Léka (Lockenhaus)

Léka vára a tatárjárás előtt épült, az első oklevelekben Leuca, Leuka wara, castrum de Levka néven ismerik. Az 1200-as évek elején Bana soproni ispán a környék ura. Valószínű, hogy Leuka várát a Csák nembéli Leuka (Lukács) építtette.

V. István ifjabb király 1260-ban kiadott okleveléből tudjuk, hogy 1235-ben II.Frigyes osztrák herceg harcolt Léka vára alatt. Geur (Győr) fia Torda helytállásáért a Zala megyei Csőszit kapta királyi adományul. "Midőn a király úr, a mi igen drága atyánk [IV. Béla] országának vitézeit összehíva Ausztria hercege ellen indult, az említett Torda, aki Léka várának védelménél buzgólkodott, a nevezett várat a háborúskodásban nekünk dícséretet érdemlő módon megőrizte, szemtől szembe harcolván a németek ellen, akik felett Isten segítségével fényes győzelmet aratott. A németek közül sokan elestek, többeket lefejeztek, számos foglyot pedig Torda átadott Csák mesternek."

A tatárjárás alatt Léka vára sikeresen állt ellen a mongoloknak. A Székesfehérváron összegyűlt főemberek 1242. február 2-án  segélykérő levelet írtak a pápának: "... Mi azonban elég sokan és megfelelően felfegyverkezve behúzódtunk Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zala, Léka várába és más Dunán inneni várakba és erődített helyekre ...".

1270 előtt a vár a Csák nembeli Demeter birtokában volt. Ő egy Kőszegi-lányt vett feleségül, majd a várat apósának adta át. Az após rövidesen Ottokárhoz pártolt, Léka várát is Ottokár rendelkezésére bocsátotta.

1279-ben a Héderek birtokmegosztásakor Léka Miklós bánnak jutott "cum villis et tributis ad idem pertinentibus sicut Chak banus possiderat".

1317-ben Kőszegi András sikertelenül ostromolta az unokabátyja, az Anjou-párti (Kőszegi) Kakas Miklós által védett Lékát és Rohoncot. 1320-ban Henrik bán utódai Lékán ismét megosztoztak.

1336-ban Lékát Lackfi István soproni főispán foglalta el a lázadó Kőszegiektől Károly Róbert részére. Ezt az esemény Nagy Lajos király így írja le az 1347-ben keltezett adománylevelében: "Ezt az István vajdát atyánk az osztrák végekre rendelte, ahol egy bizonyos, a németek által megszállva tartott hegyet ezektől visszafoglalt, és ugyanott a németek ellen Szarvkő várát felépítette, így országunk régi, Szent István király által megalapított és emelt határköveinek megfelelő határait visszaállította. A másik, Lékának nevezett várat pedig Henrik fiaitól, atyánk árulóitól visszafoglalta, s atyánknak átadta.". Léka 1340-től királyi vár, melyet 1390-ben Zsigmond az Osli nemzetségből való Kanizsai családnak adományoz. 1406-ban az osztrákok foglalták el átmenetileg IV.Lipót és I.Ernő hercegek számára, de 1408-ban már ismét a Kanizsaiaké.

Hunyadi János 1454.08.28-án keltezett oklevelében ismét találkozhatunk Léka nevével: Hunyadi János, Beszterce örökös comese, meghagyja Sopron megyének, szolgáltasson igazságot és elégtételt ”specialis familiaris”-ának, Ugron Jánosnak, akinek a Sopron megyei Gywro possessióban levő kuriáját Kanisa-i Imre Lewka vári várnagyai kifosztották. (galéria)

