Máslak földvár

Máslak (románul: Mașloc , németül: Blumenthal) vára nem szerepel okleveles, vagy történeti forrásokban. Jellege alapján Árpád-korinak gondolják a szakemberek, de felmerült a 14. század is. Ennek eldöntéséhez régészeti kutatás kellene.

Rómer Flóris az 1870-es években a terepbejáráskor megállapította, hogy Máslak határában egy kettős sánccal körülhatárolt földvár áll, és rajzot is készített róla (galéria);

Borovszky Samu Temes vármegyét bemutató munkájában Reiszig Endre írta meg a település rövid történetét: "A középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Machalaka, Makalaka, Mathalaka alakban, már egyházas helyként fordul elő. 1471-ben, a Szeri Pósafiak kihaltával, a Guthi Országh- és a Nádasdi Ongor-család nyerte adományul. 1475-ben, midőn kérésükre az adományt újból átírták és megerősítették, Máslakot már oppidumnak (város) nevezi a megerősítő levél; 1506-ban azonban már egyszerűen csak birtok és a sződi várkastély tartozéka. Az 1561. évi összeírásban szintén elhagyott faluként van feltüntetve s ekkor Mágócsy Gáspár és Liszthy János voltak a földesurai. A török hódoltság megszüntével: 1717-ben eszközölt összeírásban Maschlok alakban fordul elő, 14 házzal, de az 1723-25. évi és az 1761. évi hivatalos térképeken már csak pusztult helyként szerepel. 1770-71-ben németek telepedtek le a régi Máslak helyén, a hol 93 házból álló telepet építettek. Az új telep neve Blumenthal lett, ama virágos völgy után, hova e gyarmatosok telepedtek. ... A község melletti dombon, a németek letelepülésekor egy várrom volt, a melynek kőanyagából a települők épületeik alapjait rakták le. Ma már nyoma sincsen. A község határában van az u. n. "török kút", mely még a török világból ered."

A falu feletti 182 méter magas dombon áll az ovális alaprajzú, 80x40 méteres vár markáns sánca. A területen legeltetés zajlik, ezért nincs cserjével és gazzal benőve, ami nagyban megkönnyíti az áttekinthetőségét (2024).

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor