Jobbágyi

Jobbágyi

A templom rövid története

Jobbágyi a neve alapján kora Árpád-kori helység Nógrád megyében. Oklevélben 1328-ban említik először, de 1229-ben szerepel egy "praedium campestre, nomine Jobagi" helység a Váradi Regestumban.

Az neves Aba-nemzetségből származó Szalánczy Miklós volt a Jobbágyi-család őse. Ő szerezte meg a falut meg 1342-ben, majd később 1344-ben ehhez szabad ispánsági jogot szerzett, és ide is költözött. Zsigmond király 1465-ben a Tary Lőrincnek adományozta, majd a Taryak részbirtokát 1465-ben zálogba vette Guthi Országh Mihály. 1598-ban Török István volt a földesura. A hódoltság alatt a török defterekben nem említik, a püspöki tizedjegyzékben viszont mind a 16. (1559-ben a falu megvolt), mind a 17. században lakott helynek mondják, amely általában 10 forint árendát fizetett. Pongrácz Informatioja a katolikus falvak között említi.

A templomról igen kevés adat maradt fenn. A támpilléres körítő fala 1332-ből származik, tehát a templomnak is állnia kellett ekkor. A gótikus templom kéthajós volt, ami igen ritka hazánkban. A középkori Magyarország területén csak az egykori Szepességben épültek kéthajós gótikus templomok a 14. század első harmadában. A falkutatás során viszont előkerült egy 13. századi formát mutató tölcsérablak, ami egy korábbi építésre utalhat. A kisméretű gótikus ablak és befalazott gótikus bejárat a 14. századi formát mutat.

Egy 1689-es tanúvallomás szerint Jobbágyit 1683-ban a törökök feldúlták és kifosztották, majd a Bécs alatt vereséget szenvedő törököket üldöző lengyel csapatok is kifosztották a települést. 1686-ban ismét a törökök fosztogattak: "az midőn az kereszténységh Budát meghszállotta volna, annak alkalmatosságával itt, Hatvannál feküdvén táborban a pogányságh s fel alá járván sákmányra, a jobbágyi templomot felverte s abban talált minden gabonájukat, portékájukat elhordatta. Ezekre nézve az emberek másfél esztendő forgása alatt egyszeris, másszoris elszéletenek." A harcok alatt tönkrement templomot 1693-ra már kijavították, amelyhez "elöl és hátul hozzáépítettek".

Az 1711-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a teljesen beboltozott templomnak kőtornya volt és hajóját három oszlop osztotta ketté. A középkori templom hajóját és szentélyét Eősz Ferenc plébános építtette át 1775-ben. 1781-ben készült egy felmérés és átépítési terv a templomról. Az épület Ny-i része a toronnyal 1802-ben épült. 1829-ben a templomot megújították. A szentély támpillérei 1920 körül épültek. A templomot 1999-ben felújították.

Források: Szakály Ferenc: A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?); Váci Egyházmegye weboldala; Ludwig Emil: A jobbágyi templom hét évszázada;

Hol található

3063 Jobbágyi, Arany János u. 4.

Szélesség: N - 47°49'47.8"
Hosszúság: E - 19°40'34.8"