Léka (Lockenhaus)

Léka (Lockenhaus)

A vár rövid története

Egy lovagvár

Léka vára a tatárjárás előtt épült, az első oklevelekben Leuca, Leuka wara, castrum de Levka néven ismerik. Az 1200-as évek elején Bana soproni ispán a környék ura. Valószínű, hogy Leuka várát a Csák nembéli Leuka (Lukács) építtette.

V. István ifjabb király 1260-ban kiadott okleveléből tudjuk, hogy 1235-ben II.Frigyes osztrák herceg harcolt Léka vára alatt. Geur (Győr) fia Torda helytállásáért a Zala megyei Csőszit kapta királyi adományul. "Midőn a király úr, a mi igen drága atyánk [IV. Béla] országának vitézeit összehíva Ausztria hercege ellen indult, az említett Torda, aki Léka várának védelménél buzgólkodott, a nevezett várat a háborúskodásban nekünk dícséretet érdemlő módon megőrizte, szemtől szembe harcolván a németek ellen, akik felett Isten segítségével fényes győzelmet aratott. A németek közül sokan elestek, többeket lefejeztek, számos foglyot pedig Torda átadott Csák mesternek."

1242-ben Léka vára sikeresen állt ellen a mongoloknak.

1270 előtt a vár a Csák nembeli Demeter birtokában volt. Ő egy Kőszegi-lányt vett feleségül, majd a várat apósának adta át. Az após rövidesen Ottokárhoz pártolt, Léka várát is Ottokár rendelkezésére bocsátotta.

1279-ben a Héderek birtokmegosztásakor Léka Miklós bánnak jutott "cum villis et tributis ad idem pertinentibus sicut Chak banus possiderat".

1317-ben Kőszegi András ostromolta az unokabátyja, Kőszegi Miklós által védett várat. 1320-ban Henrik bán utódai Lékán ismét megosztoztak.

1336-ban Lékát Lackfi István foglalta el a lázadó Kőszegiektől Károly Róbert részére. Ezt az esemény Nagy Lajos király így írja le az 1347-ben keltezett adománylevelében: "Ezt az István vajdát atyánk az osztrák végekre rendelte, ahol egy bizonyos, a németek által megszállva tartott hegyet ezektől visszafoglalt, és ugyanott a németek ellen Szarvkő várát felépítette, így országunk régi, Szent István király által megalapított és emelt határköveinekmegfelelő határait visszaállította. A másik, Lékának nevezett várat pedig Henrik fiaitól, atyánk árulóitól visszfoglalta, s atyánknak átadta.". Léka 1340-től királyi vár, melyet 1390-ben Zsigmond az Osli nemzetségből való Kanizsai családnak adományoz. 1406-ban az osztrákok foglalták el átmenetileg IV.Lipót és I.Ernő hercegek számára, de 1408-ban már ismét a Kanizsaiaké.

Hunyadi János 1454.08.28-án keltezett oklevelében ismét találkozhatunk Léka (Lewka) nevével: Hunyadi János, Beszterce örökös comese, meghagyja Sopron megyének, szolgáltasson igazságot és elégtételt ”specialis familiaris”-ának, Ugron Jánosnak, akinek a Sopron megyei Gywro possessióban levő kuriáját Kanisa-i Imre Lewka vári várnagyai kifosztották. (galéria)

1459-ben a Mátyás ellen fellázadt főurak között voltak a Kanizsaiak is. A Szilágyi-Garai-Ujlaki párt 1459 február 17-én Németújvárott tartott gyűlésén Frigyes császárt kiáltották ki Magyarország királyává. A lázadás hamar véget ért, Garai László meghalt és a vezér nélkül maradt Frigyes-pártiak — az elsők között volt Kanizsai László — sietve hódoltak meg Mátyásnak, aki teljes mérvű amnesztiát adott nekik. Május 20-án Mischulber Vilmos lánzséri osztrák várnagy arról értesítette a soproni tanácsot, hogy Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén Kőszegnek hadat izentek és megkezdték előnyomulásukat a Németújvárott állomásozó Frigyes-pártiak ellen is. Az osztrákok ellentámadása nam sokat váratott magára, főleg a Kanizsai birtokokat támadták. Ekkor a Kőszeg - Sopron vonaltól nyugatra fekvő területeket Léka kivételével az osztrákok ellenőrizték. Augusztusban Pottendorf Kristóf a Mátyás-pártiak lékai várát megtámadta, de Kanizsai csapatai felszabadították. 1460-ban Klankó János a lékai várnagy.