1459-ben a Mátyás ellen fellázadt főurak között voltak a Kanizsaiak is. A Szilágyi-Garai-Ujlaki párt 1459 február 17-én Németújvárott tartott gyűlésén Frigyes császárt kiáltották ki Magyarország királyává. A lázadás hamar véget ért, Garai László meghalt és a vezér nélkül maradt Frigyes-pártiak - az elsők között volt Kanizsai László - sietve hódoltak meg Mátyásnak, aki teljes mérvű amnesztiát adott nekik. Május 20-án Mischulber Vilmos lánzséri osztrák várnagy arról értesítette a soproni tanácsot, hogy Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén Kőszegnek hadat üzentek és megkezdték előnyomulásukat a Németújvárott állomásozó Frigyes-pártiak ellen is. Az osztrákok ellentámadása nam sokat váratott magára, főleg a Kanizsai birtokokat támadták. Ekkor a Kőszeg - Sopron vonaltól nyugatra fekvő területeket Léka kivételével az osztrákok ellenőrizték. Augusztusban Pottendorf Kristóf a Mátyás-pártiak lékai várát megtámadta, de Kanizsai csapatai felszabadították. 1460-ban Klankó János a lékai várnagy.

Mátyás 1483-ban Kőszeggel együtt visszafoglalta, majd Miksa, Mátyás halála után 1490-ben újból Ausztriához csatolta.

1513.ban II. Ulászló a mogyorókeréki Erdődy Péternek adományozta, de két évvel később ismét a Kanizsaiaké.

Amikor 1532-ben Nádasdy Tamás a Kanizsai-család egyetlen élő leszármazottját, Orsolyát feleségül vette, a hét várból és várkastélyból, mintegy 150 faluból, több mint 10 mezővárosból álló hatalmas Kanizsai-vagyon az ő és utódai kezére került. Nádasdy Tamásról itt olvashat bővebben.

1532-ben Szulejmán a közeli Kőszeget ostromolta, a portyázó szultáni hadak felégették a környéket, ekkor pusztult el Léka középkori ferences kolostora is.

Léka alsó várának építését 1554-ben Francisco da Pozzo tervrajza alapján kezdték meg (ezt Maria Speciecasa kőművesmester Nádasdy Tamáshoz írott leveléből tudjuk).

Nádasdy Tamás fia volt a híres törökverő "fekete bég", Nádasdy Ferenc. Az ő felesége volt a később gyilkosságokkal megvádolt Báthory Erzsébet, aki Csejte várában a szobájába befalazva őrülten halt meg.

1605-ben a közeli Kőszeg vára megnyitotta kapuit Bocskai csapatainak, a törökök sikertelenül ostromolták Léka várát is.

Az alsó várat Nádasdy Ferenc 1636-ban építette ki. A család a pottendorfi kastélyban lakott, a vár 1671-ben már elhanyagolt állapotban volt. Báthory Erzsébet unokája Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) országbíró csatlakozott a Habsburg ellenes Wesselényi-összeesküvéshez. A lelepleződés után őt, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet jogellenesen fő és jószágvesztésre ítélték (galéria). A lékai birtokot az árvák gyámja, Draskovich Miklós irányította 1672-76-ig.

1676-ban az Esterházyak szerezték meg Lékát.

A 19. sz. elején egy tűzvész után teljesen elhagyatott lett. 1902-1906 között Esterházy Miklós helyreállíttatta.

A II. világháború után, az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló csapatok kivonulása után az osztrák író, Paul Anton Keller vásárolta meg a várat, és kezdte meg a felújítást. Ma a Prof. Paul Anton Keller alapítvány tulajdonában van.

A vár

A várkapun először az "Alsó várba" léphetünk be, innen román stílusú lépcsőzeten juthatunk a középső, majd felső várudvarra.

A középső udvarról léphetünk be a várkonyhába. Itt még áll a 16. sz-i tűzhely és kémény. A földalatti apszisterem bejárata is itt található. A középkori szoba két gótikus apszissal és egy fény nyílással rendelkezik, funkciójáról a történészek vitatkoznak. Valószínűleg kultikus hely volt (galéria).

Az ötszögletű Öregtorony az 1200-as évekből származik, ez a vár legrégebbi része. Tőle keletre áll a kápolnatorony, kora gótikus ablakai a 13. századból származnak, bennük freskó töredékek (galéria).

A palota részben található a kora gótikus lovagterem, amely kéthajós, hat boltozatos kialakítású (galéria).