Magyar várak, várromok, Árpád-kori és középkori templomok, kastélyok folyamatosan bővülő katalógusa

A mai globalizálódó világban, a rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk megfeledkezni történelmünkről, őseink hagyatékáról. Ez a weboldal szeretne bepillantást nyújtani - a teljesség igénye nélkül - eleink életébe, építészetébe, felkelteni az érdeklődést váraink, templomaink, történelmi emlékhelyeink iránt. Nem titkolt célunk, hogy kedvet kapva minél többen látogassanak el ezekhez az impozáns romokhoz, várakhoz, templomokhoz.

IV.Béla Váraink zöme az 1242-es tatárjárás után épült, amikor is IV.Béla király meghirdette várépítő programját:
„Miután birodalmunkat a barbár népek elpusztították és az a tatárok zsarnoksága által isten engedelmével vagy rendeletére egészen feldúlatott, attól való félelmünkben, hogy országunk végkép kimerül és azt óhajtva, hogy az isteni rendelkezés folytán nekünk hódoló népnek maradványai biztonságban legyenek, főuraink tanácsának meghallgatásával maghagytuk, hogy koronánk minden országának alkalmas helyén erősségeket építsenek, várakat emeljenek, hogy a nép, ha ismét ellenség tör reá, oda meghúzhassa magát és ott védelmet találjon. És hogy ez a jótékony gondoskodásunk annál könnyebben vezethessen a kivánt eredményhez, azt az eljárást követtük, hogy ha magánember birt egy erős fekvésű helyet, azt csere útján vagy más igazságos módon államivá tettük, hogy azon a nép sokasága várat építsen. Ha pedig királyi birtokon volt az ilyen megfelelő hely, azt átadtuk használatra magánosoknak, az egyházaknak vagy főpapoknak. Így akartuk elérni, hogy az erős helyek mindíg azokra bizassanak, kiknek gondoskodása által minél számosabban találhassanak menedéket ugyanott, hol előbb senki vagy csak kevés ember talált.”

A weblapon található galériák munkatársaink és barátaink által készültek nagyrészben, de természetesen felhasználjuk mások képeit is, ha azok beleegyeznek.

Újdonságainkból:

Hegyestű (2018-11-06)

Hegyestű (Hegyestető) váráról semmilyen oklevél nem ismert. Valószínűleg Árpád-kori erődítés lehetett.

Sóstókál templomrom
és nemesi udvarház romja (2018-10-22)

Sóstókál XIII. századi templomának romja. Az 1543-as török hadjárat alatt pusztult el.

Berhida (2018-10-20)

A berhidai késő román, kora gótikus templom tetőszerkezete egyedülálló Magyarországon: teljes egészében kőből készült.

Ócsa (2018-10-20)

A premontrei rend 1234-ből fennmaradt ún. ninivei katalógusa Ócsát is említi, mint Jászó filiáját. Titulusa: Boldogságos Szűz Mária. Alapítója, kegyura nem ismert, de a szakemberek királyi alapításúnak vélik, sőt II. Andrást is megnevesítik, mint a lehetséges alapítót.

Érd (2018-10-13)

Az érdi Kutyavár megegyezik az 1417-ben említett Diód castelummal. A legenda szerint Mátyás király vadászainak és vadászkutyáinak volt a kastélya.

Boldogkő (2018-10-01)

Boldogkő váráról az első írásos emlék 1295-ből maradt fenn. Valószínűleg a Tomaj nemzetség építette.

Sárospatak (2018-09-29)

Sárospatak várát elsőként V. István 1262-ben kelt oklevele említi, de a kutatások szerint ez az újhelyi várat jelölte. A most ismert vár magját a Vörös-tornyot a Pálócziak építették a 15. század végén.

Rékavár (Rákvár) (2018-09-19)

A vár építésének és elpusztulásának ismeretlen az időpontja. A legenda szerint Rékavár volt skóciai Szent Margit szülőhelye.

Egregyi Szt. Magdolna templom (2018-09-16)

Az egregyi templom az Árpád-kori falu egyházainak egyik, mégpedig legfejlettebb típusa.

Szerencsi vár (2018-09-12)

A szerencsi vár 1557-58 telén épült. A Rákóczi család felemelkedését megalapozó Rákóczi Zsigmond rezidenciája volt.

Szigliget Óvár (2018-09-09)

A szigligeti Óvárt az Atyusz nemzetség építhette a 12-13. században.

Ónod (2018-09-07)

Ónod várát Czudar Péter építette a 14. század végén, királyi engedély nélkül. A vár legjelentősebb tulajdonosai a Perényiek és Rákócziak voltak

Szépkilátó panoráma

A Balaton-felvidék várai

A Balaton-felvidék várai a török várháborúk idején élték legmozgalmasabb napjaikat. Számos híres törökverő hősünk neve/élete szorosan összefonódott ezekkel a várakkal, Gyulaffy László (Csobánc, Tihany), Magyar Bálint (Szigliget), Pisky István (Tihany).

Ezek a középkorban épült hegyi várak önállóan nem voltak hadászatilag értékesek. Nem lehettek egy lapon említeni a tüzérség ellen jóval biztosabb védelmet nyújtó korszerű, sokszögű, fülesbástyás, vizesárok- és sáncrendszerrel ellátott várakkal. Felszereltésük gyenge volt és hiányos, őrségük elenyészően kevés. Jelentőségük mégis nagy volt, hiszen a mögöttük fekvő, jobban kiépített és korszerűbb várak előzetes védelmében és a felderítő hírszolgálatban pótolhatatlanok voltak, illetve a kisebb létszámú portyázó török csapatok ellen védelmet nyújtottak a lakosságnak.

Hirdetés:

civertan terkep civertan terkep civertan terkep

Hazánk legjelentősebb várainak, erősségeinek a történetét és jelen kori állapotát ismerheti meg a Civertan Grafikai Stúdió forgalmazásában megvásárolható három látványtérképpel.

A Magyarország Várai térkép a kiemelkedő történelmi jelentőségi várakat mutatja be az ország mai területéről. Az Elfeledett várakat bemutató térkép olyan helyszíneket ajánl, amelyek kevéssé ismertek. Segítségével rácsodálkozhatunk arra, hogy mennyi épület őse volt valamikor vár, és mennyi város területén bukkan elő itt-ott még ma is középkori várfal.

A legnagyobb területet a Történelmi Magyarország várai térkép fedi le, mely erdélyi, felvidéki, burgenlandi és délvidéki várakat is felsorol.

Akciós ajánlat a Várlexikon olvasóinak:

2 + 1 akció
Vásárolja meg egyszerre két váras térképünket, és egy harmadikat ajándékba adunk Önnek.
A három térkép kedvezményes ára: 3000 forint (4500 forint helyett)

Akció két térkép vásárlása esetén
Amennyiben most két térképet vásárol a kínálatunkból, a postaköltséget átvállaljuk (belföldi cím esetén)
A két térkép akciós ára : 3000 forint (mely összeg már tartalmazza a belföldi postai díjat is)

Megrendelés, érdeklődés:
Jelige: varlexikon
civertan@civertan.hu
tel: (06-1) 332-3261
www.var-webaruhaz.hu