SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!
A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.
Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.
Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:
Magyar várak, várromok, Árpád-kori és középkori templomok, kastélyok folyamatosan bővülő katalógusa
GENIUS LOCI
A hely szelleme...
A mai globalizálódó világban, a rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni történelmünkről, őseink hagyatékáról. Ez a weboldal szeretne bepillantást nyújtani - a teljesség igénye nélkül - eleink életébe, építészetébe, felkelteni az érdeklődést váraink, templomaink, kastélyaink, történelmi emlékhelyeink iránt. Nem titkolt célunk, hogy kedvet kapva minél többen látogassanak el ezekhez az impozáns romokhoz, várakhoz, templomokhoz, illeve a várak történetét bemutatva árnyaljuk a képet pusztulásuk okairól, körülményeiről.
Váraink zöme az 1242-es tatárjárás után épült, amikor is IV.Béla király meghirdette várépítő programját:
„Miután birodalmunkat a barbár népek elpusztították és az a tatárok zsarnoksága által isten engedelmével vagy rendeletére egészen feldúlatott, attól való félelmünkben, hogy országunk végkép kimerül és azt óhajtva, hogy az isteni rendelkezés folytán nekünk hódoló népnek maradványai biztonságban legyenek, főuraink tanácsának meghallgatásával maghagytuk, hogy koronánk minden országának alkalmas helyén erősségeket építsenek, várakat emeljenek, hogy a nép, ha ismét ellenség tör reá, oda meghúzhassa magát és ott védelmet találjon. És hogy ez a jótékony gondoskodásunk annál könnyebben vezethessen a kivánt eredményhez, azt az eljárást követtük, hogy ha magánember birt egy erős fekvésű helyet, azt csere útján vagy más igazságos módon államivá tettük, hogy azon a nép sokasága várat építsen. Ha pedig királyi birtokon volt az ilyen megfelelő hely, azt átadtuk használatra magánosoknak, az egyházaknak vagy főpapoknak. Így akartuk elérni, hogy az erős helyek mindíg azokra bizassanak, kiknek gondoskodása által minél számosabban találhassanak menedéket ugyanott, hol előbb senki vagy csak kevés ember talált.”
De ugyanez a gondolat fogalmazódik meg például 1577-ben is, amikor a haditanács a várak fontosságát említi a török elleni harcban: "A várrendszer az egyetlen eszköz, mely által Felséged az ellenség erejét és előrenyomulását feltartóztatni képes, és amely mögött országai és népei biztonságban lehetnek"
A várak jelentősége a 17. század végén, a 18. században megszűnt, a hatalom reprezentációi immár a kastélyok voltak, amelyek sokkal kényelmesebb körülményeket biztosítottak a tulajdonosaiaknak. A még álló várak jórészét tulajdonosaik elhagyták, köveiket a lakosság hordta szét. Egy-két nagyobb várat még kiépítenek korszerű erődítménnyé a helyőrségek számára, de a 19. századi tüzérségi fejlődés már ezeket is elavulttá teszi.
A weblapon található galériák munkatársaink és barátaink által készültek nagyrészben, de természetesen felhasználjuk mások képeit is, amennyiben hozzájárulnak.
