszonket ölni keritest, mellynek az közit mind földel töltötték megh". Régi és új fegyverek: "halabárdok" kétkéz pallos, rézfecskendő, "harom kis tungban vas suliom", szerszámok. Fenyőszurkos koszorúk, tüzes nyilak, vas szigonyok nyél nélkül. "Vas lampas serpenyü", kővágó csákány, puskapor, kanóc, tüzes labdák cserépben. Tarackok összeírása, öntés éve pl. 1532. feliratok, címerek, pl. "Christoph Fon Turu" neve és címere, helyük a bástyákon; a bástyák nevei. A vár és birtok ekkor Pogrányi János záloga.

1638-ban gróf Csáky László szerzi meg Véglest örök adományként.

1678. nov. 23-án a bujdosók Teleki Mihálynak írt levele szerint Végles vára a kezükön volt: "Már Isten kegyelmességébül mind az egész bányavárosok, azok körül levő várak: Zolyom, Lipcze, Végles, Devin, Kékkő, Saskő, Revistye kezünknél levén... " A levél második felében az szerepel, hogy a császári csapatok Leslie tábornok és Koháry vezetésével visszafoglalták a bányavárosokat és a várakat is.

Thököly és a török Ibrahim budai pasa 1682-ben ostrommal foglalták el Füleket. Végles is megnyitotta kapuit a kurucok előtt és Jánoky Zsigmond lett a várnagy. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után Thököly és seregei kiszorultak Zólyom vármegyéből.

1690-ben az Esterházy család zólyomi ága vásárolta meg a várat és uradalmát és az ő tulajdonuk maradt 1869-ig.

a Rákóczi-szabadságharc kitörése után 1703 őszén Géczy Zsigmond, Thököly volt kapitánya rajtaütéssel foglalta el Divényt és Véglest a kurucoknak. November 15-én a császári csapatok vereséget szenvedtek Zólyom alatt, Bercsényi nov. 23-án ostrommal foglalta el Zólyom városát.

1708 október végén Bercsényi őrséget akart rendelni a várba, de Viard császári csapatai megelőzték a kurucokat és megszállták Véglest. A szabadságharc végéig 40 fős császári őrség volt a várban. 1711 után Az Esterházyak visszakapták a várat és uradalmi központként használták. A véglesi uradalom irányítása kezdetben a lévai felügyelőség alá tartozott, majd 1794 után a nagybiccsei kerület prefektusának hatáskörébe került, akinek székhelye kezdetben Nagybiccsén volt, és a kismartoni központi vagyonigazgatóság alá tartozott.

1869-ben a volt 48-as honvéd ezredes, Nemeskéri Kiss Miklós vette meg a véglesi uradalmat az Esterházyaktól. Nemeskéri 1870-ben vadászkastéllyá építtette át. Fia, Pál 1908-ban eladta a birtokot Habsbusg-Tescheni Frigyes főhercegnek. Trianon után a csehszlovák Állami Erdőigazgatóság költözött az épületbe.

1945 februárjában a szovjet és német csapatok közötti küzdelemben a vár kigyulladt és megsérült. A romos és elhagyott várat 2009-től luxus szállodává építették át.