Sajóivánka várhelye a vadnai vártól mintegy 500 méterre délkeletre, a vadnai várhegy keleti lefutó gerincén (Elő-hegy), 310 m magasságban található erődítésnyom. Okleveles adat nem ismert róla, 1864-ben említenek egy helynevet a vadnai vár alatt „Párkányoldal” néven, de bizonytalan, hogy a fent leírt helyre vonatkozik. A vár nyomait Nováki Gyula és Sándorfi György véletlenül fedezte fel az 1980-as években.
Sajóivánka [Ivánka] első említése a Vadna váránál már említett Miskolc nembeli Bors ispán 1237. évi halála után készített hamis végrendeletben szerepel. Ivánka Vadnával együtt a Miskolc nemzetségé volt a 13. században, majd a 14. században a Rátót nembéliek birtokolták.
A vármag nagyjából 35-35 méter átmérőjű lekerekített trapéz vagy ötszög alaprajzú, melynek közepe enyhén kidomborodik. A vadnai várhegy felől 6-8 méter széles, 1 méter mély árok választja le. A szakirodalom nem említi azt a két sekély ároknyomot, amit 2023-ban a terep bejárásakor találtunk, és a vármagtól nyugatra található 30-40 méterre. A vármagot északról egy 15 m széles, 55 m hosszú terasz, délkeleten pedig egy sziklába vágott 2,5 mély árok határolja. Ettől az ároktól 65-70 m-re délkeletre egy további, sziklába vágott, 10 m széles, meredek falú árok vágja át a gerincet.
2011-ben a miskolci Hermann Ottó múzeum munkatársai kutatást végeztek a vár területén. Ennek során csekély Árpád-kori maradványok a vár középkori eredetét valószínűsítik. A kutató feltételezi, hogy esetleg a husziták is használhatták Vadna előváraként, és Bonfini Vadna ostromát bemutató írásában erre utalhatott befejezetlen erődítésként. "A sarkantyúhelyzetű, árokkal védett területen öt kutatóárkot nyitottunk, de érdemleges objektumot nem azonosítottunk. A védelmet mindössze az árok és az árokból kihányt földből emelt sánc jelentette. A létesítését az Árpád-korra keltezhetjük, az előkerült csekély, 13. századi leletanyag alapján. Helyzetét tekintve a vadnai vár előretolt védműve lehetett, melyet talán a Vadnát megszálló huszita csapatok is őrhelyként használtak. Hosszabb idejű, folyamatos lakottsága nem volt, a középkorban egy megfigyelőhelyként funkcionált." - Szörényi Gábor András (2011)
Források: Tóth Péter: Adatok Borsod megye Árpád-kori birtoktörténetéhez és történeti földrajzához (1985); Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: B.-A.-Z. megye várai az őskortól a kuruc korig (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 5. Miskolc, 2007); Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében (2010); Szörényi Gábor András: Sajó-völgyi huszita várak régészeti kutatása; Régészeti Kutatások Magyarországon 2011;
A légifotókat a Magyar Várarchívum Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.
Vadna vártetőtől alig 5-600 méterre található a sajóivánkai vár helye.
Szélesség: N - 48°15'28.7"
Hosszúság: E - 20°34'25.9"