Mátyás 1483-ban Kőszeggel együtt visszafoglalta, majd Miksa, Mátyás halála után 1490-ben újból Ausztriához csatolta.

1513.ban II. Ulászló a mogyorókeréki Erdődy Péternek adományozta, de két évvel később ismét a Kanizsaiaké.

Amikor 1532-ben Nádasdy Tamás a Kanizsai-család egyetlen élő leszármazottját, Orsolyát feleségül vette, a hét várból és várkastélyból, mintegy 150 faluból, több mint 10 mezővárosból álló hatalmas Kanizsai-vagyon az ő és utódai kezére került. Nádasdy Tamásról itt olvashat bővebben.

1532-ben Szulejmán a közeli Kőszeget ostromolta, a portyázó szultáni hadak felégették a környéket, ekkor pusztult el Léka középkori ferences kolostora is.

Léka alsó várának építését 1554-ben Francisco da Pozzo tervrajza alapján kezdték meg (ezt Maria Speciecasa kőművesmester Nádasdy Tamáshoz írott leveléből tudjuk).

Nádasdy Tamás fia volt a híres törökverő "fekete bég", Nádasdy Ferenc. Az ő felesége volt a később gyilkosságokkal megvádolt Báthory Erzsébet, aki Csejte várában a szobájába befalazva őrülten halt meg.

1605-ben a közeli Kőszeg vára megnyitotta kapuit Bocskai csapatainak, a törökök sikertelenül ostromolták Léka várát is.

Az alsó várat Nádasdy Ferenc 1636-ban építette ki. A család a pottendorfi kastélyban lakott, a vár 1671-ben már elhanyagolt állapotban volt. Báthory Erzsébet unokája Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) országbíró csatlakozott a Habsburg ellenes Wesselényi-összeesküvéshez. A lelepleződés után őt, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet jogellenesen fő és jószágvesztésre ítélték (galéria). A lékai birtokot az árvák gyámja, Draskovich Miklós irányította 1672-76-ig.

1676-ban az Esterházyak szerezték meg Lékát.

A 19. sz. elején egy tűzvész után teljesen elhagyatott lett. 1902-1906 között Esterházy Miklós helyreállítatta.

A II. világháború után, az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után az osztrák író, Paul Anton Keller vásárolta meg a várat, és kezdte meg a felújítást. Ma a Prof. Paul Anton Keller alapítvány tulajdonában van.

A vár

A várkapun először az "Alsó várba" léphetünk be, innen román stílusu lépcsőzeten juthatunk a középső, majd felső várudvarra.

A középső udvarról léphetünk be a várkonyhába. Itt még áll a 16. sz-i tűzhely és kémény. A földalatti apszisterem bejárata is itt található. A középkori szoba két gótikus apszissal és egy fény nyílással rendelkezik, funkciójáról a történészek vitatkoznak. Valószínűleg kultikus hely volt.

Az ötszögletű Öregtorony az 1200-as évekből származik, ez a vár legrégebbi része. Tőle keletre áll a kápolnatorony, kora gótikus ablakai a 13. századból származnak, bennük freskó töredékek (galéria).

A palota részben található a kora gótikus lovagterem, amely kéthajós, hat boltozatos kialakítású (galéria).

Források: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai (Vas vármegye); Herényi István: Árpád-kori forrásadatok a Kőszeg-környéki várakról; Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938); Csorba Csaba: Legendás váraink;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A vár nincs mindig nyitva, érdemes ellenőrizni a nyitvatartási időt a vár weblapján: https://www.ritterburg.at/hu/vár/. Parkolni közvetlenül a várnál lehet.

N - 47°24.146, E - 16°25.527