s
-->
Kerekikál templomrom

Kerekikál templomrom

A Balaton-felvidék gyöngyszeme a varázslatos szépségű Káli medence. Nevét a honfoglaláskor itt megtelepedő Kál horkáról kapta, az összes település nevében megtalálható a vezér neve.

Az egykori fehérvári hadiút mellett található a mocsaras tájból 35m-re kimagasodó vulkáni eredetű Kereki-domb. Tetején földvár maradványai, ami feltételezések szerint Kál horka szálláshelye volt. A földvárról itt olvashat többet. Egyes feltételezések szerint a Vérbulcsú nemzetség Koppányt támogatta a Géza fejedelem halála után kitört utódlási harcban, ezét István a területeiket elkobozta és a saját királyi és királynéi birtokaihoz csatolta.

Az Árpád-kori Kereki, Kerekikál királynéi birtok volt. A segesdi királynéi uradalomhoz tartozott 1276-ig, amikor a királyné elajándékozta az elpusztított veszprémi Szent Mihály székesegyház újjáépítésére. Első okleveles említése Kerekykaal néven 1292-ből maradt fenn, amikor is a veszprémi püspökség adományként megkapta. A rovásadó összeírásokból kiderül, hogy a falu nagyrészét egyházi nemesek lakták, de még a XIV. század közepén is élnek a faluban királyi jobbágyok a püspök és a káptalan népei mellett. Később a kapornaki apátságnak is voltak itt földjei. Papja 1333-34-ben Balázs aki 30-30 széles dénárt fizet pápai tized fejében, a templomról adatot nem ismerünk. Kerekikál még túlélte a törökök 1543-as Balaton-felvidéki rabló hadjáratát, de az 1548-as portyákban a templom a faluval együtt elpusztult.  Kerekikált később újratelepítették, 1588-ban 4 jobbágytelket írtak össze. A 15 éves háború elején ismét elpusztult, 1595-ben már pusztaként említik és későbbiekben többé már nem is szerepel.

Rómer Flóris 1876-ban a Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén c. cikkében rövid leírást közölt a romtól: "Kereki-Kálla. A kisfaludi határban Káptalan-Tótin kivül, jobbra az országúttól áll egy puszta templom omladéka, melynek tornya kéményszerüleg emelkedik. Az imaház keletelt; terméskőből van épitve, falai 2' 2"-nyiak, a nyugati oldalon nem volt bejárás, hanem még a keskeny talapfedők valamint a lőrés idomú ablakok kivehetők. A hosszhajó záradéka egyenes, szentélyt nem vettem észre. A hajó hossza 35', szélessége 20'. Oldalfalai majdnem egészen bedűltek, csak a keleti és nyugati falak és az északinak keleti része még fennállanak. A nép Kereki Kállának nevezi e romot." E szerint volt tornya a templomnak, melynek csonkját 1861-ben Stornó Ferenc is lerajzolta (galéria).

A templomromot az 1900-as évek elején vincellérházzá alakították át, ami a II. világháború alatt elpusztult.

A templom egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt épület volt, valószínűleg déli bejárattal, nyugati felében kegyúri karzat pilléreinek és boltozatának nyomaival.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (1905); Magyarország régészeti topográfiája 1. (1966); Veress D. Csaba: A Káli völgy története; Dr. Koppány Tibor: A Balaton-felvidék románkori templomai; Dr. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (1993); Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század); Rómer Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén (Archaeologiai közlemények X., 1876); Balázsik Tamás: Kerekikáli templomrom (2021);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

...
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

A Zánka - Köveskál - Gyulakeszi útvonal mellett a Szenbékkállai leágazót elhagyva a tájból egy cserjékkel benőtt domboldal emelkedik ki. A túraútvonalat tábla jelzi. A domb észak-keleti lábánál található a templomrom. Nem messze tőle feljáró a földvárhoz.

Szélesség: N - 46°52'24.8"
Hosszúság: E - 17°33'57.1"

a turistautak.hu térképen

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)