Tata: Esterházy-kastély

A török kiűzése után 1689-ben a tatai várat és uradalmat az udvar báró Krapff Ferenc József osztrák tábornoknak és udvari tanácsosnak adta tartozásainak fejében. Az új tulajdonos a gyenge jövedelmet biztosító birtokot 1715-ben bérbe adta nagyjeszeni Jeszenszky Józsefnek ismeretlen időtartamra.

Esterházy József országbíró 1727-ben 343 524 forintért vásárolta meg a gyér népességű és elhanyagolt tatai uradalmat Krapff Gáspártól, és nekiáll a felvirágoztatásának. Esterházy még ebben az évben felmérette a várat Mikoviny Sámuellel, mert a várban alakították ki a főúri szálláshelyet. Több korabeli dokumentum szól a várbeli javításokról, kályha építésekről.

A mai kastély helyén Balogh Ferenc uradalmi kormányzó udvarháza állt, amit 1746-ban említ először forrás. Már ebben az évben felmerült a vár kastéllyá való átépítése, Mikoviny kutatta a régi falakat, hogy rá lehessen építeni az új épületeket. Esterházy felkérte a korábban már Süttörön (Fertőd) is dolgozó Anton Erhard Martinellit a tervek elkészítésével, de az 1746 szeptemberében meghalt. 1748-ban Esterházy is elhunyt, így a kastély építésének a gondolata egy időre lekerült a napirendről.

1762-ben a diplomata Eszterházy Miklós örökölte a tatai uradalmat és ismét előkerült a középkori vár kastéllyá történő átépítésének a gondolata. A várak "kastélyosítására" számos példát találni, csak párat felsorolva: Kimarton, Szentgrót, Pápa, Zsámbék vagy éppen Rohonc. 1762. szeptember 30-án Balogh Ferenc Esterházy Károlynak (Pápa átépíttetője) írt levelében már a tatai vár lerombolásáról beszél: "Mlgos G. Úr itt létében determinálta, hogy a várban építeni fog, mellyben lévő épületett a jövő télen egészen le rontani és a várat tisztetálni fogom. Esztendőnként circiter m/20 forint reá fordíttatni, szintén ehez készítendő delineatioval vagyis inkább conceptus formálásával a kőmíves mester nagyon occupatus". A tatai vár helyére Fellner Jakab által tervezett grandiózus barokk kastély rajza 1763-64-ból ismert (galéria). Esterházynak elnyerte a tetszését a terv, de végül azokat elvetették. Egy kisebb és olcsóbb megoldást keresetek: a korábbi tiszttartói házat kívánták kastéllyá alakítani.

Az uradalmi számadáskönyv 1763-ból tartalmazza az első adatot a tatai "új residentia" építéséről, aminek terveit szintén Fellner készíthette el. 1765. május 31. és június 23-a között már készen állt az új kastély ("Novi Castelli majore Palatio") a tatai piaristák Historia Domusa szerint. Az elkészült grófi kastély az egyik legsajátosabb alaprajzi elrendezésű kastélya hazánknak.

Esterházy Miklós fia Ferenc folytatta az építkezéseket: 1776-ban a tatai kastély tervéről, 1778-ban a lépcsőbejárat tervéről, 1783-ban pediga kastély átépítésének tervéről van adat. "Ehhez az időszakhoz köthetőek az emeleti nyílászárók és falburkolatok, talán díszesebbre cserélve a korábbiakat, ezáltal egységes belső enteriőröket hozva létre. A földszint átalakítási folyamatai bizonyára összefüggnek azzal, hogy ezek a terek fokozatosan váltak alárendeltebb funkcióból lakó és reprezentációs célokat szolgáló terekké. (Haris A.)" 1780 után az u.n. Kiskastélyt jelentősebben kiépítették és a barokk kertet modern szemléletű angol kertté formálták át. Tata egyik fénykora volt ez az időszak. 1806. szeptember 12-én szentelték fel a kastély kápolnáját Szt. Ferenc tiszteletére.

1809-ben előkelő vendége volt a kastélynak. Napóleon francia császár wagrami győzelme (1809. július 5–6.) után a vesztes I. Ferenc császár és király udvarával együtt előbb Komáromba, majd a tatai kastélyba menekült és 1809. október 14-én itt írta alá a schönbrunni békét az északkeleti toronyszobában.

Az 1848-49 es szabadságharc alatt több jelentős személyiség is megfordult a kastélyban. 1848-ban Windisch-Grätz tábornagy járt itt, 1849. május 2-án Görgei Artúr innen indult Buda visszafoglalására, és a gyűlölt Haynau táborszernagy is töltött itt egy éjszakát.

1856-ban, Eszterházy (II.) Miklós halála után Tatát Eszterházy (III.) Miklós örökölte. Ő állandó lakója lett a kastélynak és azt neobarokk korai szakaszához kapcsolódó, a császári udvar konzervativizmusát tükröző ízlésére alakíttatta át. 1874-es ben ismét építkezés folyt, amit a déli kocsiáthajtó attikájának udvar felőli oldalán látható évszám jelez.

1889-ben Esterházy Miklós József a lovassportok mecénása az előkelő vendégei szórakoztatására neobarokk és neorokokó kastélyszínházat építtetett a a Fellner és Helmer céggel.

1897. szeptember 10. és 16. között Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Császárság közös hadgyakorlatot ["Kaisermanöver"] tartott a két császár részvételével és 68.860 katonával. A kastély emeletének déli felét Ferenc József, északi felét II. Vilmos részére alakították át. A két uralkodó délelőttönként a hadgyakorlatot figyelte, majd délután protokolláris eseményeken vettek részt. A hadgyakorlatot terepasztal eleveníti fel a kastélyban (galéria).

1913-ban Esterházy (V.) Ferenc özvegye, Lobkowitz Anna Berta a színházat lebontatta, nehogy a fiát megóvja a "bohém" élettől.

1921. október 24-én a tatai kastélyban tartóztatták le az utolsó magyar királyt és feleségét, IV. Károlyt és Zita királynét, miután a király második visszatérési kísérlete kudarcba fulladt. A királyi párt először a tihanyi bencés apátságba szállították, és velük tartott Esterházy Ferenc gróf és Zichy Mária grófné is. Végül november 1-én hagyta el Magyarországot az utolsó megkoronázott magyar király.

1945-ben Esterházy (V.) Miklós és családja elmenekült a front elől. Az elhagyott kastély kirabolták, és a pusztítást a szovjet városparancsnok állítotte le. Ő alakíttatta át idegszanatóriummá. Miklós gróf még visszatért, de a kastély már nem vehette birtokába, sőt 1948-ban külföldre menekült. A kastély egészen 1996-ig kórházként működött. Ez után üresen állt és az állaga egyre romlott. 2018 és 2020 között a kastélyt felújították és látogathatóvá tették.